Shop menü

METÁLBANDÁK ÉS GÁZRÉSZECSKÉK

A Cornell kutatói metálkoncertek közönségét tanulmányozzák annak kiderítése érdekében, hogy a pogózásnak nevezett, látszólag kaotikus, tömeges mozgásforma milyen modellek segítségével írható le. 
Jools _
Jools _
Metálbandák és gázrészecskék

A tudósok többsége számára a heavy metal kifejezésről rögtön a periódusos rendszer alsóbb soraiban található nehézfémek ugranak be, a Cornell Egyetem két doktorandusza, Jesse Silverberg és Matt Bierbaum azonban ehelyett a zenei stílusra asszociál. Kutatásuk középpontjában az agresszív zenék és az ezekhez szorosan kapcsolódó, lökdösődő, ugráló táncolási módozatok állnak. A tömegek különféle bulikon, koncerteken való viselkedésének tanulmányozása révén szeretnék ugyanis megérteni, hogyan reagálnak az emberek a szélsőséges szituációkra, például zavargások vagy katasztrófák nyomán kitörő pánikhelyzetekben.

Az elmúlt két év során a szakértők metálkoncertek közönségét tanulmányozták. Arra voltak kíváncsiak, hogy a mifelénk pogózásnak, angol nyelvterületen mosholásnak (moshing, slamdance) nevezett, látszólag kaotikus, tömeges mozgásforma milyen modellek segítségével írható le. A punkmozgalom diszkóellenes táncaként megszülető stílusnak mára rengeteg irányzata alakult ki, jelen kutatás szempontjából azonban lényegileg arról van szó, hogy résztvevők nagy tömege ugrál a zenére, és közben kisebb-nagyobb gyakorisággal egymásnak is ütköznek.

Galéria megnyitása

Silverberg és Bierbaum szerint a pogózó tömeg viselkedése leginkább a gázokra alkalmazott modellek segítségével írható le: a résztvevők úgy állnak össze szorosabb csoportokba, ütköznek egymással és rebbennek szét, mintha gázrészecskék lennének. A szakértők által készített szimulációs program itt ki is próbálható.

„Arra voltunk kíváncsiak, hogyan viselkedik a tömeg embere felfokozott állapotban, de nem lett volna túl etikus csak azért kirobbantani valamiféle utcai zavargást, hogy kedvünkre kutathassunk” – mondja Silverberg. A koncertek közönsége azonban remek terepe lehetett a vizsgálódásnak, hiszen ebben az esetben is felfokozott érzelmekről van szó, és az élmény hatására egyfajta kollektív mozgás alakul ki, amely azonban (többnyire legalábbis) nem eredményez súlyos sérüléseket.

A tömegek kollektív viselkedésének jobb megértése és modellezése sok előnnyel járhat. Segítségével például úgy lehet berendezni a különféle rendezvények helyszíneit, hogy egy esetleges kiürítés esetén minél kevesebben sérüljenek meg, így biztonságosabb stadionok, mozik vagy fesztiválhelyszínek építhetők, mondja Silverberg.

Neked ajánljuk

    Tesztek

      Kapcsolódó cikkek

      Vissza az oldal tetejére