Megtalálták az első gyémántbolygót

A szénbolygók avagy gyémántbolygók eddig csak feltételezett kategóriájába a szénben gazdag, oxigénben szegény égitestek tartoznak, a 40 fényévnyire található 55 Cancri e pedig pontosan ilyennek tűnik.

Megtalálták az első gyémántbolygót

A Yale kutatói egy olyan exobolygót fedeztek fel, amely valószínűsíthetően a szuperföldek egy nagyon ritka, eddig csak feltételezett kategóriájába, a szénbolygók avagy gyémántbolygók közé esik. Naprendszerünkben több az oxigén, mint szén, azonban protoplanetáris korongok elemzései alapján arra jutottak a kutatók, hogy elképzelhető olyan bolygók kialakulása is, amelyek szénben gazdagok, oxigénben viszont szegények. Tavaly megtalálták az első olyan gázóriást, amely döntően szénből álló légkörrel rendelkezik, kőzetbolygót azonban mindeddig nem sikerült azonosítani ebből a fajtából. 

A negyven fényévnyire található 55 Cancri e viszont pontosan ilyen égitestnek tűnik. „Ez az első alkalom, hogy pillantást vethetünk egy olyan világra, amelynek kémiai folyamatai gyökeresen eltérnek a Földön megszokottól” ‒ mondja Nikku Madhusudhan csillagász. „A bolygó felszínét feltehetően grafit és gyémánt borítja víz és gránit helyett.”

Az exobolygó sugara kétszerese a Földének, tömege pedig nyolcszor akkora, mint bolygónké. A Rák csillagképben szabad szemmel is látható 55 Cancri katalógusjelű csillag öt ismert bolygójának egyike. Az égitest elképesztő sebességgel halad pályáján, mindössze 18 földi óra alatt kerüli meg központi csillagát, és rendkívül forró, felszínén több mint 2000 Celsius fokos hőség uralkodik, így nem tartozik a lakhatónak ítélt bolygók közé.

Az exobolygót tavaly vették észre először, és ekkor egy csillaga előtti átvonulás során sugarát is sikerült lemérni. Idén a mérési adatok alapján az égitest tömegét is nagy pontossággal megbecsülték, majd az ismert adatok alapján egy számítógépes modell segítségével végigzongorázták azokat a lehetséges szerkezeti és összetételi variációkat, amelyek konzisztensek egy ilyen méretekkel bíró bolygóval.

Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy a rendszer központi csillaga több szenet tartalmaz, mint oxigént. Az adatok és a szimulációk alapján az 55 Cancri e nevű bolygón egyáltalán nincs víz, és elsődlegesen szénből (grafitból és gyémántból), vasból, szilícium-karbidból, valamint estlegesen szilikátokból épül fel. A számítások szerint a bolygó tömegének legalább harmadát gyémánt formájában megjelenő szén teszi ki.

A szénbolygók tényleges létezése azt jelenti, hogy a távoli kőzetbolygók esetében a továbbiakban nem feltételezhetjük azt, hogy ezek kémiai összetevői, szerkezete, légköre vagy biológiája hasonló lesz a Földön tapasztalthoz, mondja Madhusudhan.

„A csillagok egyszerűek: tömegük és koruk alapján könnyen megállapíthatók alapvető szerkezeti sajátosságaik, és hogy mi történt velük eddigi életük során” ‒ mondja David Spergel, a Princeton asztrofizikusa. „A bolygók ennél sokkal bonyolultabbak. Ez a gyémántban gazdag szuperföld valószínűleg csak egyike azoknak a meglepő felfedezéseknek, amelyek a közeli csillagok bolygóinak felderítése során várnak ránk.” 

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward