Egy elég impresszív eredmény született a napokban, amelynek köszönhetően megdőlt a GPU-órajel világrekord, ám kicsit másképp, mint ahogy azt sokan várnák. A GPU-órajel világrekord kapcsán többnyire arra számíthatnánk, hogy egy felsőkategóriás vagy csúcskategóriás videokártyával születik, amit némi folyékony nitrogén bevetésével az egekbe tunigolnak, ám ebben az esetben szó sincs erről, sőt, igazából dGPU-ról sem, hiszen az új GPU-órajel világrekord egy iGPU-val született, méghozzá az Arrow Lake-S processzorcsalád csúcsmodelljével, a Core Ultra 9 285K típusú processzorral, illetve annak integrált grafikus vezérlőjével.
Az elkövető a sokak által ismert SkatterBencher volt, aki már több hasznos összefoglalót is készített a teljesítménynöveléssel kapcsolatos témakörökben, ezúttal viszont extrém tuningos babérokra tört. A korábbi felfedezések alapján már tudni lehetett, hogy az Arrow Lake-S processzorok integrált grafikus vezérlőjével érdemes lehet próbálkozni, már ami az extrém tuningot illeti, és ezen a téren számos olyan értékes tapasztalat született, amelyeket SkatterBencher alkalmazni is tudott.
Első körben egy tisztességes tuningra került sor, ami 1,3 V-os üzemi feszültség mellett 3,1 GHz-es órajelet eredményezett. Ez már alapból is jókora előrelépés, hiszen a Core Ultra 9 285K fedélzetén található iGPU gyárilag 2 GHz-es maximális boost órajelen ketyeghet. A siker láttán elindult a vezérhangya és megfogalmazódott a kérdés: „Vajon mennyire lehet megemelni az órajelet?”
Az Arrow Lake-S széria integrált grafikus vezérlőjénél az iGPU órajele a SoC referencia órajel fele, ami rendszerint 100 MHz-es értéket képvisel. Ezt az értéket alapul véve 40-szeres szorzó kell a 2 GHz-es maximális boost órajel eléréséhez, az elméleti maximum pedig 4,25 GHz lehet, hiszen 85-szörös szorzónál tetőzik a lehetőség. A tesztek folyamán kiderült, hogy az Arrow Lake esetében az órajel jobban skálázódik a hőmérséklet hatására, mint a feszültség hatására. A 3,1 GHz-es órajelet 30 Celsius fokos üzemi hőmérsékleten érte el 1,3 V-os feszültség mellett, míg -150 Celsius fokos üzemi hőfok mellett már 3,6 GHz-ig sikerült eljutni.
A terv az volt, hogy 1,6 V-os vagy 1,7 V-os feszültség és -170 Celsius fokos üzemi hőfok mellett sikerülhet áttörni a 4 GHz-es álomhatárt, ám a folyamat ennyire azért nem egyszerű. Egy másik tuningmester, Splave korábban észrevette, hogy a rendszer nem képes bootolni, ha a SoC Tile üzemi hőfoka -100 Celsius fok alá csökken. Az ASUS házi tuningmestere, Shamino rögtön SkatterBencher segítségére sietett, valamint egy ASUS RoG Z890 Apex alaplap is rendelkezésre állt, így összességében sikerült elérni a 4,25 GHz-es órajelet, amiről GPU-Z kép is készült, ezzel pedig megdőlt a korábbi GPU-órajel világrekord.
Természetesen arra is kíváncsiak voltak, az extrém tuning hatására hogyan változik a teljesítmény, így néhány tesztet is lefuttattak. Mivel ehhez konzisztens és stabil futásra volt szükség, az iGPU órajelét 1,6 V-os üzemi feszültség és -160 Celsius fokos üzemi hőmérséklet mellett 3,9 GHz-re mérsékelték, memóriából pedig DDR5-8600 MHz-es modulokat vetettek be a siker érdekében. A Novabench azt mutatta, hogy a gyári állapothoz képest lényegében duplájára emelkedett a teljesítmény. A játékok esetében is eléggé látványos volt a gyorsulás, a Counter-Strike 2 például 50 FPS helyett 86 FPS-re gyorsult, míg a Black Myth: Wukong alatt 25 FPS-ről 42 FPS-re katapultált a teljesítmény.
4 GHz felett a teljesítménynövekedés már elhanyagolható volt, ami valószínűleg a lapkák közötti összeköttetés sávszélességének limitjével magyarázható. Azzal, hogy a 100 MHz-es referencia órajelet 110 MHz-re növelték, sikerült némi gyorsulást elérni, de ez sem volt jelentős. Az eredmények mindenképpen impresszívek, és ha átlagfelhasználói szempontból nézve nem is relevánsak, így is kifejezetten érdekesek. A folyékony nitrogén alapú hűtés drága és kényelmetlen mulatság, az 1,5 V feletti üzemi feszültség pedig exponenciálisan rövidítheti a processzor várható élettartamát – ez túl nagy áldozat a teljesítménynövekedés mértékéhez képest. Itt persze nem is a fenntartható üzem a cél, hanem a határok feszegetése, ezen a téren pedig siker koronázta a próbálkozást.
