A LISA (Laser Interferometer Space Antenna) nevű lézerinterferométer forradalmi eszköz lesz, amely lehetővé teszi az emberiség számára, hogy olyan eseményekből származó gravitációs hullámokat figyeljen meg, amelyeket a Földön található obszervatóriumokkal nem tudunk követni, mivel ezek egyszerűen nem elég nagyok. A projekt keretében ezért három űreszköz repül majd precíz formációban, miközben 2,5 millió kilométer távolságból precízen lézernyalábokat lőnek egymásra. A szondák építése már meg is kezdődött.
A LISA az Európai Űrügynökség (ESA) projektje. Mielőtt ez a küldetés megvalósulhatott volna, egy kisebb misszió keretében már tesztelték a koncepciót, igazolva, hogy lehetséges olyan megoldást kidolgozni, amely 0,01 nanométer pontossággal képes mérni két aranykocka szabadesését. Ezek lesznek ugyanis a lézerek célpontjai az űrben. Az űreszközök 6,5-szer távolabb lesznek egymástól, mint a Hold a Földtől.
A Földön található gravitációshullám-obszervatóriumokhoz hasonlóan tehát ebben az esetben is lézernyalábok lesznek a detektor legfontosabb elemei. A gravitációs hullámok torzítják a téridőt, átmenetileg összehúzva, majd megnyújtva azt. A távolságok pontos lézeres mérésével ezek a torzulások detektálhatók, így a rendszerrel megállapítható, ha a vizsgált térrészen gravitációs hullámok haladnak át. A Földön található obszervatóriumoktól eltérően az űrbéli rendszerben a szondák távolsága a pályájukon levő helyüktől függően kissé változni fog, de az elemzéskor ezt is figyelembe veszik majd.
Az ESA fejlesztési partnere az OHB System AG a küldetés során, és a Thales Alenia Space is több alkatrészt fejleszt a projekthez. Eredetileg a NASA is részt vett volna a küldetésben, de a Trump-kormány költségvetési korlátozásai miatt ez meghiúsult. A projekt azonban az Egyesült Államok részvétele nélkül is várhatóan pontosan tíz év múlva, az eredeti tervnél két évvel korábban léphet működésbe.
„Rendkívül büszkék vagyunk arra, hogy az ESA és a tudományos közösség ránk bízta ennek az úttörő tudományos küldetésnek a megvalósítását. Partnereinkkel együtt készen állunk arra, hogy életre keltsük a LISA-t, úttörő szerepet vállalva a gravitációs hullámokon való ’szörfözésében’, lehetővé téve, hogy új szemmel nézzünk a világegyetemre” – nyilatkozta Chiara Pedersoli, az OHB System AG vezérigazgatója.
„A gravitációs hullámok észlelésére tervezett első űrkutatási küldetésként a LISA teljesen új ablakot nyit a sötét univerzumra, és a fizika ismert törvényeit a végsőkig próbára teheti” – tette hozzá Carole Mundell, az ESA tudományos igazgatója. „A LISA a precíziós mérnöki munka és a nemzetközi együttműködés új diadalát is jelképezi majd, és ezzel Európát az űrtechnológia és az alapkutatás élvonalába helyezi.”
A LISA várhatóan szupernehéz fekete lyukak ütközéseiből származó gravitációs hullámokat, a kis objektumok, például a fehér törpe csillagok által kibocsátott hullámokat, sőt, az ezeket körülvevő bolygók által kibocsátott gravitációs hullámokat is mérni fog. Ezen túl független mérésekkel vizsgálja az univerzum tágulását, és még sok minden mást is.
