Megérkezett a Z68-as lapkakészlet

Ahogy az a korábbi híresztelések alapján már várható volt, ma végre hódító útjára indult az Intel legfrissebb hatos sorozatú lapkakészlete, amely a Z68-as nevet kapta. Az újdonságot úgy kell elképzelni, mint ha összegyúrták volna a P67-es és H67-es alaplapok legjobb tulajdonságait, majd az így létrejövő újdonsághoz még hozzácsaptak egy új technológiát, amely ütőképes HDD-SSD adattároló rendszerek létrehozásában segít. No, de ne szaladjunk ennyire előre, nézzük inkább azt, hogy milyen tulajdonságokkal érkezik a Z68-as lapkakészlet.

Megérkezett a Z68-as lapkakészlet

Ahogy az a korábbi híresztelések alapján már várható volt, ma végre hódító útjára indult az Intel legfrissebb hatos sorozatú lapkakészlete, amely a Z68-as nevet kapta. Az újdonságot úgy kell elképzelni, mint ha összegyúrták volna a P67-es és H67-es alaplapok legjobb tulajdonságait, majd az így létrejövő újdonsághoz még hozzácsaptak egy új technológiát, amely ütőképes HDD-SSD adattároló rendszerek létrehozásában segít. No, de ne szaladjunk ennyire előre, nézzük inkább azt, hogy milyen tulajdonságokkal érkezik a Z68-as lapkakészlet.

Z68: a kompromisszumok nélkül

A Z68-as alaplapoknál eltüntették az előző két lapkakészlet hiányosságait, azaz a friss lapkakészlettel szerelt alaplapoknál tuningolhatjuk a processzort és a memória modulokat is, csak úgy, mint a P67-es alaplapoknál, sőt, hozzájuk hasonlóan a processzor 16 darab PCI Express 2.0-s sávját is kettéoszthatjuk, ha multi-GPU rendszert kívánunk építeni. Ezzel együtt a Z68 már FDI linkkel is rendelkezik, tehát a Sandy Bridge processzor második generációs GPU-jában rejlő lehetőségeket az alaplapon található videó kimenetek segítségével könnyedén kiaknázhatjuk, sőt, a QuickSync támogatás igénybe vételére is módunk nyílik.

Korábban ki kellett választanunk, hogy mit szeretnénk. Ha multi-GPU rendszert akartunk építeni, akkor csak a P67-es chipsetben gondolkodhattunk, míg ha a processzorba integrált videó vezérlőt kívántuk használni, akkor csak H67-es alaplapot választhattunk.

Az új lapkakészlet a fentieket leszámítva ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint elődei, azaz a PCH ugyanannyi USB 2.0-s portot, PCIe sávot és SATA portot kínál, mint P és H szériás társai, és természetesen a támogatott foglalat is maradt az LGA-1155.

Intel Smart Response Technology

A friss lapkakészlet egy új technológiát is bemutat, amelynek lényege abban rejlik, hogy a rendszerben elhelyezett merevlemez mellé módunkban áll bármilyen méretű SSD meghajtót helyezni, így létrehozhatunk egy hibrid HDD-SSD adattároló rendszert, amely a kétféle adattároló típus előnyös tulajdonságait ötvözi (méret és alacsony elérési idő), azáltal, hogy a sűrűn használt adatokat az SSD-n helyezi el. Azt azért fontos leszögezni, hogy a gyártó technológiája 64 GB-os adattároló kapacitásig használja az SSD meghajtót, az ennél nagyobb adattároló kapacitással rendelkező termékeknél a 64 GB feletti rész érintetlen marad.

A gyártó által létrehozott technológia semmiféle hardveres pluszt nem igényel, az Intel mégis csak a Z68-as lapkakészlet tagjainál tette azt elérhetővé. A megoldás nem támogatja az IDE és AHCI módokat, így a SATA vezérlőt RAID módba kell átállítani. A technológia nem csak egy HDD alkalmazása esetén, hanem akár egy RAID tömb mellett is használható.

Az SMT kétféle módot kínál. Az egyik az Enhanced mód, amely biztonságosabb, de cserébe valamivel lassabb a másiknál, ugyanis az az írási feladatok mind az SSD-n, mind pedig a HDD-n keresztülmennek, így az elérhető sebességnövekedés mértéke a HDD vagy a RAID tömb sebességétől függ. Előny, hogy ennél a módnál az SSD meghibásodása után is működőképes marad a rendszert, mert az SSD-re kimásolt adatok a HDD-n is állandóan frissülnek (ezért kell a változtatásokat mindkettőnél azonnal végrehajtani, dupla írás).

A Maximized mód már rizikósabb, ugyanis ilyenkor egy írási gyorsítótárként (Write-back Cache) üzemel az SSD meghajtó, azaz az írási feladatok az SSD meghajtót terhelik, majd a későbbiekben az adatok a merevlemez(ek)re is átkerülnek, de nem azonnal. Ez a mód nagy sebességnövekedést kínál, viszont az SSD meghajtó sérülésével adatvesztésre számíthatunk, illetve arra, hogy a rendszer nem lesz képes bebootolni.

LucidLogix Virtu - a Z68-as alaplapok többségéhez elérhető lesz

A Z68-as lapkakészlet esetében az utolsó említésre méltó újítás a Lucid Virtu szoftver jelenléte. A LucidLogix alkalmazása - amely egyébként egy GPU virtualizációs szoftver - azért fontos, mert segítségével diszkrét videokártya használatakor is elérhető marad a processzorba integrált GPU, így kihasználható marad a QuickSync technológia is. A Virtu segítségével  az integrált GPU (továbbiakban iGPU) használható marad alap 2D/3D feladatokra, valamint a QuickSync támogatást is kiaknázhatjuk, viszont akkor, ha komolyabb terhelés éri a rendszert, működésbe lép a videokártya.

A technológia esetében kétféle mód közül választhatunk. Ha az adott monitort az iGPU-ra kötjük (i-mód), akkor játék vagy komolyabb 3D-s terhelés esetén a videokártya által lerenderelt kép megjelenítés előtt az iGPU memóriájába kerül, ami némi késleltetést a plusz másolás miatt. Ekkor azonban lehetőségünk van arra, hogy a videokártyát és az integrált videó vezérlőt egyszerre használjuk: a videokártyát igénylő alkalmazás futhat egy külön ablakban, ezzel együtt az iGPU-t igénylő folyamat pedig egy másik ablakban megy (pl. QuickSync). A módszer hátránya, hogy a videokártya használatakor - a fentiek miatt - némi teljesítménycsökkenést tapasztalhatunk (a Lucid szerint átlagosan 10%-ost).

Amennyiben normális 3D teljesítményre vágyunk, a monitort a videokártyára kell, hogy csatlakoztassuk (d-mód). Ekkor a 3D teljesítmény maximális lesz és a QuickSync támogatás is kiaknázható marad. A megoldás hátránya az, hogy üresjáratban valamivel magasabb lesz a rendszer fogyasztása, mintha az iGPU-ra támaszkodna. Azért azt sem szabad elfelejteni, hogy a másik mód használatakor a videokártya sem kapcsol ki teljesen, hanem "csak" maximálisan energiatakarékos módba lép.

Érdekesség, hogy a CrossfireX és az SLI mód használatára is csak akkor van mód, ha a monitor a videokártyára csatlakozik és nem az alaplap valamelyik videó kimenetére.

Összességében a rendszer egyébként - attól függetlenül, hogy melyik videó vezérlőre csatlakozik a monitor - profilok alapján dönti el, hogy az adott alkalmazásnak mire van szüksége: a videókártyára, vagy az integrált GPU-ra.

Már özönlenek a Z68-as alaplapok

A Z68-as lapkakészlettel ellátott alaplapok már az összes neves gyártó kínálatában jelen vannak, így rövidesen csokorba szedjük a termékeket.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward