Mi derül ki az ENSZ új klímajelentéséből?

Messze túl vagyunk azon a ponton, hogy az ember okozta éghajlatváltozást visszafordítsuk vagy a jelenlegi helyzetet stabilizáljuk. Azért ugyanakkor még tehetünk, hogy enyhítsük az eljövendő változásokat, és ezek hatásait. Ehhez viszont nem szabad feladni azt a célkitűzést, hogy 2100-ig legfeljebb 1,5 ºC-kal emelkedjen a hőmérséklet.

Mi derül ki az ENSZ új klímajelentéséből?

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) új jelentése több dologban is különbözik a korábbi hasonló összefoglalóktól, és talán éppen ez a fajta szemléletváltás kell ahhoz, hogy valódi változások kezdőjenek. Míg a korábbi jelentések elsősorban egy katasztrofális felmelegedéssel sújtott jövőt festettek elénk, az új kiadvány megpróbálja azt felvázolni, hogy milyen célokat kellene kitűzni ahhoz a jelen helyzetben, hogy a jövő élhető legyen.

A kiadvány a jelenleg legoptimistábbnak nevezhető lehetőséget veszi górcső alá, vagyis hogy az évszázad további részében az éghajlat melegedése nem haladja meg az 1,5 ºC-ot. Ennek elérése persze rendkívül nehéz lesz, hiszen a következő két évtizeden belül teljesen fel kellene hagyni a fosszilis energiahordozók használatával, hasonlóan gyors gazdasági váltásra pedig még sosem került sor az ismert történelemben, írják a szerzők. Ha sikerül megvalósítani ezt a célt, az éghajlatváltozás akkor is érezhető hatással lesz az életre, a legkatasztrofálisabb következmények, például a tengerszint több méteres emelkedése és a tömeges kihalások viszont talán elkerülhetők lehetnek.

Több mint negyedszázaddal ezelőtt az ENSZ úgy fogalmazta meg az éghajlatváltozással kapcsolatban saját szerepét, hogy a fő cél annak megakadályozása, hogy az emberi tevékenység veszélyesen befolyásolja az éghajlati rendszer. Az utóbbi években ugyanakkor az éghajlatkutatók igazolták, hogy ezen már régen túl vagyunk. A veszélyes befolyásolás megtörtént, ahogy az új jelentés is leszögezi, az iparosodás kezdetei óta a földi éghajlat az emberi tevékenység nyomán máris 1 ºC-kal emelkedett.

Galéria megnyitása

A következményeket pedig saját bőrünkön érezzük. A New York Times oldalain augusztus végén megjelent egy érdekes, interaktív adatvizualizációkat felvonultató cikk, amelyben bárki megnézheti, hogy mennyit változott az időjárás szülőhelyén születése óta, és hogy mi várható a jövőben. Budapesten például az 1980-as évek eleje óta 3–4 szeresére (3–4 napról átlagosan 12-re) nőtt azon napok száma, amikor a hőmérséklet eléri a 32 ºC-ot. És ez a szám 2060-ra várhatóan megduplázódik. Világszerte minden évben egyre többen halnak meg a forróság, a szélsőséges időjárás okozta áradások vagy éppen aszályok és más következmények miatt.

A kérdés tehát már nem az, hogy történt-e veszélyes beavatkozás, hanem hogy mi történik a jövőben. Az új jelentés 91 szerzője több mint 6000 kutatás alapján vázolta fel, hogyan lenne megvalósítható a legfeljebb 1,5 ºC-os melegedés 2100-ra. Az első és legfontosabb lépés a fosszilis energiahordozók gyors elhagyása lenne, ugyanis 2030-ra felére kellene csökkenteni az éves széndioxid-kibocsátást. 2050-re pedig a világ energiaigényének 80 százalékát megújuló forrásokból vagy atomenergiából kellene fedezni. (A jelenlegi arány 20 százalék.)

Ez persze meglehetősen nehezen megvalósíthatónak tűnik, különösen annak fényében, hogy az utóbbi évek politikai történései nyomán nem gyengült, hanem erősödött a fosszilis energialobbi. Kínai cégek a következő évtizedekben több mint 1600 új szénerőművet terveznek felépíteni a világ minden pontján, Trump kormánya pedig gőzerővel építi le a korábbi években keservesen elfogadtatott légszennyezési korlátozásokat.

Galéria megnyitása

A szerzők szerint azonban nagyon fontos lenne, hogy ne adjuk fel a 1,5 ºC-os célt, a köztudatban elterjedt, és a világ országai által már több mint egy évtizede átfogalmazott célkitűzés, a 2 ºC-os emelkedés ugyanis sokkal több veszélyt rejteget, és nem tűnik sokkal könnyebben megvalósíthatónak, mint melegedés 1,5 ºC-ban való korlátozása. Hiába hangoztatják ugyanis sokan, hogy a 1,5 ºC-os cél irreális és nevetséges, jelenleg a 2 ºC-os is messze kívül van a realitásokon. Ha minden nemzet betartaná a párizsi egyezményben vállaltakat, akkor is túl messze sok szén-dioxid kerülne a légkörbe a 2 ºC-os célkitűzés betartásához.

A 1,5 és a 2 ºC között ugyanakkor klimatológiai szempontból óriási különbség van, hangsúlyozzák a szerzők. A kettő között húzódik egyrészt az a határvonal, amely a jégsapkák veszélyes instabilizációját vonja maga után, amelyeknek nyomán a tengerszint több méteres emelkedése várható. Ez ugyanakkor 1,5 ºC-os maximális emelkedés mellett valószínűleg elkerülhető lenne. A tengerszint mellett a két célkitűzés közt gazdasági szempontból is óriási az eltérés. 2 ºC emelkedésnél a 1,5 ºC-hoz képest duplájára nőne azon emberek száma, akim rendszeres vízhiánnyal küzdenek, kétszer annyi termény pusztulna el a trópusokon, a halászható állomány globálisan felére csökken, a korallzátonyoknak pedig 99 százaléka eltűnne.

A melegedési limit kis mértékben való kitolása is messzemenő következményekkel járhat tehát, így nagyon fontos lenne mindent megtenni, hogy az „optimista”, 1,5 ºC-os célkitűzés megvalósuljon, mondják a kutatók. Ehhez viszont nagyon sürgősen lépni kell.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward