A világegyetem megértéséhez elengedhetetlen megismerni annak összetételét, amihez nem elég a látható anyag, a csillagok, bolygók és más égitestek számba vétele. Azt is tudnunk kell, hogy mennyi energia van a világon, ehhez képest mennyi anyag, és pontosan milyen ez az anyag. A kurrens kozmológiai elméletek szerint a világegyetem túlnyomóan sötét energiából, tetemes mennyiségű sötét anyagból és ezeknél jóval kevesebb normál anyagból áll.
Ezek pontos aránya régóta vita tárgyát képezi. Egy friss tanulmány szerzői minden korábbinál alaposabb mérésekkel a következő eredményre jutottak: az univerzum 31,5%-a (±1,3%) anyag, 68,5%-a pedig sötét energia. Az arány többek közt azért fontos, mert ha kevesebb anyag lenne, a világegyetem gyorsabban tágulna, mivel kisebb lenne a gravitáció.
A szakértők munkájuk során galaxishalmazokat vizsgáltak, amelyek struktúrája az anyageloszlás függvénye. Összesen 700 ezer galaxist vizsgáltak meg, helyük és mozgásuk alapján következtetve arra, hogy ezek halmazokhoz tartoznak-e. Ebből a mintából 756 „közeli” (1,6 milliárd fényéven belüli) galaxishalmazt választottak ki az elemzés tárgyául. Ezt követően meghatározták a halmazok tömegfüggvényét, vagyis hogy egy adott térrészben milyen a halmazok eloszlása, azaz hány alacsony, közepes, nagy tömegű halmaz van ott.
Utóbbi ugyanis az univerzum anyagsűrűségének függvénye, ami persze annyiban bonyolultabb, hogy ez a világegyetem tágulása miatt állandóan változik. Ráadásul az egyes halmazok tömegének meghatározása sem egyszerű feladat, és jelenleg ebben nagy részben statisztikai eszközökre támaszkodnak a szakértők (vagyis megnéznek egy sor halmazt, majd abból átlagolnak). Jelen esetben az úgynevezett viriál-módszert vetették be a tömegmeghatározáshoz, amely a halmazokon belül a galaxisok mozgásán alapul.
Ebből határozták meg a teljes univerzumra a 31,5%-os anyagmennyiségi arányt, ami egy picit magasabb, mint amit az eddigi hasonló kutatások többsége megállapított (ezek 25–35% közötti eredményt hoztak), de nagyjából összhangban van azzal, amit vártak. Ebből az adatból kiindulva az univerzum átlagos sűrűsége 10–23 gramm/köbméter, ami igen-igen kevés.
Összevetésképpen a tengerszinten a levegő sűrűsége 1200 gramm/köbméter, vagyis az űr a földi körülményekhez képest nagyon-nagyon üres. A sűrűségadatban ráadásul a sötét anyag is benne van, amelynek mennyisége a becslések szerint négy-ötszöröse a normál anyagénak, vagyis a valóságban egy átlagos köbméterben csak néhány gramm normál anyag van.
