A szakértők korábbi vizsgálatok alapján már tavasz óta állítják, hogy a SARS-CoV-2 fertőzések átadásának nagy részéért a fertőzöttek egy kis százaléka felel. Vagyis a legtöbb fertőzött senki sem adja tovább a vírust, van azonban egy olyan csoport, a szuperterjesztők, akik rövid idő alatt akár több tucat másik embert is képesek megfertőzni.
Egy amerikai-indiai közös kutatás megerősítette mindezt, és más fontos momentumokra is rávilágított a fertőzés terjedésével kapcsolatban. A kutatás keretében több mint félmillió olyan ember körében vizsgálták a fertőzési útvonalakat és a halálozási rátát, akik közül 85 ezren igazoltan megfertőződtek a SARS-CoV-2 vírussal. A Science oldalain megjelent tanulmány szerzői az elemzés során arra jutottak, hogy a fertőzöttek 71 százaléka senkit nem fertőzött meg, a fertőzöttek 8 százaléka viszont az új fertőzések akár 60 százalékáért is felelősnek mutatkozott. Ami alátámasztja, hogy a COVID-19-járvány esetében a szuperterjesztés nem a kivételes események közé tartozik, hanem a fertőzöttek többsége szuperterjesztőktől szedi össze a vírust.
A teljes vizsgált populáció minden korosztályára átlagosan az volt a jellemző, hogy annak a valószínűsége, hogy bárki továbbadja a fertőzést 2,6–9 százalék közötti, az érintkezés jellegétől függően. A 9 százalék általában az egy háztartáson belül élőkre vonatkozik. Ennél is nagyobb kockázatot jelentenek azonban az úgynevezett magas kockázatú érintkezések, amikor közvetlen fizikai kapcsolatban van valaki egy fertőzött személlyel védőeszközök nélkül vagy 6 óránál többet tölt egy légtérben egy fertőzöttel. Az ilyen események során a fertőzés átadásának valószínűsége átlagosan 10,7 százalék, ami mondjuk egy hosszú buszút során akár 79 százalékra is növekedhet.
A vizsgálat egy, a járvány eleje óta sokat vitatott kérdést is új megvilágításba helyez, mégpedig a gyerekek szerepét. Bár továbbra is úgy tűnik, hogy a gyerekek és a fiatalok a legtöbb esetben tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel esnek át a fertőzésen, annak terjesztésében a korábban gyanítottnál is nagyobb szerepük lehet. A friss adatok szerint ugyanis az esetek harmadában gyerekek, illetve fiatalok adták tovább a vírust.
Egy ilyen kutatás kapcsán persze mindig beszélni kell annak korlátairól is. A vizsgálatot Dél-Indiában végezték, így annak eredményeit nem szabad egy az egyben rávetíteni a világ más részeinek lakosságára. Először is India lakossága a legfiatalabbak közé tartozik a bolygón, ami részben megmagyarázhatja, hogy miért kapnak a vártnál nagyobb szerepet ebben a régióban a fiatalok és a gyerekek a járvány terjesztésében. Másrészt a szubkontinensen máig nagyon elterjedtek a többgenerációs háztartások, ahol idősek és fiatalok szoros közelségben élnek együtt. Ez szintén befolyással lehetett a fiatalok terjesztésben beöltött szerepének hangsúlyosabbá válásában. (Ami viszont egyben abban is irányt mutathat, hogy milyen kontaktusokat célszerű kerülni a következő hónapokban.)
A vizsgálat, ahogy már említettük, nem az első, amely hasonló következtetésekre jut. Egy korábbi, hongkongi kutatás során úgy találták, hogy a fertőzöttek 20 százaléka felelt a fertőzések 80 százalékáért, míg a fertőzöttek 70 százaléka egyetlen embernek sem adta tovább a vírust. És az ennél kisebb esettanulmányok is árulkodók. A tavasszal például az Egyesült Államokban egy kóruspróba során legalább 52-en fertőződtek meg, a kontaktkutatás alapján egyetlen személy által.
