A jelenséget YouTube-videók tömege demonstrálja, az arra adott magyarázatok viszont nem stimmelnek, állítják egy most megjelent tanulmány szerzői, akik nagyjából egy tucat mikrót végeztek ki kísérleteik során. Aaron Slepkov, a kanadai Trent Egyetem kutatója 1995-ben, még egyetemi hallgatóként kezdett foglalkozni a jelenséggel, és rövidesen kénytelen volt rájönni, hogy arra nincsen tudományosan tesztelt magyarázat.

Miután ledoktorált, úgy döntött, hogy utánajár a plazmaképződés rejtélyének, és saját laborjában szőlőszemekkel, hidrogél gyöngyökkel és mikrohullámú sütőkkel kezdett kísérletezni. A folyamatot hőkamerákkal rögzítette és számítógépes szimulációkkal igyekezett feltárni, mi történhet menet közben. A kísérletekhez módosítani kellett a mikrókat, így Slepkov és kutatótársai lyukakat fúrtak a készülékekbe, eltávolították azok ajtaját, a bejáratot pedig hálóval takarták le a kísérletezők védelme érdekében. A kutatás még így is meglehetősen veszélyesnek bizonyult, főleg a mikrohullámú sütőkre: a gyakorlatilag üresen járó készülékekben ugyanis nem nagyon van minek elnyelnie a generált nagy mennyiségű sugárzást.

A plazmaképződésre a tradicionális magyarázat az, hogy a szőlőszem annyira apró, hogy szövetében annyira koncentráltan nyelődik el a mikrohullámú sugárzás, a nagy energia pedig molekulákat tép szét és ionokat hoz létre, hozzáadva ezeket a szőlőszemben eleve jelen lévő elekrolitokhoz. Az ionizálódás nyomán ébredő elektromágneses mező aztán töltésáramlást indít be a szőlőszem két fele között, ekkor jelentkeznek az első szikrák. Az ionok aztán a környező levegőbe is elkezdenek kilépni, és ionizálni kezdik annak molekuláit, forró plazmafelhőt hozva létre.

Így szól tehát a korábbi magyarázat, Slepkov és társai azonban mást tapasztaltak kísérleteik során: kiderült ugyanis, hogy az összekötő héjrész nem szükséges hatás fellépéséhez, és nem az ezen keresztüli töltésáramlás indítja be a folyamatot. A plazma ehelyett egy elektromágneses „forrópont” miatt képződik: a szőlőszemek sajátos visszaverődési tulajdonságaik és méretük miatt csapdába ejtik a mikrohullámokat, és ha az így feltöltött szem két fele közel kerül egymáshoz, köztük az interferencia nyomán egy koncentrált energiájú pont jön létre.

A forrópont nyomán ébredő elektromágneses mező közvetíti az energiát az ionoknak, amelyek ezért lépnek ki a szőlőszemből és hozzák létre a plazmát. A szakértők vizsgálatai szerint a jelenség egresekkel, szedrekkel, fürjtojásokkal és hidrogél gyöngyökkel is működik, vagyis gyakorlatilag minden szőlőszem nagyságú objektummal, ez a méret ideális ugyanis a mikrohullámok csapdába ejtéséhez és a forrópont létrehozásához. A felfedezés a jövőben például körkörös antennák létrehozásánál lehet hasznosítható, amelyek a bejövő jelek fókuszálása révén gyengébb jelzéseket is vehetnek.