A Radeon RX 6500 XT paramétereit és korlátozásait látva eléggé vegyes érzelmek kavarognak a költséghatékony videokártyára vágyó gamerekben, az árak pedig szintén eléggé elrettentőek, de ez az aktuális piaci helyzet alapján nem egy túl nagy meglepetés. A PCI Express 4.0 x4 csatolófelületet használó belépőszintű videokártya esetében felmerült egy érdekes kérdés is: vajon mennyivel lesz lassabb a termék, ha PCI Express 3.0-s slotba kerül? Utóbbi helyzet eléggé reális lehet, hiszen a belépőszintű videokártyákat jellemzően régebbi konfigurációkba vásárolják, ezek pedig nem feltétlenül rendelkeznek PCI Express 4.0-s támogatással, vagyis az esetleges lassulástól pont a legszűkebb pénztárcával rendelkezők tarthatnak leginkább.
Mivel a Radeon RX 6500 XT tegnap hivatalosan is hódító útjára indult, megjelentek a vele készített első tesztek, ezek egyikéből pedig az is kiderül, nagyjából mekkora lassulásra lehet számítani, ha egy korábbi generációs, PCI Express 3.0-s támogatással ellátott alaplapba kerül az újdonság.
A Tom’s Hardware munkatársai egy Core i9-12900K processzorral és MSI Pro Z690-A WiFi DDR4 alaplappal szerelt rendszerben mérték le, hogy normál esetben milyen teljesítményre képes az újdonság, majd egy Core i9-9900K processzorral és egy MSI MEG Z390 ACE alaplappal ellátott konfigurációt is segítségül hívtak, hogy kiderüljön, mekkora lassulást produkál a videokártya, ha nem áll rendelkezésére elég PCIe sávszélesség. Kontrollként a két rendszerbe egy GeForce GTX 1650 Super is bekerült néhány teszt erejéig, hogy a processzorok közötti teljesítménykülönbség esetleges hatását is feltérképezzék, hiszen a szóban forgó GeForce csak PCI Express 3.0-s támogatással rendelkezik.
A GeForce GTX 1650 Super esetében nagyjából 8%-on belüli különbségeket mértek, de az esetek többségében csak 1-2%-os differencia mutatkozott a két platform között, szóval ez egy jó stratégiának tűnt a PCI Express 4.0-s és a PCI Expres 3.0-s környezetben elérhető teljesítmény feltérképezésére.
A mérések szerint 1080p felbontás és közepes minőségbeállítás mellett átlagosan 8%-os teljesítménycsökkenést szenvedett el a Radeon RX 6500 XT – volt viszont olyan játék is, ahol 26%-os lassulás (Borderlands 3), valamint olyan is, ahol 8%-os gyorsulás mutatkozott (Horizon Zero Dawn). A minőségbeállítást Ultra szintre emelve már igen komoly különbségek rajzolódtak ki, hiszen itt a VRAM is elég kemény terhelést kapott, a PCIe buszon keresztül pedig sokkal több adatnak kellett áramolnia, mint közepes minőségbeállítás alkalmával.
A PCI Express 3.0-s slotokkal ellátott Core i9-9900K alapú rendszer átlagosan 23%-os lassulást produkált, ám a felhozatalban 4%-os lassulástól a 35-40%-os lassulásig sokféle eredmény megtalálható volt – ezekről itt találnak bővebb információt az érdeklődők.
A fentiek alapján tehát nem mindegy, milyen tesztkörnyezetbe kerül a kiszemelt videokártya, valamint az sem mindegy, milyen játékokkal szeretnénk játszani és ezeket milyen beállítások mellett futtatnánk. A mérés egy jó indikátor, amely alapján nagyjából körvonalazódhat, mire számíthatunk az újdonság esetében.
És akkor az igazán régi konfigurációkról még nem is beszéltünk, amelyeknél PCI Express 2.0-s slotok állnak rendelkezésre, ott ugyanis sokkal drámaibb lehet a lassulás mértéke. Ezeket a rendszereket sajnos amúgy is érdemes lassan lecserélni, ha pedig Radeon RX 6500 XT szintű, PCI Express 4.0-s támogatással rendelkező videokártyára vágyunk, akkor ezekben az esetekben a platformcsere az egyetlen megoldás.
Más kérdés, hogy a Radeon RX 6500 XT helyett akár eggyel korábbi generációs videokártyát is választhatunk, ha találunk ilyet viszonylag jó áron, ugyanis a 8 GB-nyi ram miatt egy Radeon RX 5500 XT esetenként gyorsabb is lehet az újdonságnál, és a 8 GB-nyi VRAM valamivel „időtállóbb”, legalábbis az AMD régebben ezt állította. Utóbbi témában egyébként történt is némi érdekesség, amiről egyik következő hírünkben számolunk be.
