Miután a fertőzés a napokban Európában és az Egyesült Államokban is felbukkant, a világ laborjai óriási erőbevetéssel igyekeznek megelőző oltásokat kikísérletezni, hogy útját állják a vírus terjedésének. De mik a valós esélyek arra, hogy a jelenlegi járvány során sikerül hatásos oltóanyagot létrehozni és érdemi eredménnyel bevetni?

A 2019-nCoV, ismertebb nevén a Vuhan-vírus a január 27-i hivatalos adatok alapján eddig nagyjából 4600 embert fertőzött meg és 106 esetben okozott halált. A szakértők azonban hangsúlyozzák, hogy a kínai fertőzöttek száma ennél a valóságban sokkal magasabb is lehet, és akár a 100 ezret is elérheti.

Az esetek túlnyomó többsége egyelőre Kínára korlátozódik, de a járványkutatók szerint hatásos ellenintézkedések nélkül ez hamar megváltozhat. Az országon kívül egyelőre elsősorban olyan eseteket regisztráltak, ahol a beteg az elmúlt hetekben Kínában járt, és ott fertőződött meg, de a közegészségügyi szakértők szerint egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a járványt nem sikerül Kínában megállítani, annak ellenére sem, hogy a helyi hatóságok több várost karantén alá helyeztek.

Az utazási korlátozások és a szigorított reptéri ellenőrzéseken túl ezért a védőoltások fejlesztése is elkezdődött. Nem ez az első alkalom az elmúlt években, hogy a kutatóknak egy kibontakozó járvány idején kellene villámgyorsan hatásos vakcinát létrehozniuk. 2014-ben minden idők legnagyobb ebolajárványa idején, majd 2016-ban a zika felbukkanásakor is hasonló volt a helyzet. Ezen esetekben a védőoltás nem készült el elég gyorsan ahhoz, hogy az aktuális krízisben érdemileg segítsen. És az eljövendő járványokkal kapcsolatban sem minden esetben javult a helyzet: bár az ebola ellen sikerült előállítani egy nagyon hatásos vakcinát, amelyet egy tavalyi járványnál eredményesen be is vetettek, a zika elleni védőoltások ugyanakkor továbbra is kísérleti fázisban vannak.

A 2019-nCoV kapcsán Anthony Fauci, a NIH fertőző betegségeket kutató intézetének igazgatója a múlt héten azt nyilatkozta, hogy nagy erőkkel dolgoznak a védőoltáson, és ha minden jól megy, három hónapon belül megkezdhetik annak emberi tesztelését. Ez azt jelentené, hogy akár már idén nyáron elkezdhetik az oltóanyag széles körben való beadását.

Ha sikerülne tartani ezt az ütemtervet, az minden idők leggyorsabb vakcinafejlesztése lenne. És ha összejön az ambiciózus terv, abban kétségkívül nagy szerepe van annak, hogy a világ tudományos közössége tényleg példásan gyorsasággal lépett akcióba a vírus felfedezése után. Az első esetek azonosítását követően a kínaiak pár napon belül szekvenálták a vírusgenomot, és ami ugyanilyen fontos, ezt meg is osztották külföldi kollégáikkal.

Január második hetében már arról érkezett hír, hogy az amerikai NIH leszerződött a Moderna nevű biotechnológiai céggel a Vuhan-vírus elleni vakcina kifejlesztésére. A múlt héten pedig a norvégiai székhelyű járványügyi szervezet, a CEPI jelentette be, hogy három kutatócsoportnak (köztük a Moderna szakértőinek) nyújt kutatási támogatást a védőoltás fejlesztésére.

A helyzet tehát ígéretes, ugyanakkor ismételten rávilágít a védőoltások fejlesztési rendszerének problémáira is. Ezek közül a legnagyobb az, hogy a vakcinákra rendszerint csak akkor jut pénz, amikor már nagy a baj és sok embert érint a probléma, így az olyan, globális szinten ritka betegségek, mint a trópusi betegségek, vagy az időről időre világjárvánnyal fenyegető ebola- és SARS-vírusok kutatása kórosan alulfinanszírozott.

Peter Hotez, a Baylor Orvostudományi Egyetem kutatója például társaival évek óta dolgozik a 2019-nCoV-vel közeli rokonságban álló SARS elleni vakcinán. A szakértők egereken végzett kísérletek során igazolták, hogy az általuk létrehozott védőoltás nagyon hatékonyan előzi meg a betegség kialakulását. 2017-re a vakcina tömeges előállításának gondját is megoldották, élesztőgombák segítségével termelve ki az oltóanyagot. Ezen a ponton azonban elakadt a kutatás, az NIH ugyanis nem volt hajlandó finanszírozni az emberi teszteket.

Az elutasítás hátterében egy nagyon banális dolog állt: a világnak 2017-ben semmi szüksége nem volt a SARS-vakcinára. A 2002-es járvány során a vírus 6 hónap alatt több mint 8000 embert betegített meg és közel 800-an haltak bele a fertőzésbe. SARS-fertőzést emberben ugyanakkor legutóbb 2003 júliusában detektáltak, így valószínűnek tűnik, hogy a vírus ezen törzse kihalt.

A jelenlegi járvány ugyanakkor látványosan demonstrálja, hogy az élővilágban bőven vannak még koronavírusok, amelyek képesek átkerülni az emberre, ahogy a SARS esetében is történt. És ha a rendszer egy kicsit is hajlandó lenne támogatni a proaktív vakcinakutatást, valószínűleg sokkal felkészültebbek lettünk volna a Vuhan-vírusra, mondja Hotez.

A szakértő szerint egy normálisan végigvitt SARS-kutatás – klinikai vizsgálatokkal és a gyártástechnológiák kidolgozásával – a mostani vakcinafejlesztést is jelentősen felgyorsíthatta volna. Főleg, hogy a Vuhan-vírus genetikailag nagyon hasonló a SARS-hoz, így lehetséges, hogy egy működő SARS-vakcina kis módosításokkal az új vírus ellen is hatásos lehet. Ez egyben azt is jelenti, hogy Hotezék kutatásai most is nagyon hasznosak lehetnek. A szakértő már el is kezdett tárgyalni az NIH illetékeseivel, és úgy gondolja, ha újra beindítják a kutatást, és némi szerencsével is járnak, akár pár héten belül megkezdhetik az emberi kipróbálást és annak vizsgálatát, hogy milyen módosításokra lehet szükség a SARS-vakcinán.