A Blue Ghost űrszonda, amelyet a NASA Commercial Lunar Payload Services (CLPS) kezdeményezése keretében is finanszíroznak, és amelyet a Firefly Aerospace üzemeltet, jelenleg manővereket hajt végre, hogy alacsonyabb pályára álljon a Hold körül. Ezek közben, a remélhetőleg nagyon óvatos leszállás előtt, amelynek során 10 tudományos és technológiai műszert terveznek a Hold felszínére juttatni, az űrszonda felvételeket készített a Hold túlsó oldaláról.
„A Firefly csapata hajnali 3:09-kor újabb Hold körüli pályára állítási manővert hajtott végre egy 3 perces, 18 másodperces égetéssel” – közölte a csapat. „Ez a manőver a leszállóegységet egy magas elliptikus pályáról egy sokkal alacsonyabb elliptikus pályára állította a Hold körül. Röviddel a hajtóművek beindítása után a Blue Ghost hihetetlen felvételeket készített a Hold túlsó oldaláról, mintegy 120 km-re a felszíntől.” A szonda ráadásul a Hold megközelítéséről is készített felvételeket, amelyek szintén elképesztően látványosak.
A Blue Ghost landolóegységének fedélzetén a NASA néhány igen érdekes berendezést helyezett el. A küldetés célja többek közt a Hold belsejéből származó hő, a felszíni kölcsönhatások, illetve a kéreg elektromos és mágneses mezőinek vizsgálata, emellett röntgenfelvételeket készít a Föld magnetoszférájáról is. A technológiai vizsgálatok keretében pedig mintát vesz holdi talajból, a regolitból, vizsgálja a regolit tapadását, teszteli a GNSS navigációs műholdrendszer képességeit, a felvitt technológia sugárzástűrését és a porosodást is.
Ezek a vizsgálatok remélhetőleg sokat segítenek majd az emberiség következő holdi küldetéseinek tervezésében. A leglátványosabb kísérletre a leszállóegység tervezett 14 napos küldetésének végén kerül sor. „Március 14-én a Firefly nagyfelbontású képeket tervez készíteni egy teljes napfogyatkozásról, amikor a Föld eltakarja a Napot a Holdról nézve” – magyarázza a csapat. A Blue Ghost ezt követően március 16-án a holdi naplementét is megörökíti, adatokat szolgáltatva arról, hogy a holdi por hogyan lebeg a napfény hatására, és hogyan hozza létre a holdi horizont jellegzetes ragyogását, amelyet először Eugene Cernan dokumentált az Apollo 17-küldetés során. Napnyugta után a Blue Ghost még több órán át fog működni a holdi éjszakában, legalábbis a tervek szerint.
A holdi horizont ragyogását feltehetően az elektrosztatikus erők által lebegtetett por okozza, és bár naplementekor szép látványt nyújt, az űrhajósok számára problémát jelenthet. Ráadásul a Holdnak nincs légköre, és folyamatosan bombázza a Napból érkező sugárzás, ami miatt a talaj elektrosztatikusan feltöltődik, mondják az Európai Űrügynökség szakértői. Ez a töltés olyan erős lehet, hogy a por a Hold felszíne fölött lebeg, így még nagyobb valószínűséggel kerülhet a berendezésekbe és az emberek tüdejébe. A Blue Ghost segítségével a NASA hamarosan még több adatot szerezhet a jelenségről.
