Az Európai Unió folyamatosan küzd azért, hogy a politikai hadszíntér átláthatóbban üzemeljen, és ebben egy nagyon fontos eszköz lesz a politikai reklámok átláthatóságáról szóló rendelet – röviden TTPA (Transparency of Targeting of Political Advertising) – bevezetése. Ez olyan szigort gyakorol majd a piaci szereplőkre, hogy a legnagyobb cégek inkább bedobják a törölközőt.
A politikai hirdetésekkel elképesztően sok pénzt lehet keresni, ezzel valószínűleg senkinek nem mondunk újat. A Google és a Meta az elmúlt évek során szép bevételeket ért el az európai pártok által fizetett reklámokkal, így például a magyar kormányon is bőven tudtak nyerészkedni, ennek azonban hamarosan vége.
Október 10-én életbe lép az Európai Unióban a politikai reklámok átláthatóságáról szóló rendelet, amit a Meta egész egyszerűen úgy jellemzett, hogy „nem működő elvárásokat támaszt” a piaci szereplőkkel szemben.
A Google már tavaly novemberben jelezte, hogy nem is próbál majd megfelelni a TTPA hirdetési szabályozásnak, a Meta viszont kivárt a végsőkig. Minden bizonnyal abban bízott a vállalat, hogy az utolsó pillanatban mégis lazítani fog a szabályozáson az EU, de erre nem került sor. Minden lehetőséget megvizsgálhatott az elmúlt hónapok során a Meta, de arra jutott, hogy képtelenség szabályszerűen tovább foglalkozni a politikával kapcsolatos reklámokkal, pártok által finanszírozott hirdetésekkel.
Az Európai Unió azzal a céllal alkotta meg a politikai reklámok átláthatóságáról szóló rendeletet, hogy visszaszorítsa a dezinformációs tevékenységet és a külföldi beavatkozásokat a választások alkalmával. A Big Tech cégeknek egyértelműen fel kellene címkéznie a politikai hirdetéseket, meg kellene jeleníteni, ki fizette azokat, milyen választáshoz köthető a kampány, kik vannak a célkeresztjében.
Ha vétenek a cégek, és nem felelnek meg a jogszabálynak a TTPA keretében, akkor több milliárd dolláros büntetést kaphatnak. A globális bevételük 6 százalékára lehet bírságolni a szektor szereplőit, ami adott esetben sokkal nagyobb kiesés lenne, mint amit a politikai hirdetésekkel megkereshet. A Meta esetében a tavalyi 164,5 milliárd dolláros forgalom 6%-a több mint 9,8 milliárd dollár lenne.
A techcégek döntésének hatását egészen biztos, hogy érzékelhetik majd a magyar felhasználók is, hiszen éppen idén ősszel fogunk ráfordulni a 2026-ban esedékes országgyűlési választás hajrájára. A továbbiakban a politikai szervezetek kizárólag az organikus eléréseikre hagyatkozhatnak majd, így lehetnek képesek az üzeneteiket célba juttatni. Ilyen formán viszont már lényegesen nagyobb kihívást jelent számukra olyanokat elérni, akik nem pártszimpatizánsok, vagy nem foglalkoznak napi szinten a politikával.
A Meta nem győzte azt hangsúlyozni, hogy a TTPA bevezetése egy elhamarkodott és hibás döntés az Európai Unió részéről, és nehezményezte azt, hogy a kidolgozásába nem hagytak kellő beleszólást a piaci szereplőknek. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy képtelenség lett ezeknek az előírásoknak megfelelni, és teljes jogbizonytalanságot teremtett egy jelentős hirdetési területen. A cég szerint ez a döntés nemcsak nekik, hanem az európai lakosoknak is fájni fog.
