A korábban indiai vagy B.1.617.2 variánsként ismert vírusváltozat először tavaly októberben bukkant fel Indiában. A bizonyítékok alapján úgy látszik, hogy a SARS-CoV-2 ezen változata sokkal könnyebben adódik át egyik emberről a másikra, mint a korábban legfertőzőbbnek tekintett alfa variáns. A delta akár 40 százalékkal fertőzőbb lehet az alfa variánsnál, és összességében kétszer olyan fertőző, mint a koronavírus elsőként detektált változata.
Az alfa variáns felbukkanása után gyors ütemben vált dominánssá világszerte, és most ugyanez történik a deltával, amely a szakértők várakozásai szerint a következő hónapokban szinte teljesen leváltja majd a korábban terjedő vírusváltozatokat. Jelen pillanatban az még bizonytalan, hogy a delta csak gyorsabban terjed, vagy a megbetegedés és a halál kockázatát is növeli a megfertőződött személyeknél az alfához képest. A gyors terjedés azonban már önmagában is elég aggasztó, hiszen ez azt jelentheti, hogy egyszerre több ember szorul orvosi ellátásra, ami majdnem mindig az ellátás rovására megy.
A delta variáns máris az eddigi legsúlyosabb járványhullámot indította be Indiában, ahol eddig 400 ezer COVID-19-cel kapcsolatos halálesetet jelentettek, ez azonban a szakértők szerint valószínűleg sokkal alacsonyabb az áldozatok tényleges számánál. És úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyság és még néhány ország mellett Afrikában is új hullámok formálódnak a variáns miatt.
A delta kapcsán aggasztó fejleménynek tűnt, hogy az alacsony átoltottságú régiók mellett olyan országokban is gyorsan terjed, ahol relatíve magas az átoltottság, így az Egyesült Királyságban és Izraelben is. Mindkét országban fenntartották vagy újra bevezették a korábbi korlátozásokat az ismét növekedni kezdő esetszám miatt, és a hétvégén az Egészségügyi Világszervezet is arról adott ki ajánlást, hogy jelen körülmények között a teljesen vakcinált embereknek is folytatniuk kellene a maszkviselést a delta terjedésének lassítására.
A brit és izraeli eredmények ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy az ezen országokban használt vakcinák magas fokú védelmet nyújtanak az új vírusváltozattal szemben, különösen ami a megbetegedést és a halált illeti. Mind az Egyesült Királyságban, mind Izraelben az látszik, hogy míg a laborvizsgálatokkal kimutatott fertőzések száma megugrott, a kórházba kerülők és a halottak száma legfeljebb kis mértékben növekedett. Ez azt sugallja, hogy a delta elsősorban a még nem vagy nem teljesen immunizált lakosság körében terjed, vagyis azok kerülnek kórházba és halnak meg, akiket nem oltottak be vagy nem estek át korábban a betegségen.
Ami a vakcinák hatásosságát illeti, a rendelkezésre álló adatok szerint szemben a korábbi variánsokkal, amelyek ellen már a Pfizer/BioNTech és az AstraZeneca vakcinájának már egy dózisa is elég hatásos volt, a delta esetében egy adag csak mérsékelt védelmet jelent. Teljes vakcináció esetén viszont az oltóanyagok gyakorlatilag ugyanolyan szintű védettséget nyújtanak a tünetes megbetegedéssel szemben, mint a korábbi variánsok ellen, ahogy a kórházba kerülést és a haláleseteket is nagy százalékban segítenek elkerülni.
Az első dózis mérsékelt hatásossága ugyanakkor kérdéseket vet fel az egy adagos vakcinákkal, például az AstraZenecához és a Szputnyik V-hez hasonló recepttel készült Janssen-vakcinával kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban értékelhető adatok még nincsenek, de a kétadagos vakcinákkal kapcsolatos vizsgálatok alapján az világosnak tűnik, hogy a delta tartalmaz valamilyen mutációt, ami miatt a korábbi vírusváltozatok alapján készült vakcinék nyomán ezt rosszabb százalékban vagy lassabban ismeri fel a szervezet. Ennek fényében pedig lehetséges, hogy az egyadagos vakcinát kapottaknak előbb-utóbb ismétlőoltást kell kapniuk a hatásosabb védelem érdekében.
A legfontosabb azonban, hogy a vizsgált kétadagos oltásokkal való teljes vakcináltság a jelek szerint közel ugyanolyan hatásos a delta okozta fertőzés ellen, mint a korábbi variánsokkal szemben. Nem zárható ki, hogy a jövőben felbukkannak olyan vírusváltozatok is, amelyek hatékonyan kerülik ki a létező vakcinák nyújtotta védelmet, de a delta nem tartozik ezek közé. Ráadásul egy most megjelent tanulmány eredményei alapján úgy tűnik, hogy az mRNS-vakcinák nyújtotta immunvédelem akár évekig is kitarthat – persze ha nem lesz olyan vírusváltozat, amely megkerüli a védelmet.
