A Facebookot az elmúlt hónapok során rengeteg kritika érte, gondoljunk csak a Cambridge Analytica botrányra, amely miatt Mark Zuckerbergnek sokat kellett magyarázkodnia. Nem sokkal később egy fejlesztés miatt néhány olyan felhasználói bejegyzés vált publikussá, amelyeket tulajdonosuk eredetileg csak egy szűk körrel szeretett volna megosztani – valamelyest ez is rombolta a Facebook iránti bizalmat.

A New York Times munkatársai most újabb érdekességekről rántották le a leplet, amelyek a vállalat által beadott szabadalom-kérelmekre, illetve az elnyert szabadalmakra vonatkoznak. Ezek között több ezer tartalom található: egyesek az előlapi kamera segítségével azt vizsgálják, hogy az egyes bejegyzések olvasásakor hogyan változnak arckifejezéseink, de olyan is van, amely a telefon mikrofonját használva megpróbálja kitalálni, mely műsort nézzük éppen. Mások az alvási szokásainkat vizsgálják, de arra is van algoritmus, hogy feltérképezzék, megházasodunk-e a közeljövőben, vagy sem.

A Facebook szabadalmai nagyrészt abban nyújtanak segítséget, hogy a felhasználó életének minden mozzanatát követni lehessen, így egyrészt készülhet róla egy profil, másrészt releváns tartalmakkal és hirdetésekkel lehet bombázni, attól függően, hogy a különböző területeken milyen szokásai vannak. Kissé morbid dolog, de a vállalat még olyan szabadalmat is beadott, ami azt próbálja kitalálni, mikor halnak meg egyes barátaink. A Facebook illetékesei persze rögtön kifejtették: attól, hogy különböző technológiákra szabadalmat kaptak, még nem jelenti azt, hogy ezeket a jövőben fel is fogják használni – szerintük ezek többsége sem most, sem a későbbiekben nem kerül bevetésre. A New York-i egyetem professzora, Jason M. Schultz viszont úgy véli, hogy alapvetően meghatározza egy vállalat fejlődésének irányát mindaz a technológia, amivel szabadalmi portfóliójában rendelkezik.

Ennek fényében különösen érdekes az alábbi hét szabadalom, amelyek talán a legfurcsábbak mind közül. A 14/295,543-as szabadalom például a kapcsolati hálónkban próbál olvasni: az algoritmus számon tartja, mely emberek profiljait hányszor tekintjük meg, de az sem mindegy, profilképünk hány személyt tartalmaz, sőt, azt is elemzik, hány százalékban vannak ellenkező nemű barátaink.

A 9,740,752-es szabadalom már a felhasználó személyiségéről próbál képet alkotni. Ehhez felhasználja a személy bejegyzéseit és üzeneteit, amelyekből kiderül, mennyire extrovertált, mennyire nyílt, illetve érzelmileg mennyire stabil az adott felhasználó. Az elemzés alapján elkészített profil aztán szerepet játszik abban, milyen bejegyzések és milyen reklámok jelennek meg a hírfolyamban.

A 12/839,350-es szabvány már a felhasználó jövőjével kapcsolatban próbál levonni néhány következtetést. Ehhez felhasználja a bejegyzéseket, az üzeneteket, a bankkártya-tranzakciókat és a felhasználó tartózkodási helyét, majd az adok birtokában következtetni tud az olyan életeseményekre, mint például a születés, a halál vagy a tanulmányok befejezése – és még sok más egyéb dologra is.

A 8,472,662-es szabvány a feltöltött fotókon található olyan rendellenességekre koncentrál, amelyekkel beazonosítható az adott felhasználó mobiljának kamerája. Ilyen rendellenesség lehet néhány pixelhiba, vagy éppen pár lencsekarc is, amelyek alapján tudni lehet, mely eszközzel készült a fotó. Ezzel a módszerrel arra is fény derül, ha egy általunk készített képet más tölt fel, akár olyan személy is, akivel a Facebookon nem vagyunk kapcsolatba. Az információk elemzésével feltérképezhető, milyen viszonyt ápolunk különböző ismerőseinkkel és barátainkkal, hiszen ha többször használjuk egymás eszközeit, az szorosabb kapcsolatra vall.

Noha a Facebook illetékesei korábban már azt állították, nem használják a különböző eszközök mikrofonjait kémkedésre, a 14/985,089-es szabadalom mégis ilyen felhasználási módot ír le. A szabadalom alapján az algoritmus az eszköz mikrofonján keresztül megpróbálja felismerni, mely televíziós műsort nézzük éppen, és lenémítjuk-e a reklámokat. A szabadalomban említett algoritmus a televízió tápkábelének interferencia-mintáját is figyelheti ahhoz, hogy kiderítse, mit nézünk éppen.

A 15/203,063-as szabadalom már a felhasználó heti rutinjának feltérképezésében segíthet és értesítést küldhet egyes ismerősöknek, ha eltérés tapasztalható a megszokott heti programokban. A rendszer azt is ellenőrzi, hol van az éjszaka közepén a telefon, így jó eséllyel meg lehet állapítani, hol él az adott felhasználó.

A 9,369,983-as szabvány azt vizsgálja, mely ismerőseinkkel találkozunk leggyakrabban. Ehhez a telefon helyzetét elemezi, majd összehasonlítja az ismerős telefonok helyzetével, így jó eséllyel következtetni lehet rá, mely ismerősökkel találkozunk legtöbbet. Ez a szabvány az alvás-monitorozással is összefüggésben van: az algoritmus vizsgálja, mennyi ideig van egy helyben, mozdulatlanul az adott mobil, így nagyjából tudni lehet, mennyit alszik a felhasználó.

A fenti szabadalmak érdekesek és egyben veszélyesek is, hiszen ezeken keresztül a Facebook félelmetesen pontos képet alkothat az egyes felhasználói szokásokról. Ha az így létrehozott profilok kiszivárognak, az komoly károkat tud okozni. Ezek a szabadalmak jelenleg nincsenek használatban egyetlen Facebook szolgáltatásban sem, legalábbis a Facebook illetékesei ezt állítják. Az efféle felhasználó-monitorozás elsősorban a hatékonyabb reklámozást segítheti, ugyanakkor vissza is lehet élni az adatokkal. A felhasználóról alkotott profil ismeretében manipulálni lehet a választásokat, de akár a felhasználó érzelmi állapotát is befolyásolni lehet – anélkül, hogy ezt felismerné.

Ugyanakkor az efféle szabadalmak sokszor azt a célt is szolgálhatják, hogy a riválisok elől levédjenek egy-egy technológiát, így azok nem tudják kamatoztatni a benne rejlő lehetőségeket. Hogy ebben az esetben erről van-e szó? Nincs kizárva. Az azonban sokkal valószínűbb, hogy a kétmilliárdnál is több aktív felhasználóval rendelkező platform fejlesztői továbbra is mindent elkövetnek azért, hogy még pontosabb képet kaphassanak a felhasználókról, még hatékonyabban kövessék életük minden mozzanatát, hiszen ezzel növelhetik a reklámbevételeket. És az sincs kizárva, hogy az adatokat nem csak hirdetési célokra használják.