A szakértők már korábban igazolták, hogy az emberi kamaszok vére képes megfiatalítani az idős egerek emlékezetét és gondolkodását. Most pedig az derült ki, hogy az újszülöttek köldökzsinórjából kivont vér még hatásosabb erre a célra. Joseph Castellano, a Stanford kutatója és kollégái erre úgy jöttek rá, hogy különböző korú emberi alanyokból gyűjtöttek be vérmintákat. A köldökzsinórból, illetve 22 éves és 66 éves alanyokból származó vér plazma részét aztán olyan egerekbe fecskendezték be, amelyek emberi életévekben számolva 50 éveseknek feleltek meg.

A legdrámaibb változások a köldökzsinórvér hatására következtek be: az egerek gyorsabban kezdtek tanulni, és könnyebben kitaláltak a labirintusból, amely révén memóriájukat tesztelték a szakértők. Agyukat vizsgálva pedig az is kiderült, hogy a tanulás és az emlékezés központja, a hippokampusz fokozott aktvitást mutat. A fiatal felnőttek vérplazmájával kezelt egerek szintén mutattak némi fejlődést kognitív funkcióikban, az idősebb emberi vért kapóknál ugyanakkor nem lehetett pozitív változást kimutatni. Ami azt sugallja, hogy az emberi vérplazma fiatalító hatása a korral csökken.

Hogy pontosan hogyan működik a plazma általi fiatalítás az egyelőre nem világos. Castellano és kollégái a köldökzsinórvérben nagy mennyiségű TIMP2 fehérjét azonosítottak, amelyből a jelek szerint egyre kevesebb van a plazmában, ahogy az ember öregszik. Hogy ez a protein lehet a megoldás kulcsa, azt az is megerősíti, hogy a tisztán csak a fehérjével kezelt egerek agyműködése is jelentős javulást mutatott. A TIMP2-vel kezelt állatok gyorsabban tanultak, ügyesebben tájékozódtak és újra képessé váltak fészket építeni, amit a rágcsálók idősebb korukban már nem tudnak megtenni. Azok az egerek ugyanakkor, amelyek a fehérjétől megtisztított plazmát kaptak, semmiféle kognitív fejlődést nem mutattak.

A TIMP2-ről egyelőre annyit tudni, hogy gátolja a mátrix metalloproteináz nevű enzimek működését, amelyek szerepet játszanak az Alzheimer-kór kialakulásában. Ebből kiindulva a fehérje az emlékezet kóros leépülésével járó betegség és más demenciával járó kórok kezelésére is alkalmas lehet, feltéve persze, hogy emberekben is hasonlóan hatásosan működik. Mivel a TIMP2 laborban is előállítható, donorokra sem lenne szükség, ami még vonzóbbá teszi a potenciális kezelést. Ez egyúttal a terápia kockázatát is csökkentheti, hiszen a vérplazmában található más összetevők, például a növekedési faktorok elméletileg növelhetik a daganatok kialakulásának esélyét is.

Ahhoz azonban, hogy a kezelés valósággá váljon, először meg kell érteni, hogy mit csinál a TIMP2 a hippokampusszal az egerekben és az emberekben, és hogy milyen esetleges mellékhatásai lehetnek egy ilyen terápiának.