Több száz kutató egyesítette erőit, hogy megmentsen a kihalástól egy olyan élőlénycsoportot, amelyről elsőre nem tűnik úgy, hogy megmentésre szorulna: a mikroorganizmusokat. A kutatók szerint a mikrobáknak számos okból van szükségük védelemre, többek között azért, mert más fajok – sőt, egész ökoszisztémák – függnek a jólétüktől. „Szükségünk van rájuk, hogy megőrizzük a pandákat, az esőerdőket, a bálnákat, az óceánokat és minden mást” – mondta Jack Gilbert, a Kaliforniai Egyetem mikrobiológusa.
Kihalási válságot élünk át éppen, de szinte az összes kihalás, amelyet a természetvédő biológusok eddig dokumentáltak, állatokra vagy növényekre vonatkozott.
Pár nappal ezelőtt a veszélyeztetett és sebezhető fajok listáját közzétevő Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) bejelentette a lista legújabb tagjait, köztük a vékonycsőrű pólingot, egy költöző partvidéki madarat, és az ébenfafélék közé tartozó Diospyros angulatát.
Az emberek vadászatukkal, a vizes élőhelyek és más élőhelyek megsemmisítésével, az erdők kivágásával és a bolygó felmelegedését okozó tevékenységekkel a kihalás szélére sodorják ezeket a fajokat. De bármennyire is erőteljesek ezek a nyomások, a kihalás nem elkerülhetetlen. Az IUCN az is bejelentette, hogy a közönséges levesteknősök száma ismét növekedésnek indult, köszönhetően az olyan intézkedéseknek, mint a partokra lerakott tojások védelme. A szervezet hivatalosan meg is változtatta a faj státuszát veszélyeztetettről nem fenyegetettre.
Aprócska gondok
Az állatok és növények azonban csak egy töredékét képviselik a bolygó biológiai sokféleségének. A gombák – amelyek az állatoktól és a növényektől elkülönülő rendszertani ágra tartoznak – több millió, talán akár több tízmillió fajt is magukban foglalnak. Az IUCN szakértői azonban csak egy évtizeddel ezelőtt kezdték el értékelni státuszukat, és eddig mindössze 1300 fajt vizsgáltak meg. Ennyi is elegendő volt azonban ahhoz, hogy kiderüljön: a gombák is súlyosan veszélyeztetettek. Az 1300 ismert faj egyharmada veszélyben van.
Mostanra az IUCN kutatói még szélesebb hálót vetnek ki: a világ baktériumainak és más mikroorganizmusainak sokféleségét is meg kívánják védeni.
Ez lehet azonban a természetvédelem történetének legnehezebb feladata. A mikroorganizmusok teszik ki a Föld genetikai sokféleségének legnagyobb részét, de a mikrobiológusok alig kezdték el katalogizálni őket. Összességében 100 milliárd mikrobafaj létezhet.
A feladatot még nehezebbé teszi, hogy a mikrobák szabad szemmel szinte láthatatlanok, és még mikroszkóp alatt is előfordulhat, hogy két különböző faj azonosnak tűnik. A mikrobák ráadásul a Föld szinte minden pontján élnek, a több kilométer magasan lévő felhőkben és a több kilométer mélyen lévő kőzetekben egyaránt.
A biológusok ugyanakkor anélkül is tudják, hogy a mikrobiális sokféleség veszélyben van, hogy minden mikrobafajt dokumentálnának. A talaj például az összes mikrobafaj felét tartalmazhatja, de az erdők kivágásával és a gyepek mezőgazdasági területekké alakításával a talaj nagy része megsemmisül, és a mikrobák diverzitásának egy része elveszik.
Az újonnan alakult Mikrobiális Konzervációs Szakértői Csoport (Microbial Conservation Specialist Group) célja a mikrobiális konzerváció szempontjából fontos helyek feltérképezése világszerte, beleértve az Antarktisz kopár, sziklás területeit, valamint az állatok és növények szerveztének belsejét. A kutatók ezekről a helyszínekről mintákat gyűjtenek, azokat a védett tárolókba helyezik megőrzésre, és persze tanulmányozzák is.
A szakértői csoport emellett segít terveket kidolgozni az ökoszisztémák megmentésére, ahol ezek a mikrobák élnek. „Fontos előrelépés lehet az ökoszisztéma megóvása, hogy megőrizhessük a mikroorganizmusokat, amelyek viszont pozitív visszacsatolási körben javíthatják az ökoszisztémát” – mondta Raquel Peixoto, a Szaúd-Arábiai Abdallah Király Tudományos és Műszaki Egyetem mikrobiológusa, aki Gilbert mellett a csoport másik vezetője.
A korall joghurtja
Elinne Becket, a Kaliforniai Állami Egyetem mikrobiális ökológusa, aki nem tagja a csoportnak, dicséri a kezdeményezést, amely segíthet feltárni a kapcsolatot a világ különböző részein élő, mikrobák által befolyásolt élőlények között. „Erős rövid és hosszú távú tervük van arra, hogy a mikrobiális konzervációt a természetvédelmi erőfeszítések előterébe helyezzék” – mondja Becket.
Például a korallzátonyokban élő mikrobák védelme nagy előnyökkel járhat a közelükben élő emberek számára. Az egészséges korallzátonyok megtörik az óceán hullámait, védve a partokat az áradásoktól. Emellett halbölcsőkként is szolgálnak. A korallzátonyok, amelyek az összes tengeri faj egyharmadának adnak otthont, az óceán esőerdőinek számítanak.
De a zátonyokat létrehozó virágállatok önmagukban nem képesek túlélni. A korall mikrobiomjától függenek, amely azon fajok gyűjteménye, amelyek segítenek nekik lebontani táplálékot, és leküzdeni a kórokozókat. Peixoto, aki a korall mikrobiomját tanulmányozza, saját maga is látja, hogy az óceánok szennyezése és az éghajlatváltozás miatti felmelegedés miatt mennyit szenved a mikrobiom.
„Nem mondom, hogy épp kihalnak, de egyértelműen és határozottan állíthatom, hogy csökkenés tapasztalható a nagyságukban. Kevesebb a jótékony mikroba és több a kórokozó”
– mondja a kutató. Peixoto ilyen jótékony mikrobákkal végez kísérleteket, és probiotikumként használva őket a zátonyok segítésére. Előzetes kutatásai szerint ilyen módon helyreállítható a korallok egészsége.
Más élőhelyeken élő mikroorganizmusok megőrzése szintén lehetővé teheti, hogy azok kedvező „szolgáltatásokat” nyújtsanak nekünk. A sivatagok és a száraz területek talaját például törékeny mikrobiális kéreg borítja, amely kivonja a szén-dioxidot a levegőből. Minél több mikroorganizmust lehet megmenteni, ezek annál többet tehetnek az éghajlatváltozás lassításáért. „Ötszáz hektárnyi sivatag sokkal több szén-dioxidot köt meg, mint egy hektár” – mondja Gilbert.
Peixoto elmondása szerint a mikrobiális sokféleség megőrzése a mezőgazdasági termelőknek is előnyös lehet. A termés növekedésének ösztönzése érdekében a gazdák gyakran nitrogénben gazdag műtrágyákkal trágyázzák a növényeket. A legújabb vonatkozó kutatások azonban kimutatták, hogy ehelyett beolthatják a földjeiket olyan talajbaktériumokkal is, amelyek nitrogént vonnak ki a levegőből és azt a növényeknek juttatják, ezzel rengeteg pénzt takarítva meg, és fenntarthatóbbá téve a folyamatot. „Gazdasági szempontból is előnyös mindez” – mondja Peixoto.
