Megskalpolták az AMD RYZEN 5 2600-as processzorát

Az IHS indium forraszanyagot rejt, ahogy azt az előző generációnál már megszokhattuk. De vajon jobb lesz a hőátadás, ha lecserélik folyékony fémre? Mindjárt kiderül!

Megskalpolták az AMD RYZEN 5 2600-as processzorát

Az AMD első generációs RYZEN processzorai forrasztott hőátadó sapkával (IHS) rendelkeztek, ám a RYZEN 2000-es sorozatú APU egységeknél már pasztázást alkalmazott a gyártó. Nemrégiben megjelentek a második generációs RYZEN processzorok is, amelyekkel kapcsolatban csak most derült ki, mi lapul a sapkájuk alatt.

Galéria megnyitása

Der8auer egy RYZEN 5 2600-as processzort választott ki, hogy eltávolítsa annak sapkáját. Mivel sejtette, hogy forrasztott IHS-ről van szó, így a ragasztót egy picit megvágta, hogy kisebb erővel kelljen majd lefeszíteni a kupakot. Ezt követően sütőbe helyezte a processzort, ahol 170-180 fok közötti hőmérséklet uralkodott. A melegítést után a Delid-Die-Mate 2 kissé módosított változatába került a forró processzor, így már könnyedén le lehetett róla venni a hőátadó fémlemezt. Túl nagy meglepetésre persze nem számíthattunk, hiszen ez az IHS is forrasztással rögzül a lapkára, így a lapka és az IHS között nagyon jó hatásfokkal történik a hőátadás.

Galéria megnyitása

Az indium forraszanyag eltávolítása után Thermal Grizzly típusú folyékony fém került a lapkára, majd az IHS rögzítése után ismét egy CineBench mérésre került sor. Elméletben a folyékony fém segíthet a hőátadás hatásfokának javításában, hiszen ugyan kevésbé jól vezeti a hőt, mint a forraszanyag, de sokkal vékonyabb rétekben is kell felvinni, ami összességében hozhat néhány Celsius fokot a konyhára. Hogy pontosan mennyit? Az alábbi diagram megmutatja.

Galéria megnyitása
A kép nagyítható!

A mérések NZXT Kraken X62-es kompakt folyadékhűtő szett használata mellett készültek, méghozzá 4,1 GHz-en ketyegő, 1,35 voltos üzemi feszültséget igénylő processzorral. Az eredmények alapján 4 Celsius fokot sikerült nyerni a mókával, ami így abszolút nem érte meg – ekkora különbség nem szól bele sem a normál működésbe, sem pedig a tuningpotenciálba, ahogy azt Der8auer ki is emeli. Szóval aki a Pinnacle Ridge processzor skalpolásában gondolkodik, rossz úton jár, hiszen nincs sok értelme egy efféle próbálkozásnak, ellenben meglehetősen sok veszélyt rejt magában – a művelet során nagyon könnyű tönkretenni a processzort.

Der8auer bónuszként egy 14 nm-es Summit Ridge lapkát is ráhelyezett a 12 nm-es csíkszélességgel készített Pinnacle Ridge lapkára, és azt tapasztalta, hogy a kettő méret terén teljesen egyforma – pedig kisebbre számított.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward