Megtalálták a Föld egyik legrégebbi kőzetét – a Holdon

A kérdéses kődarabot az Apollo–14 küldetés asztronautái hozták vissza a Földre 1971-ben.

Megtalálták a Föld egyik legrégebbi kőzetét – a Holdon

Bár a Föld 4,55 milliárd éves, felszíne ennél jóval fiatalabb. A kéreglemezek mozgása, a vulkanizmus és az erózió miatt ugyanis a felszín anyaga folyamatosan megújul, így igazán ősi, például 4 milliárd évnél idősebb kőzeteket nagyon nehéz találni rajta. Egy új felfedezés azonban megváltoztathatja ezt, mint kiderült, lehetséges, hogy eddig csak rossz helyen kerestük bolygónk legősibb darabjait.

A 14321. katalógusjelű holdminta 9 kilogrammos és 23 centiméter átmérőjű. A követ a 300 méteres Cone-kráterben találták meg 1971-ben az amerikai űrhajósok. A kérdéses kráter egy nagyobb kráter belsejében, annak dombos részén terül el, ami azért érdekes, mert a dombokat a feltevések szerint ugyanaz a még nagyobb becsapódás formálta, mint a Mare Ibrium több mint 1000 kilométeres lávasíkját. A kiemelkedések becsapódás nyomán kidobódott anyagból emelkedtek.

Galéria megnyitása

A houstoni CLSE kutatói kidolgoztak egy módszert, amellyel elviekben megállapítható, ha egy kődarab belsejében „idegen” anyag van, vagyis ha belül a becsapódó égitest egy darabkája található meg a helyi anyagokkal vegyülve. Ennek kapcsán felmerült a kérdés, hogy vajon a 14321. mintában lehetnek-e földi darabkák.

A kődarab egy törmelékkő vagy breccsa, vagyis többfajta különböző kőzetből áll össze, amelyek eltérő összetételűek és szerkezetűek. Ezeket a darabkákat vizsgálva a kutatók ráakadtak egy részre, amelynek tanulmányozása alapján úgy tűnt, hogy a titán és a cirkónium 167 kilométer mélyen kristályosodott ki. Ez pedig jóval mélyebben van, mint a Mare Ibriumból kidobódott anyag feltételezett származási helye. (A szakértők becsapódás szerint 30–70 kilométer mélységig mozgathatta meg a Hold anyagát.) A szerkezet alapján ráadásul úgy tűnik, hogy a darabka alacsonyabb hőmérsékleten és magasabb oxigénszint mellett keletkezett, mint ami a holdi magmát és környezetet jellemezte 4 milliárd évvel ezelőtt.

A keletkezési körülmények ugyanakkor tökéletesen passzolnak az ugyanebben az időszakban a Földet jellemző környezethez. Úgy tűnik tehát, hogy a piciny kőszilánk a Földön formálódott 4–4,1 milliárd évvel ezelőtt, és nem is olyan mélyen, ahogy azt eredetileg feltételezték, hanem mindössze 20 kilométer mélységben.

Galéria megnyitása

De akkor hogyan került a Holdra? Valószínűleg egy nagy becsapódás következtében, állítják a szakértők. Egy méretes aszteroida eltalálta a Földet, és nagy mennyiségű anyagot vetett ki az űrbe, amelynek egy része eltalálta az akkor még sokkal közelebb keringő Holdat. Miután kikötött kísérőnkön, újabb katasztrófa következett be: egy 200 kilométeres kisbolygó találta el a Holdat, létrehozva az Ibrium-medencét. A becsapódás nyomán a földi törmelék és a holdi anyag keveredett, és együttesen dobódott ki a környékre, többek közt arra a helyre, ahol aztán az Apollo–14 űrhajósai 4 milliárd évvel később megtalálták a kőzetet tartalmazó darabot.

Azt megítélni, hogy ez-e a legősibb földi kőzet, amelyet valaha találtak, nagyon nehéz. A szakértők ugyan már azonosítottak 4,4 milliárd éves cirkonkristályokat is Földön, de ezek nem minősülnek kőzetnek, amely definíciója szerint heterogén ásványtömeg. A legősibb ismert földi kőzet jelenleg a Kanadában megtalált Acasta gneisz, amelyet 4,03 milliárd évre datálnak. Az 14321. holdminta ezen részének pontos korát ugyanakkor nehéz belőni, de az nagyon valószínűnek tűnik, hogy 4 milliárd évnél idősebb, így a legősibb ismert földi kőzetek egyike.

Galéria megnyitása

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward