A tajvani kormányzat korábban tiltotta a csúcstechnológiás gyártástechnológiákat használó félvezetőipari bérgyártók és chipgyártók számára, hogy legfejlettebb technológiáikat külföldre vigyék és ott építsenek köréjük új üzemeket. Ez jelentősen behatárolta a TSMC lehetőségeit is, hiszen a gyártó ennek értelmében nem építhetett volna 2 nm-es, vagy annál fejlettebb csíkszélességet használó üzemeket Tajvanon kívül, például az Amerikai Egyesült Államokban.
A korlátozást az elmúlt hónapok folyamán felülvizsgálták az illetékesek, majd arra jutottak, az eddigi szabályozás felett eljárt az idő, ma már új szelek fújnak, új piaci és geopolitikai helyzet közepette kell helytállniuk a vállalatoknak. Tajvan gazdasági minisztere, J.W. Kuo kihangsúlyozta, hogy szerinte a vállalatoknak biztosítani kell, hogy szabadon kereshessenek profittal kecsegtető üzleti lehetőségeket világszerte, saját innovációikat kihasználva. Ezzel arra utalt, hogy az új szabályozás értelmében a TSMC immár külföldre is elviheti legfejlettebb gyártástechnológiáit, ami stratégiai szempontból nézve egy kulcsfontosságú lehetőség: a világ legnagyobb chiptervező vállalatainak több mint 60%-a található az Amerikai Egyesült Államoknak, így ez a piac kiváló lehetőséget kínál a TSMC számára.
Most, hogy a lehetőség adott, a TSMC akár építhetne is 2 nm-es csíkszélességgel dolgozó üzemet az Amerikai Egyesült Államokban, Arizona állam területén, ahol jelenleg is zajlanak a beruházások. A 2 nm-es üzem építése egy kifejezetten költséges, nagy volumenű projekt lenne, amit alaposan meg kell terveznie a TSMC-nek, illetve azt is számításba kell vennie, megtérülhet-e a masszív befektetés, ami a 30 milliárd dollárt is meghaladhatja. Jelenleg Arizona területén 40 milliárd dollárnál is többet kóstálnak a vállalat gyárépítéssel kapcsolatos beruházásai és tervei, amelyek nagyon jól haladnak a megvalósulás felé vezető úton.
Az első üzemben még idén megindulhat a 4 nm-es csíkszélességgel készülő chipek tömegtermelése, az elmúlt napok beszámolói alapján lényegében már zajlik is a termelés. A vállalat egy második üzemet is építeni fog a szóban forgó ipartelepen, ami viszont már 3 nm-es és 2 nm-es csíkszélességgel termelhet, de majd csak 2028-tól kezdve. Egy harmadik üzem építése is tervben van, ezzel viszont már a 2 nm-es, illetve ennél fejlettebb csíkszélességeket veszi célba a gyártó, és még 2030 előtt be is üzemelhetik. Az említett beruházások óriási mértékű befektetést igényelnek, ami a 65 milliárd dollárt is meghaladja.
A gazdasági miniszter kitért arra is, hogyan hathatnak a félvezetőiparra az amerikai kormányzat új kereskedelmi szabályai, amelyek Donald Trump elnöki beiktatása után nem sokkal érvénybe is léphetnek. Szerinte az új büntetővámok minimális hatást gyakorolnak majd az országára, hála Tajvan technológiai erősségeinek. Arra is rámutatott, hogy Trump elnöksége limitált ideig, maximum négy esztendőig tart, azaz a hatása limitált lesz. Az új büntetővámok igazából még előnyökkel is járhatnak, a tajvani exportőrök várhatóan több megrendeléshez juthatnak, ahogy az amerikai gyártók egyre inkább kiváltják kínai beszállítóikat, hogy ezzel minél inkább mentesüljenek a Kína és az Amerikai Egyesült Államok között zajló kereskedelmi háború negatív hatásaitól.
A tajvani kormányzat döntése természetesen tökéletes összhangban van az ország aktuális stratégiájával, amelynek célja, hogy az elkövetkező időszakban megerősítse a félvezetőipari ellátási lánc partnerkapcsolatait a szövetséges országokkal, illetve azok vállalataival, legyen szó az Amerikai Egyesült Államokról, Németországról, Japánról, vagy éppen a Fülöp-szigetekről. Annak érdekében, hogy ezt a törekvést minél hatékonyabban támogatni tudják, a minisztérium azt tervezi, hogy új irodát nyit a TSMC két japán gyára mellett, ezzel segítve a tajvani vállalatokat abban, hogy ottani tevékenységüket elindíthassák. Ezeket az erőfeszítéseket a japán hatóságokkal kötött megállapodások hamarosan megerősíthetik, hatékonyan támogathatják.
