A HD 21749c katalógusjelű égitest a legkisebb objektum, amelyet az exobolygókat a fedési módszerrel kutató, tavaly üzembe állt űrtávcső eddig felfedezett. Az újonnan detektált égitest csillaga körül egy másik bolygó is kering, amelyet a TESS korábban azonosított. Ez egy Neptunusznál kicsit kisebb gázbolygó, amely 36 nap alatt kerüli meg csillagát. Földhöz hasonló méretű társa mindössze 7,8 napos keringési idővel rendelkezik, így minden bizonnyal lakhatatlan, hiszen a szoros pálya miatt a felszínén óriási a forróság.
A kőzetbolygó felfedezése rendkívül fontos eredmény, hiszen demonstrálja, hogy a TESS képes a közeli csillagok körül az apróbb bolygók detektálására is. Az eredményeket publikáló MIT-s kutatócsoport azt reméli, hogy a jövőben az űrtávcsővel hasonló méretű, de hűvösebb planétákat is sikerülhet észlelni, amelyek már alkalmasabbnak minősülnek az életre. Elviekben több tucat Földhöz hasonló méretű égitest keringhet a közeli a csillagok körül, így minden remény megvan arra, hogy ezek közt lesznek élhetők is, mondta el Diana Dragomir, az MIT kutatója, az eredményekről beszámoló tanulmány vezető szerzője.
Az MIT irányításával üzemelő TESS 2018. április 18-án indult útjára, és a tervek szerint a következő két év során egy hónapig tartó, egymással átfedésben lévő szektorok révén gyakorlatilag a teljes égboltot letapogatja, rövid periódusú planéták után kutatva a legfényesebb, legközelibb csillagok körül. Ez idő alatt a csillagászok legalább 50 kisebb méretű, Földhöz hasonló kőzetbolygót remélnek azonosítani.
A TESS eddig 10 Neptunusznál kisebb planétát talált, amelyek közül négynek sikerült meghatározni a tömegét. A π Men b kétszer akkora, mint a Föld, és hat nap alatt kerüli meg csillagát, az LHS 3844b egy kicsit nagyobb a Földnél, és mindössze 11 óra a pályaideje, TOI 125b és c pedig egyazon csillag körül keringő, a Neptunusznál picit kisebb bolygók, amelyek egy héten belül érnek körbe pályájukon. Mind a négy bolygót a TESS első két megfigyelési szektorában találták a szakértők, így mostanra valószínűleg számos új égitest is rejtőzik az elemzésre váró adatok között.
A legújabb felfedezést az első négy szektor adatainak elemzésével tette Dragomir és kutatócsoportja, akik miután megtalálták a rendszer nagyobbik bolygóját, újra analizálták az adatokat, abból kiindulva, hogy ahol egy bolygó van, ott jó eséllyel több is akad. Ekkor figyeltek fel az aprócska jelre, amelyet már célzottan keresve 7,8 napos ismétlődéssel a több átfedésben lévő szektorban is sikerült megtalálni. A kutatók összesen 11 átvonulás nyomait találták meg az adatok közt, így a felfedezés nagyon erős alapokon nyugszik.
Bár ez az első Földhöz hasonló bolygó, amelyet a TESS révén találtak meg a szakértők, az exobolygó-észlelés elmúlt bő két évtizede alatt más eszközökkel már sikerült ilyen égitesteket találni. Az immár nyugdíjba vonult Kepler űrtávcső például jónéhány kőzetbolygót azonosított pályafutása során, ezek azonban sokkal távolabbi csillagok körül keringenek, mint a TESS célpontjai. Ahogy Dragomir mondja, az a tény, hogy a TESS közelebbi és fényesebb csillagokat vizsgál, lehetővé teszi az észlelt kisebb planéták tömegének meghatározását, amire a Kepler észleléseinél nem volt mód. Vagyis az új felfedezés azért különösen izgalmas, mert lehetővé teheti az első Földhöz hasonló exobolygó tömegének meghatározását, amire eddig nem volt példa.
