Egy madarakat szállító teherautó egy híd felé közeledik. A híd teherbírása 5000 kilogramm, a jármű a sofőrrel együtt 4800 kilót nyom, a szállítmány pedig 400 kilogrammot. A sofőrnek az az ötlete támad, hogy megijeszti a madarakat, és amíg azok a raktérben röpködnek, gyorsan áthajt a hídon. Működhet az autóvezető elképzelése? A klasszikus magyarázat szerint nem, hiszen a szárnyukkal csapdosó madarak is erőt fejtenek ki a raktér padlójára, mégpedig átlagosan akkorát, mint amennyi nyugalmi helyzetben a súlyuk lenne, vagyis a trükktől nem fog kevesebbet nyomni a teherautó.

Ez a magyarázat azonban erősen le van egyszerűsítve. Valójában még napjainkban is rendkívül keveset tudunk arról, hogy egy repülő madár testére pontosan milyen erők hatnak, illetve ő maga milyen erőket fejt ki környezetére. Az erre irányuló mérési megoldások általában vagy túlságosan leegyszerűsítettek, vagy roppant bonyolultak, és sokszor akadályozzák a madarat abban, hogy normálisan haladjon. Erre a problémára igyekezett megoldást találni David Lentink, a Stanford kutatója, aki az állatok repülését vizsgálva próbál hatékonyabb drónokat tervezni.

Lentink érdekes új módszert dolgozott ki arra, hogyan lehet megmérni a repülés során fellépő erőket az állatok megérintése nélkül. Ehhez roppant érzékeny, és a változásokra gyorsan reagáló műszerekre van szükség. A szakértő és kollégái úgy oldották meg a problémát, hogy építettek egy két végén nyitott, hosszú dobozt, amelynek padlózata és plafonja nagyon könnyű balzafából, oldala pedig átlátszó anyagból készült. A felső és az alsó lapra nagyon pontos erőmérőket kötöttek, majd két apró papagájt kezdtek átröptetni a folyosón.

A madarak izomzata arról tanúskodik, hogy a lefelé irányuló szárnycsapások sokkal erőteljesebbek, mint a felfelé irányulók, a konkrét mérési eredmények azonban még ennek ismeretében is meglepőek. A két madár, Gaga és Ray minden lefelé irányuló mozdulattal nyugalmi súlyuk duplájánakmegfelelő erőt fejtettek ki, míg szárnyuk emelésekor szinte egyáltalán nem billentették ki a plafon szenzorait. Az eredeti kérdésre válaszolva tehát, a teherautó sofőrje tehát valószínűleg jobban jár, ha új útvonalat keres, hiszen ha a madarak netán szinkronban kezdenek csapdosni, lesznek olyan pillanatok, amikor kétszer annyit nyom a rakomány, mint nyugalomban tenné.

Az új, roppant precíz kísérleti elrendezés a repülés számos rejtélyét megoldhatja a szakértők szerint. A papagájok szárnycsapásai mindössze 50 ezredmásodpercig tartanak, a szenzorok viszont 1 ezredmásodperc alatt képesek elvégezni egy mérést, amit 10 ezredmásodpercenként lehet megismételni, így nagyon pontos képet lehet alkotni a vizsgált állat repülési profiljáról. A kutatók a jövőben más repülő állatok, például a sokat vitatott kolibrik, illetve a denevérek repülését is tanulmányozni szeretnék a speciális kamrában, amely a különböző drónváltozatok tesztelésére is alkalmas lehet.