Megváltoznak a besorolási feltételek is, így sok termék jelentősen lejjebb csúszhat a skálán (például A+++ helyett C., D. vagy még alacsonyabb osztályú lesz). Ez persze nem jelenti azt, hogy az adott eszköz rosszabbá vált volna energiafogyasztás szempontjából, hanem arról van szó, hogy az új skála csúcsán teret akarnak adni a még kedvezőbb fogyasztású eszközöknek, illetve több esetben megváltozott a fogyasztás módjának számítása is.
De kezdjük az elején. Az energiafogyasztási címkék az elektromos készülékekhez rendelt, színes skálát tartalmazó címkék, amelyek arról adnak információt, hogy az adott eszköz mennyi energiát fogyaszt. (Minden készüléktípus esetében meg van adva, hogy melyik osztályhoz milyen fogyasztással kapcsolatos érték, és ezen belül milyen intervallum a feltétel.) Ezen címkék révén informálódhatunk vásárláskor arról, hogy melyek az energiatakarékosabb és melyek a kevésbé kedvező fogyasztású termékek.
Ez a skála mostanáig A+++-tól D-ig terjedt, március 1-től viszont egyes termékcsoportok esetében kötelezően elkezdték alkalmazni az új A-tól G-ig terjedő skálát.
(Pontosabban az ilyen címkék már tavaly novembertől elkezdtek megjelenni a termékeken, még a régi skálájú címkével együtt). A sorrend logikája nem változott, továbbra is az első, sötétzölddel jelölt, mostantól pluszjelek nélküli A. osztályú készülékek fogyasztják a legkevesebb energiát, és a G. osztályú, piros címkéjűek a legtöbbet, vagyis ha a leginkább energiatakarékos megoldást szeretnénk választani az ABC elején, a zöld és sárga árnyalatok vidékén érdemes keresgélni.
A változás szükségessége mögött az áll, hogy az eredeti skála csúcskategóriája, az A. osztály nagyon zsúfolttá vált az elmúlt két évtizedben. Ezért is kezdték az utóbbi 10 évben pluszjelekkel differenciálni az ide sorolt készülékek fogyasztását, hogy a fogyasztó első pillantásra lássa, hogy a legjobbak között melyik a legjobb. Ezzel párhuzamosan pedig az alsó osztályok egyre inkább kiüresedtek, ahogy a gyártók egyre kedvezőbb fogyasztású termékeket dobtak piacra. Ezt az aránytalanná és egyre nehezebben követhetővé váló rendszert hivatott leváltani az egyszerűbb, immár pluszjelek nélküli, A-tól G-ig terjedő skála.
Az átsorolás ugyanakkor nem úgy történik, hogy az A+++-ból automatikusan A. osztály lesz, mivel az új skálához új, szigorúbb energiafogyasztási szintek is társulnak.
Lényegileg arról van szó, hogy a korábbi skálán érvényes osztályhatárokat lejjebb csúsztatták, hogy legyen helye a következő évek még energiatakarékosabb fejlesztéseinek, illetve észszerűsítettek az energiafogyasztás meghatározásánál alkalmazott számításokon is.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az a hűtő, amely a régi rendszer szerint A+++ besorolású volt, az új rendszerben – ugyanolyan fogyasztással – a konkrét fogyasztási értéktől függően a B. vagy a C. osztályban, vagy esetleg még lejjebb fog landolni. Az A. osztályt ugyanakkor úgy határozták meg, hogy a bevezetéskor üres legyen, vagyis ennek majd a piacon a jövőben megjelenő termékek fognak megfelelni. Ami a számítások átszervezését illeti, ebben az esetben olyan változtatásokról van szó, hogy míg például a mosógépek fogyasztását eddig az éves használatra alapozták, mostantól 100 mosási cikluson fog alapulni a besorolás, ami sokkal pontosabb megítélést és könnyebb összehasonlítást tesz lehetővé.
Március 1-től kötelezően kizárólag az új skálát megjelenítő címkét kell feltüntetni a gyártóknak a mosógépeken, a mosó-szárítógépeken, a hűtő- és fagyasztókészülékeken, a borhűtőkön, a mosogatógépeken, a televíziókon, a monitorokon és az egyéb elektronikus kijelzőkön, majd szeptember 1-től ugyanez vonatkozik a villanykörtékre és a lámpákra is. (A kereskedőknek a következő hetekben lesz némi türelmi idejük átcímkézni a raktáron lévő termékeket, illetve van néhány kivétel, amely a korábbi gyártási idő miatt az év végéig még forgalmazható a régi címkékkel, de alapvetően a jövő elejétől az említett csoportokba eső termékeknél csak az új skálás címkékkel fogunk találkozni.)
További újdonság, hogy az átállást és az átláthatóságot segítendő ezentúl egy QR-kód is kerül a címkékre, amit beszkennelve a vásárló március 1-től az EPREL nevű uniós központi felületen automatikusan hozzáférhet a termékkel kapcsolatos specifikus energiafogyasztási és egyéb – például méretbeli – információkhoz. Az adatbázis első körben az elsőként átsorolt termékcsoportokat tartalmazza, majd fokozatosan kerülnek bele a többiek is, ahogy az új skála szerinti címkézés kötelezővé válik az esetükben.
