Az idő vasfoga azonban nemcsak az adathordozókba harapna, hanem a jobb esetben szekrény mélyén, rosszabb esetben pincében, padláson porosodó, esetleg kuka mellett, talált gépünkbe is. Az elektrolit kondenzátorok kiszáradnak, vagy az elektrolit a nyomtatott áramkörre kerül, a por, pára és egyéb környezeti hatások is rombolhatnak.

A C64 egyik sarkalatos pontja, hogy a tápegység 5V-os ágán vajon öt volt érkezik-e még, esetleg már jóval több... Ha kicsivel több, a gép még akár úgy is működhet, hogy semmit nem veszünk észre - egy ideig. Később a memória IC-k és a túláramra érzékeny integrált áramkörök pl. a SID, kilehelik lelküket. Figyelmetlenebb vagy tapasztalatlanabb felhasználók a 1541-II-es floppy tápegységét is beleerőltethetik a C64 táp aljzatába, horror történetet előidézve. Olyan tervezői malőr által kikerült tápcsatlakozó is létezett, melyet elfordítva is csatlakoztatni tudott az eléggé elszánt user.
Ajánlott tehát, hogy első bekapcsolás előtt a tápegység 5V-os ágát ellenőrizzük. Fejlesztések is kaphatók a számítógépünk védelmére, pl a C64 Saver áramkör, mely leold, ha a feszültségek meghaladják a határértéket, de megfontolandó lehet egy korszerű tápegység beszerzése. Olyan is létezik, mely a 1541-II floppy egység tápellátását is elvégzi.

Ha esetleg már megvan a baj, még nem feltétlenül katasztrófa, a memória IC-ket még be lehet szerezni, a PLA-ból többféle utánépített megoldás is létezik, de akár egy megfelelő EPROM-ba is beégethető, ahogy a karakter és a többi ROM tartalom is. Van órajel generátor IC utánépítve, az egyik problémás ügy maga a SID chip. Ezt más eszközökben is használták, volt, aki csak a SID-ért vett C64-et, amikor mélyponton volt az ára, de el is romolhatott az IC, akár úgy is, hogy nem minden csatorna, vagy funkció működött. Ezt még tetézték a növekvő kereslet miatt beindult kínai dzsunka gyárak, akik hamis IC-ket, vagy hibás készletet forgattak vissza a kereskedelembe.
Többféle utánépítés is elkészült több-kevesebb sikerrel és kompatibilitással, de ha mód van rá próbáljunk eredetit szerezni. A C64C verziótól gyártott példányok feszültségigénye kisebb, 12V helyett 9V, erre figyelni kell! Létezik megoldás az újabb SID régebbi alaplapba illesztésére. Ha nem eredeti SID-ben gondolkodunk, az ARMSID-et javasolt számításba venni. Az akár sztereó SID funkciók mellett FM-szintézisre is képes.

Olyan gépekről is találhatunk videókat a neten, amelyeket az állapotuk alapján akár épp eke is kiforgathatott volna a szántón. Van, aki azt tűzte ki célul leli, hogy ilyen gépeket állítson helyre. Jelenleg megvan a lehetőség, hogy akár 90%-ban új gépet is építhessünk magunknak (pár eredeti IC azért kelleni fog, pl. A VIC-II videochip utánépítése még csak prototípusban létezik).

Készülékház:
A történet szerint valamikor a 80-as években a C64, a C128 és a Plus/4 házak fröccsöntőformái egy műanyaggyárból a pennsylvania-i West Chesterben található Commodore létesítménybe kerültek egy revíziót követően, mivel nem az elvárt mennyiségű burkolat készült. Kb. egy évig használták azokat, majd a Plus/4, és 128-as öntőformákat állították üzembe. A cég 1994-es bezárását követő felszámolásig egy sarokban tengődtek, majd Dallasba kerültek, egy műanyaggyárba, ahol ismét 20 év pihenés következett, amíg ez a cég is bezárt. A maradékok árverezésénél megjelent Dallas Moore, aki fantáziát látott az öntőformákban és elhappolta azokat egy másik érdeklődő elől, aki dohányzóasztalnak szánta azokat. Felvette a kapcsolatot egy műanyaggyártóval és a Kickstarter segítségével piros, kék és fehér színű C64C burkolatokat kezdtek gyártani 2015-ben. A szlogenjük a C64 reklámjára hajazott: "For $35 dollar we can give you what no one else can at twice the price."

Az öntőformák később, 2016-ban Európába kerültek. A PixelWizards-nál, a gyártás más színekben kezdődött el,
az eredeti szín mellett, a régebbi "kenyértartó" modell szürke színe, SX64 szürke, és a fekete.

Később pedig átlátszó, akril dizájn is megjelent, bár ez nem a gyári öntőformákra alapult, itt készítettek új alaplapdizájnhoz is burkolatot. 

Billentyűzet:
A számítógép egyik gyenge pontja, hogy a billentyűzet érzékenysége idővel megváltozhat, ezen egy tisztítás sokat segíthet, de az érintkezőket megfelelő eszközökkel fel is újíthatjuk (pl. a távirányítókhoz is használandó anyagokkal). A sárgult billentyűkre a korábbi cikkben is írt retrobright lehet megoldás, vagy akár festés.

De akár CherryMX kapcsolós Mechboard64-re is cserélhetők, a CBMStuff vagy a  Phase5 kampányával színes billentyűkkel vagy LEGO moddal.

Billentyűzet és burkolat van, mi kellhet még?
Ha nem működik az alaplap, vagy olyan hibája, sérülése van, ami nem, vagy csak nehezen javítható, az alábbi megoldásokat érdemes megnézni. Előtte ellenőrizzük mely létfontosságú IC működőképes még, mivel azokra szükség lesz.
Egyrészt készültek eredeti alaplap utánépítések, néhol optimalizálás is történt, pl. axiális kondenzátorok forrasztási pontjai esetén:
- KU-14194HB alaplap replika, Sixtyclone, DIY Chris, Bwack;

Jelentősen módosított változatok is készültek:
CBMSTUFF ICS64S: ROM választó kapcsolóval, CIA védelemmel ellátva. 
C64 Reloaded MK2: A korábbi, már nem kapható C64 Reloaded MK1 módosított változata. Már 2db SID chipet támogat, az alap ICket kell csak behelyezni, ebben már ZIF foglalatokba: CPU, 2db CIA, VIC, 1 vagy 2db SID, amelyeket automatikusan felismer, nem kell jumperelni, mint az első változatnál. A ROM felülírható USB-n keresztül is, a memória SRAM, az egész konfiguráció kevesebbet fogyaszt így. Azonban felmerült, hogy több rácsatlakoztatott eszköz egyidejű használata esetén instabillá válhat. Az oka egyes vélemények szerint a 8701-es IC-t emuláló áramkör tápérzékenysége. Az MK1 verzióban használható az eredeti chip is, mely kevésbé érzékeny, az MK2 tulajok nem ilyen szerencsések. 
Ultimate 64: Gideon Zweijtzer alkotta meg ezt a SOC, azaz egychipes megoldást, mely egyedülállóan támogatja a HDMI-t, SD-kártya olvasó és két SID foglalat is található az alaplapon az USB mellett, így az Ultimate II+-t is tartalmazza. Az Elite verzió lesz aktuális.

Uni64.com: ezen a német oldalon rendhagyóan kreatív C64-es alaplapokat vásárolhatunk, például az Alien fegyverének alakja (uLaserBoard64 - LEVEL17), vagy laptop kialakításút. Talán a legérdekesebb a bővítőcsatlakozós változat.

A fentiek alapján tehát akár egy új C64 számítógépet is összeszerelhetünk, amennyiben lemezmeghajtót is szeretnénk, lehetőségünk van megépíteni. Másrészt az SD olvasók valamelyike, a már magyar vonatkozású, korszerű  IDE64, vagy a datasette portra kötött Tapuino használata biztosan megoldja az adatbeviteli igényt.

Ha készen lettünk, C64-gépünket regisztrálhatjuk erre az értékőrző oldalra.

Akik nem rendelkeznek C64-gyel, de szeretnék kipróbálni az élményt, azoknak is van lehetőségük:
- Rengeteg emulátor jelent meg szinte minden platformra (pl. VICE)
Azonban a különböző gépeken az emulátorok néha furcsaságokat csinálhatnak, a billentyűzet ugye eleve nem egyezik meg, de egyéb problémák is előfordulhatnak. Az ún. nem dokumentált utasítások használata egyes programokban, vagy más korlátok feszegetése miatt használható effektek nem működnek megfelelően. Ez már az eredeti C64 esetén is előkerült: A 6581-es sorozatszámú SID chipek, melyek a hangkeltésért voltak felelősek, a technológiaváltást követően 8580-ra keresztelődtek (és 6582-re a szervizben cserélt változatai), ezekkel egyes programok másképp szóltak mint az elődökkel. Bár az emulátorok egy részét fejlesztik, néhány korlátot aligha tudnak átlépni. Másik opcióként utánépítések is megjelentek:

C64 Direct-To-TV (DTV) - Valakinek már a 1994-es bezárást követő kb. 10 éven belül elkezdett hiányozni a platform: Jerry Ellisworth tervezte egy chipbe, melyet a legendás Competititon Pro botkormány reinkarnációjába építettek. Valójában már 2002-ben, egy ATX szabványú PCI csatlakozót és user portot is használó, 65816 processzorral szerelt, kezdetben C64, majd CPC, és Amiga bővítéseket is megkapó alaplapot hoztak létre, Commodore és hagyományos PC csatlakozókkal, ATX táp, PC SDRAM memóriával, 100MHz körüli órajellel. 2009-ig fejlesztették, majd ráuntak és a projektet felváltotta a korábbi cikkben is említett Turbo Chameleon 64.

A DTV több verziójából teljes értékű gép építhető: hagyományos, PS2-es billentyűzet csatlakozó (de az F7 billentyű nem működik, ezt egy "Keyboard Twister" névű áramkörrel oldották meg, mely a SHIFT hibát, és azt is megoldja, hogy a billentyűzet első indításkor csak reset után működött), két botkormány, hajlékonylemez egység, S-Video, User port, stb. Régebben a 1541-es floppy egységbe is építették. A beépített programok is módosíthatók, de a tárolási technológia miatt az újraírások száma korlátozott. Viszont a SID "nem úgy szól", nem lehet menteni az elért pontszámokat, állásokat. A PAL verzióban paletta problémák voltak.

Három, és még egy verziója ismert:
- C64DTV1: ez NTSC szabványú, USA megjelenítőkhöz kapcsolható;
- C64DTV2: 2005-ben jelent meg. PAL szabványú, flashmemóriát is tartalmaz, de elég megbízhatatlan volt, és a színek megjelenítése sem volt tökéletes (viszonylag egyszerűen orvosolható);
- C64DTV3: Néhány hiba kijavítása történt ebben;
- Hummer Off-Road Racing: ez a játék - órajel módosítással - szintén a DTV-panelt tartalmazta, pontosabban a DTV3-mat némi módosítással, és korlátozással (pl. a kormány az user portra van kötve, a Joystick 10 helyett 3 adatvonallal dolgozik, és a paletta hiba is megvan ebben. Ebből is építettek C64-et.

C64X: ez egy Mini ITX-es PC, Linux alapú Commodore 64 emulátorral, korábbi cikkünkben már írtunk erről. Minőségi alkatrészekből épített, ám viszonylag borsos ára miatt csak a fanatikusoknak volt érdekes.

- THEC64 Mini: Ezt a közelmúltban dobták piacra, 64 beépített játékkal, de a billentyűzet csak dísz volt. Kettő HDMI csatlakozóval szerelték. Moddolás már ezzel is történt, például a billentyűzet működőre történő átalakítása.
- THEC64 Maxi: a következő változat, mely már teljesértékű billentyűzettel is rendelkezett.

Az igazi fanatikusoknak azonban az eredeti vas a VAS, kérdés, hogy a mai világban milyen módon használható a modern eszközökkel. Az analóg TV tuner, a kompozit kimenet hogyan köthető össze a mai kijelzőkkel, és miképp lehet programot varázsolni a gépbe? Ezzel későbbi cikkben foglalkozunk.
Az 1985-ben megjelent Commodore 128. Ezt - tanulva a Plus/4-gyel elkövetett hibákból - ahol a kompatibilitás részleges - ezt C64 kompatibilisre tervezték, mely 99%-ban sikerült is. Amint az indulást követően beírjuk a GO64 utasítást a jól ismert Commodore 64-es képernyőt láthatjuk. Természetesen, a 128-as BASIC7.0-ja helyett a megszokott BASIC2.0-val. A C128-on így a C64-re addig megjelent szoftverek nagy része futtathatóvá vált a gépen, melyből viszonylag magas ára ellenére, közel 6 millió darabot eladtak.
1990-ben még mindig jól futott a C64 szekere bár a 80-as években meglévő dominancia az alsó szegmensben volt látható. Kezdték érezni, hogy valami változtatásra lesz szükség a közel 10 éves konstrukción. Ez az időtartam akkor a számítástechnika fejlődéséhez képest egy örökkévalóságot jelentett. Bár az is igaz, hogy a gépre kiadott játékprogramok folyamatosan fejlődtek, a programozók pedig kitapasztalták miként lehet a legnagyobb teljesítményt kisajtolni a C64-ből. 1991-re kifejlesztették az utódnak szánt Commodore 65-öt, 3.54MHz CSG4510, de még mindig csak 8bites processzorral. Beépített floppyval, 128KB, 1MB-ig bővíthető memóriával, a rég várt 80x25 karakteres képernyővel, sztereó SID hanggal, és BASIC 10.0-val érkezett, VIC-3 videochipje 1280x400-as felbontást támogatott. Egyesek szerint kb. 200 legyártott prototípus került ki, majd a projektet leállították, részben azért, mert az akkor már jól futó Amiga-nak konkurenciát jelenthetett volna. Bár a korszak már jellemzően 16bites volt, ezek az adatok szerintem még megállták volna a helyüket. Valószínűleg más is így gondolkodott, mert a Trenz Electronic vállalta, hogy kijavítja-befejezi a projektet és MEGA65 néven valószínűleg 2022-ben megvásárolható terméket csinál. A prototípusokat már legyártották, a fejlesztői változatok már 2021-ben gazdáikhoz kerültek.

A C65 az egyik legdrágább Commodore ritkaság lett, mostanság többezer dollár/euro áron kelnek el aukciókon, kíváncsian várom hát a Mega65-öt, melyet reményeim szerint mi is bemutatunk.

Végül tekintsünk át néhány érdekes átalakítást:

Chop-top C64 2011: a C64C tovább keskenyített házába építették a vékony alaplapot (ez ma már valószínűleg felhördülést okoz inkább retró körökben).

C64 laptop mod: 2013-as kezdeményezés, igényes munka.

Egy tehetséges lengyel modder honlapja.

És néhány érdekes videó:
Star Wars részlet  PETSCII Video "módban".

Another World C64 remake projekt, System Of A Down C64 verzió, Deutschland a Rammsteintől C64 hangzásban.

(folytatjuk)