Bevezető

A HTPC szegmenssel korábbi cikkeink keretein belül is foglalkoztunk már: voltak a tesztpadon Mini-ITX alaplapok és egy Nvidia Ion platformra épülő ASRock konfiguráció is, ám ezúttal egy újabb területet vizsgálunk meg, ami szóba jöhet, ha HTPC építése a cél. Legfrissebb tesztünkben három Micro-ATX formátumú alaplapot vizsgálunk meg közelebbről mind teljesítmény, mint felszereltség, mind pedig felépítés tekintetében, hogy kiderüljön: hármuk közül melyik a legjobb választás?

Az újdonságok közül az MSI alaplapja G45-ös lapkakészletre, az ASUS megoldása AMD 780G chipszetre, míg a Zotac alaplapja az igen ütőképes GeForce 9300-as mGPU-ra épül. A termékek között már most, látatlanban is fel lehetne állítani egy egyértelmű rangsort, ám ezt nem tesszük, inkább megmutatjuk, hogy melyik termék milyen tulajdonságokkal rendelkezik. Ebben az alábbi kis táblázat lesz segítségünkre.

A G45-ös, 780G-s és GeForce 9300-as lapkakészletek már ismerősek lehetnek korábbi tesztjeinkből, így ezekre ezúttal külön nem is pazarolnánk a karaktereket. Az Integrált videóvezérlők képességeiről az alábbi kis táblázatból szerezhetünk hasznos információkat:

A rövid bevezető után tekintsük meg a versenyzőket. A termékek a következő oldalon mutatkoznak be, lapozzunk egyet!

Az alaplapok

A tesztben szereplő alaplapok doboza közül az MSI G45M-é volt a legpuritánabb, míg a Zotac és az ASUS modelljeinek csomagolására már ránézni is öröm. Utóbbi két gyártó igen informatív, tetszetős dobozt készített alaplapjaihoz, amelyeknek köszönhetően a csomagolásra pillantva szinte minden szükséges információt megtudhatunk a termékekről. Na jó, kis túlzás is van benne, de tény, hogy a dobozok szebbek, mint az MSI-é.

A csomagoláson belül mindhárom terméknél igényes elrendezést tapasztaltunk: első ránézésre minden szükséges kábel és tartozék jelen volt, amelyek biztosítják a zökkenőmentes használatot. Természetesen vannak különbségek a tartozékok mennyiségében, de ez egyáltalán nem szokatlan.

Kezdjük a hasonlóságokkal. Mindhárom gyártó alaplapjához megkapjuk a házba passzoló hátlapi takarólemezt, valamint egy IDE kábelt és egy SATA kábelt is. Az ASUS ezen kívül mellékeli a szokásos szereléskönnyítő tüskesorokat, amelyeknek köszönhetően a ház különböző gombjainak és ledjeinek csatlakozóját nem nagyítóval kell a helyére varázsolni, hanem először a tüske adapterhez kell csatlakoztatni, ahol jól látható feliratok jelzik az egyes csatlakozók helyét, majd az egész köteget egy mozdulattal az alaplaphoz csatlakoztathatjuk. Rendkívül kényelmes megoldás. Az MSI-nél a kellékek mellé egy igen hasznos MOLEX->SATA tápkábel átalakítót is kapunk, amit a másik két gyártó sajnos lespórolt.

A ZOTAC kínálatában egy hengeres Floppy kábel is jelen van, sőt, egy extra SATA adatkábelt, valamint egy USB kivezetést is kapunk a fent felsorolt alap tartozékok mellé. A három gyártó kínálatát kombinálni kéne, akkor nem lenne semmiből hiány, no de elég az álmodozásból. Nézzük a többi tartozékot. Az alábbi pár képen az alaplapokhoz mellékelt gyors üzembehelyezési útmutató és felhasználói kézikönyv látható.

Az MSI két külön telepítőlemezt ad a termékéhez: az egyik CD-n az XP, míg a másikon a Vista meghajtóprogramok foglalnak helyet, az ASUS és a ZOTAC esetében csak egy-egy telepítőlemez áll rendelkezésre, amelyek minden szükséges drivert és segédprogramot tartalmaznak. Sokan gondolhatják, hogy az ASUS alaplapja a nevében szereplő HTPC szócska miatt valami extra szolgáltatást is kínál, amit a többiek nem. Nos, ez így is van.

 

Az M4A78-HTPC alaplap tartozékai között találunk egy USB-s infra vevőt, plusz egy pofás kis távirányítót is, amellyel a gyártó által mellékelt Home Theater Gate nevezetű szoftvert irányíthatjuk. Annak érdekében, hogy a doboz kicsomagolása után rögtön használhassuk a távirányítót, a gyártó két darab AAA elemet is mellékelt a csomaghoz. A távirányító felépítésével nincs baj, ám fogása nem igazán kényelmes, ezt viszont funkcionalitásával próbálja ellensúlyozni, ugyanis a termék rendkívül jól átgondolt szerkezetnek minősül. A használat közbeni tapasztalatokról a HD teszteléssel foglalkozó részben írunk bővebbet.

A következő körben magukat a versenyzőket vesszük szemügyre közelebbről. Az ASUS, az MSI és a ZOTAC termékeinek pontos specifikációi a bevezetőben találhatóak, így erre most külön nem térnénk ki, kizárólag az alaplapok felépítését vizsgálnánk meg közelebbről. Mindhárom újdonság DDR2-es memória modulok fogadására képes, ezekből összesen 16 GB-nyi mennyiséget helyezhetünk el a slotokban. A termékek mindegyikén találunk PCI Express x16-os slotot, így amennyiben nem felel meg az integrált videó vezérlő teljesítménye, könnyedén helyettesíthetjük egy normális videokártyával. Az ASUS 780G-s alaplapja Hibrid Crossfire, míg a Zotac Nvidia Hibrid SLI támogatással bír, így lehetőség van a videokártya és az IGP egyidejű használatára is, amelynek keretein belül a két GPU együttműködik, ez pedig jótékonyan hat a rendszer teljesítményére (GeForce Boost). A termékeken a PCI Express x16-os slot mellett egy (vagy az ASUS esetében két) PCI Express x1-es slot, valamint két hagyományos PCI slot is jelen van (az ASUS megoldásánál ez utóbbiból csak egy van).

Az alaplapok felépítését tekintve mindhárom modellnél találtunk hibát, többek között a SATA portok elrendezésében is. Az adatkábelt kioldó rögzítő pöckök minden esetben egy irányba néznek, így ha több kábel közül szeretnénk egyet kihúzni, akkor az előtte lévő összes csatlakozót ki kell oldani. Ez kellemetlenség, korábban a Mini ITX alaplapok tesztjénél mégis találkoztunk olyan modellel, amelynél erre is odafigyeltek a tervezők. Az MSI alaplapjánál a 24-tűs ATX csatlakozó és a +12V-os csatlakozók érdekes helyekre kerültek, de így legalább könnyebb a szerelésük, legalábbis a +12V-os csatlakozóé mindenképpen, mert van hely körülötte, hogy kioldjuk a rögzítő pöcköt, ha kell. A ZOTAC alaplapjánál külön kiemelnénk, hogy a gyártó mikrokapcsolókat helyezett el a terméken, így a RESET- és a bekapcsoló gomb funkciója zökkenőmentesen használható akkor is, ha éppen nincs házban az alaplap. Az újdonságok hűtése teljesen kielégítő: a passzív bordák megfelelően tették a dolgukat mind az MSI, mind pedig az ASUS termékén, ám nem árt szem előtt tartani, hogy a megfelelő szellőzés érdekében a kiszemelt számítógépházba mindenképpen be kell szerelni két darab rendszerhűtő ventilátort, különben túlmelegszik a lapkakészlet és stabilitásbeli gondok lesznek, nem beszélve arról, hogy ez a várható élettartamra is negatívan hat. A ZOTAC aktív hűtéssel ellátott megoldása nagyon hatékonyan hűtötte az alatta rejtőző GeForce 9300 mGPU lapkát, a ventilátor hangja sem volt zavaró, de ezek a pici légkeverők idővel hajlamosak felhangosodni, akkor majd elviselhetetlen lesz a hangja. Valami passzív bordát emiatt szívesebben láttunk volna a terméken, de így sem rossz.

A felépítés áttanulmányozása után vessünk néhány pillantást az alaplapok hátlapi kivezetéseire is. Az MSI és a Zotac alaplapjain megtaláljuk a billentyűzethez és az egérhez használatos PS/2-es portokat, ám az ASUS-nál ezeket már lespórolták sőt, a csatlakozók helyére nem is a szokásos USB portokat, hanem egy optikai és egy koaxiális hangkimenetet tettek. Pozitívum a gyártónál, hogy az audió alrendszert egy külön négytűs MOLEX csaltakozón keresztül látják el árammal: erre a gyártó szerint azért van szükség, hogy a tápellátásból adódó elektromos zajokat a lehető legnagyobb mértékben kiszűrjék, így maximálisan tiszta hangzást kínáljanak a felhasználók számára. Visszatérve a csatlakozókhoz, a videó kimenetek között mindhárom alaplapnál jelen van a VGA és a DVI csatlakozó, sőt, az ASUS és a Zotac termékénél még egy HDMI portot is találunk, ami HTPC-hez nélkülözhetetlen kellék. A kínálatban ezen kívül a négy darab USB 2.0-s port, valamint a Gigabites Ethernet csatlakozó is jelen van minden terméken. Az ASUS alaplapján a felsoroltakon kívül két darab aranyozott RCA kimenetet is találunk, így egy sztereó RCA kábellel átalakító használata nélkül kapcsolhatjuk a rendszert az erősítőre, bár erre érdemesebb a koaxiális vagy optikai kimeneteket használni, de nem árt, ha van RCA is. A koaxiális hangkimenet a ZOTAC kínálatában is szerepel, az MSI alaplapján viszont se HDMI, se koaxiális hangkimenet, se optikai hangkimenet nincs. Cserébe kapunk viszont egy FireWire és egy LPT portot, amelyekkel viszont a másik két versenyző nem rendelkezik.

A csatlakozók kínálata összességében jó, de már most látszik, hogy a három alaplap közül melyik az, amelyik várhatóan el fog vérezni, ha az ajánlásra és a véleményezésre kerül a sor, legalábbis a fent említett csatlakozók hiánya miatt mindenképpen.

A következő oldalon a szintetikus- és játéktesztekkel folytatjuk a megmérettetést.

Szintetikus- és játéktesztek

A tesztrendszer és a CPU-Z ablakok

Az alaplapokat szokásunkhoz híven ismét megvizsgáltuk néhány tesztprogram segítségével is. Ezekkel arra keressük a választ, hogy pontosan milyen teljesítménybeli különbségek vannak az egyes platformok között, illetve melyik az a termék, amely vételárához képest a lehető legkiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtja. Mivel AMD-s és Inteles alaplapokról van szó, így két processzorral teszteltünk: az egyik példány egy Intel Core 2 Duo E6850-es modell, amely 3 GHz-en, vagyis gyári órajelen ketyegett, míg a másik egy Athlon 64 X2 5600+-os központi egység, szintén gyári, 2,8 GHz-es órajelen. A memória szerepét 2 x 1 GB Geil Ultra modul töltötte be, amelyek 800 MHz-es órajelen 5-5-5-18-as időzítésekkel üzemeltek. A rendszerben egy NEC DVD rom, és egy 160 GB-os WesternDigital merevlemez is jelen volt. A konfigurációt egy 400W-os Chieftec tápegység látta el energiával.

[bold]Merevlemez-kezelés

[/bold]

A kis kitérő után első körben nézzük meg, hogy az egyes alaplapok miként kezelik a rendszer merevlemezét. Ennek kiderítéséhez ezúttal is a HDTune és HDTach alkalmazásokat hívtuk segítségül, a bennük elért eredmény az alábbi néhány képen látható.

A HDTach teszt alkalmával az átlagos olvasási sebesség mindhárom versenyzőnél 64 MB/s volt. Míg a processzorterhelés a ZOTAC és az MSI alaplapjainál 1%-os értéket képviselt, addig az ASUS lapja 5%-osan terhelte le a processzort. Az átlagos elérési időkben minimális különbségek voltak: a legjobb a Zotac lapja lett 18,1 ms-os eredménnyel, a legrosszabb pedig az ASUS terméke lett 18,6 ms-os teljesítménnyel, az MSI pedig a kettő között, 18,4 ms-os értékkel zárta a tesztet.

A HD Tune alkalmazásban ismét az ASUS esetében volt a legnagyobb a processzorterhelés: míg a másik két versenyző 1-1,2% közötti értéken mozgott, addig az ASUS-nál 2,8%-os volt a CPU terhelés mértéke. Átlagos és maximális fájlátviteli sebesség tekintetében együtt volt a mezőny, ám a minimális sebesség vizsgálatánál az ASUS ismét csúnyán alulmaradt. Az eredmények ellenére még lehet jó az ASUS terméke, sőt.

[bold]Szintetikus tesztek

[/bold]

A tesztek alkalmával a szokásos tesztprogramokat alkalmaztuk, minden rendszer alap órajeleken és időzítéseken üzemelt. Az összesítést ezúttal nem grafikonok, hanem sokkal átláthatóbb táblázat segítségével készítettük el, így ugyanis minden teszt eredményét látjuk egy időben, nem kell sem lapozni, sem órákig scrollozni. Az alábbi táblázatban látható eredményeket kaptuk az egyes tesztprogramokban:

Az eredmények egyáltalán nem meglepőek, hacsak az nem, hogy a szintetikus tesztek folyamán az MSI terméke bizonyult a legjobbnak, még a szintén E6850-nel ellátott Zotac konfigurációt is verte. A játékok alkalmával már előjött a GeForce 9300-as IGP erőfölénye, így a játékteszteket egyértelműen a Zotac terméke nyerte. Az ASUS alaplapja az 5600+-os processzor ellenére becsületesen helytállt a mezőnyben.

A szintetikus tesztek után sokkal fontosabb témával foglalkozunk: jön a HD lejátszás tesztelése, de az üzemi hőfokokról, valamint a fogyasztásról is kapunk némi képet a következő oldalon.

HD lejátszás, fogyasztás, hőfokok

A lapkakészletek üzemi hőmérsékletei

Az alaplapok északi és déli hídjának üzemi hőmérséklete rendkívül fontos adat. A teszt szereplői közül az ASUS és az MSI megoldásai rendelkeznek külön északi és déli hidakkal, amelyek passzív hűtést hordoznak magukon. A Zotac mérnökei ezzel ellentétben egy kisméretű ventilátorral ellátott pici bordát helyeztek el a GeForce 9300-A-E modellen, amely egyetlen chipből álló lapkakészlettel bír. A méréseket műszerrel végeztük: minden esetben a borda alját, a chip közepéhez legközelebb eső részre helyeztük a hőmérő szondát. Az alábbi eredmények születtek:

A Zotac aktív hűtéssel ellátott lapkakészlete messze a leghűvösebbnek bizonyult, emellett a pici ventilátor zajszintje is bőven elfogadható volt: filmnézés közben nem lehetett hallani, hogy megy a gép, csendes szobában azonban a pici légkeverő motorhangja és a lapátok által keltett szélzaj hallható. Az MSI lapja átlagos hőmérsékleteken üzemelt: a déli híd pár fokkal melegedett csak jobban, mint az északi, ám üresjáratban már a déli chip volt a hűvösebb. Az ASUS alaplapján a déli híd jó értékeket produkált, az északi azonban nagyon melegedett: játékteszt alkalmával stabilan 60 Celsius fokon maradt a hőfok. Ebből is látszik, hogy az egyes lapoknál mindenképpen kell a megfelelő rendszerhűtésről is gondoskodni, a Zotac termékénél az aktív megoldás hatékonyan végzi a dolgát, de azért ehhez is ajánljuk a rendszerhűtő alkalmazását.

[bold]Fogyasztás

[/bold]HTPC esetében nem elhanyagolható szempont a fogyasztás. A versenyzőknél lemértük, hogy mennyit fogyaszt a konfiguráció üresjáratban, CineBench terhelés alatt, illetve F.E.A.R. futtatásakor. Az egyes lapok BIOS-ában engedélyeztük a C1E, EIST, illetve a Cn'Q támogatásokat, ám ahogy a CPU-Z segítségével ellenőriztük a rendszereket, egyik sem volt hajlandó visszavenni a processzor órajelét üresjáratban, ennek megfelelően elég magas üresjárati fogyasztási eredmények jöttek ki.

Az MSI alaplapja fogyasztotta a legkevesebbet üresjáratban, míg a legtöbbet az 5600+-os AMD processzor miatt az ASUS alaplapja fogyasztotta. Egy energiatakarékos processzorral (4850e) rengeteget javíthatunk a helyzeten és HTPC-nek még így is maradéktalanul alkalmas lesz az ASUS lap. Terhelés esetében az MSI és a Zotac lapja hasonló fogyasztási értékeket produkált, ám a játékok alatt a Zotac terméke nagyságrendekkel magasabb teljesítményt nyújtott.

HD-lejátszás

Természetesen a legfontosabb kérdés, a HD-lejátszással kapcsolatos tesztek sem maradtak el. A termékek esetében a MediaPlayer Classic HomeCinema szoftvert használtuk DXVA támogatással, a GeForce mellé pedig felkerült a Core AVC is, hogy kihasználjuk az abban rejlő lehetőségeket. A teszt során a szokásos 720p-s és 1080p-s H.264 fájlokat, MP4-es fájlokat és a WMV HD videókat is megtekintettük. Nem maradtak ki az m2ts fájlok sem, amelyek AVCHD videókamerák esetében használatosak. Az alábbi kis táblázat összesíti a tapasztalatokat:

 

A CoreAVC-ben engedélyeztük a CUDA támogatás használatát, így meglehetősen érdekes eredmények jöttek ki a GeForce 9300-as lapkakészletre épülő Zotac alaplap esetében. Az MSI G45M muzsikált a leggyengébben, pedig ugyanazzal a processzorral bírt a rendszer, amivel a Zotac konfiguráció is rendelkezett, de hiába, a G45-ös lapkakészlet ennyire képes HD lejátszás terén. Az ASUS alaplapjában helyet foglaló 5600+-os processzor az Intel CPU-hoz képest teljesítmény hátrányban volt, de a 780G-nek és az UVD2-es motornak köszönhetően nem volt gond a HD fájlok lejátszásakor. A táblázatban zölddel emeltük ki a legjobb átlagokat, ezek az eredmények egytől-egyig a ZOTAC lapjához fűződnek. Egyébként érdekesség, hogy miután letiltottuk a Core AVC kodeket, a processzorterheltség a Zotac-nál 1080p-s MKV fájlok esetében a fent látható 1-6%-ról azonnal felugrott 17-22%-ra. Minden eredményt figyelembe véve elmondható azonban, hogy a különbségek ellenére bármelyik lap megfelel HD lejátszásra.

[bold]Az ASUS alaplapjának különlegességei

[/bold]

A gyártók közül az ASUS egy Home Theater Gate nevezetű szoftvert is mellékelt az alaplaphoz, amelynek segítségével kiaknázhatjuk a mellékelt távirányító által kínált előnyöket, azaz karosszékből nézhetjük videóinkat, fényképeinket, sőt, akár internetes rádiót is hallgathatunk. A szoftver szépséghibája, hogy sem ISO, sem MKV fájlokkal nem tud megbirkózni, így a HTPC-s tábor számára sajnos túl sok előnyt nem kínál.

A távirányító mellesleg egy nagyon jó és rendkívül hatékony eszköz. Az ASUS mérnökei jól átgondoltan tervezték meg a távirányítót: a különböző funkciókhoz külön gombokat találunk, így egy gombnyomás segítségével válthatunk az asztal és a lejátszóprogram kezelőfelülete között. A kikapcsoló gombnak köszönhetően készenléti állapotba helyezhetjük a rendszert és onnan egy gombnyomással vissza is kapcsolhatjuk. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy a bejelentkező ablakra hiába nyomtunk okét, a rendszer nem lépett vissza az asztalra, csak egérkattintás után. A távirányító alapesetben sem az egér, sem a startmenü vezérlésére nem alkalmas. A távirányító "okosabbá tételéhez", illettve szabadabb testreszabásához használhatjuk az EventGhost programot, amelyben a távirányítót több alkalmazás és funkció irányítására vehetjük rá. Az alkalmazás ingyenes, és rengeteg távirányítót támogat (köszönet bitlisz-nek a tippért).

Az ASUS természetesen a jól ismert Express Gate támogatással is ellátta az alaplapot, ez gyakorlatilag egy Linux alapú rendszert takar, amelynek segítségével internetezhetünk, Skype-ozhatunk és még sok-sok hasznos alkalmazást használhatunk anélkül, hogy be kéne bootolnia a fő operációsrendszernek. Az Experss Gate rendkívül gyorsan indul, ez további előny. A szoftver sajnos nem külön flash chipen foglal helyet, hanem a merevlemezről indul, így 6-8 másodperc azért kell addig, míg használhatóvá válik a szoftver minden funkciója. Így sem rossz.

Melyiket és miért?

[bold]MSI G45M-FIDR

[/bold]

Az MSI G45-ös lapkakészlettel ellátott terméke árát tekintve tökéletesen passzol a mezőnybe. Az alaplap memória- és processzortesztek alkalmával meglepően jól teljesített, gyakorlatilag a mezőny legjobbja lett, ám a játéktesztek alkalmával csúnyán elvérzett, ami nem is csoda, hiszen jól ismerjük a lapkakészletet. A HD lejátszással kapcsolatos szolgáltatások kielégítőek, viszont az alaplap HTPC építők számára nem jó választás. Ennek több oka is van: a terméken nincs HDMI csatlakozó, koaxiális hangkimenet, sőt még egy optikai hangkimenet sem. Ezek a portok rendkívül fontosak a HTPC építők táborának, gyakorlatilag nélkülözhetetlenek. Az MSI alaplapja otthoni/irodai számítógépbe ideális választás lehet, ha főleg munkára és videó nézésre használjuk, de játékra és HTPC-nek semmiképpen nem ajánlott. Otthoni alap gép építéséhez jobb választás egy P43-as vagy P45-ös lap, amelybe normális videokártyát pakolva már játszhatunk is.

[bold]ZOTAC GeForce 9300-A-E

[/bold]

A Zotac kínálatából már járt nálunk két mini-ITX alaplap, amelyekkel kapcsolatban rendkívül jók a tapasztalatok. A termék szintetikus tesztek alatt nyújtott teljesítménye némileg elmarad az MSI-étől, de ez nem is baj, hiszen egyéb területeken bőven kárpótol minket az alaplap. Régebbi játékokhoz 1024x768-as felbontás alkalmazásakor, némi kompromisszummal ideális a termék, de igazi erejét HD videó lejátszásakor mutatja meg. Az előző oldalon szereplő processzorterhelési adatok önmagukért beszélnek: a rendszer MPC HC-vel és Core AVC-vel verhetetlen HTPC-t alkot. A HDMI port és a koaxiális hangkimenet jelenléte mindenképpen pozitívum, de az optikai hangkimenetet azért picit hiányoljuk. Az alaplap szolgáltatásaival, teljesítményével és árával igen-igen jó vételnek számít: ha Inteles HTPC lapot keresünk, akkor meg is találtuk a számunkra megfelelőt! Határozottan ajánlott vétel!

ASUS M4A78-HTPC

Az ASUS terméke a három alaplap közül felszereltségével talán a legjobb választásnak minősül, ha HTPC építésről van szó. A HD lejátszással kapcsolatban semmi gondunk nem volt a termék esetében, a magasabb processzorterhelést a gyengébb CPU-nak tudhatjuk be. Ezt elég jól kompenzálta a 780G-s lapkakészlet, így panaszra semmi ok. A szintetikus teljesítmény és a játékok alatt felmutatott teljesítmény átlagosnak mondható, viszont a HTPC felhasználókat megcélzó szolgáltatások kiválóak. A termékhez mellékelt távirányító nagyon jól használható, a Home Theatre Gate szoftver általános videózási és fénykép nézegetési célokra tökéletes, kezelőfelülete letisztult, mégis tetszetős. Az internetes rádiók támogatása szintén pozitívum. A PS/2-es csatlakozók elhagyása nem is lenne fájó pont, ha a helyükre USB portokat rakott volna a gyártó és a két audió kimenetet a sor végére helyezte volna. A lapkakészlet melegedése miatt erősen ajánlott a terméket jól szellőző házba építeni, hogy ne legyenek kellemetlen pillanataink filmnézés közben egy meleg nyári nap alkalmával. Az ASUS terméke összességében jól szerepelt, mindenképpen ajánlott vételnek minősül!

A tesztben szereplő MSI G45M-FIDR alaplapot az Expert Computer Kft, míg a Zotac GeForce 9300-A-E és az ASUS M4A78-HTPC alaplapokat a Ramiris Kft bocsátotta rendelkezésünkre, ezúton is köszönet érte!