Az Amerikai Egyesült Államok Elnöke és az Európai Bizottság elnöke a héten megállapodott a vámokkal kapcsolatos kérdésekben, amelynek eredményeként végleges kereskedelmi megállapodás született. Az új egyezmény értelmében majdnem minden európai termékre 15%-os vámot vetnek ki, ha azokat az Amerikai Egyesült Államokba exportálják a gyártók, ami a kereskedelmi ágazatok többsége számára rossz hírnek minősül, viszont megállapodtak a felek abban is, hogy bizonyos területeken, amelyek stratégiailag fontosak mindkét oldalon, kölcsönösen 0%-os vámot vezetnek be, vagyis ezeket a termékekre nem kerül plusz teher, a vámok miatt biztosan nem drágulnak.

A stratégiailag fontos termékek közé tartoznak bizonyos vegyszerek, az összes repülőgép és repülőgép-alkatrész, néhány mezőgazdasági termék, egyes generikumok, a természetes energiaforrások, illetve a kritikus fontosságú nyersanyagok, valamint a félvezetőiparban használatos gyártóeszközök is. A kivételek listája még nem végleges és nem teljes, a felek további egyeztetéseket folytatnak majd annak érdekében, hogy egyéb termékek is bekerülhessenek a 0%-os vámkategóriába.

A félvezetőipari szereplők számára kifejezetten jó hír, hogy sikerült a félvezetőipari gyártóeszközökre 0%-os vámot kiharcolni, ugyanis a DUV és EUV alapú gyártóeszközök, a különböző méréstechnikai eszközök, valamint a tesztelésre használatos felszerelések is jelentősen megdrágultak volna, ha a 15%-os vám rájuk is vonatkozna, ez pedig negatív hatást fejtene ki az olyan félvezetőipari nagyvállalatokra, mint amilyen az Intel, a GlobalFoundries, a TSMC, vagy éppen a Texas Instruments.

A holland ASML egyes modern gyártóeszközei igencsak sokba kerülnek már vámok nélkül is, hiszen bonyolult, precíz termékekről van szó, amelyek a legújabb technológiákat alkalmazzák. A 10 nm alatti csíkszélességekhez használatos DUV gyártóeszközök például átlagosan 89,615 millió dollárnak megfelelő összegbe kerülnek, természetesen darabonként, míg a Low-NA EUV gépek ára konfigurációtól függően 265 millió dollár körül helyezkedik el a korábbi adatok alapján. A 15%-os vám révén előbbiek 103 millió dollárra, utóbbiak pedig 305 millió dollárra drágultak volna, ami jelentős drágulásnak mondható, főleg úgy, hogy február óta az amerikai dollár árfolyama eleve gyengül az euróéhoz képest, ez pedig még tovább emeli az európai félvezetőipari gyártóeszközök árait – ilyen környezetben a 15%-os vám még nagyobb negatív hatást gyakorolt volna a piacra.

Az eszközök árának emelkedése jelentős költségnövekedést eredményezett volna a modern gyárak berendezése kapcsán, ami az Intel, a Samsung és a TSMC számára egyaránt több százmillió dolláros extra kiadást jelentett volna. Noha a GlobalFoundries és a Texas Instruments sem használ EUV alapú rendszereket, így is negatívan érintette volna őket a drágulás, hiszen a többi eszköz árának emelkedése miatt a korábbi kalkulációkhoz képest jelentősen magasabb bekerülési költség jelentkezett volna az új gyárak építésénél, ami boríthatta volna az eredeti költségvetést.

Az extra vám az Amerikai Egyesült Államokban található félvezetőipari gyárak versenyképességét is negatívan befolyásolta volna, hiszen ezáltal még drágábban lehetett volna chipeket készíteni az üzemekben, mint az ázsiai gyárakban, amelyre két megoldás lehetett volna: vagy a bruttó árrés kárára lenyelik a vállalatok a drágulást, vagy pedig Ázsiába mozgatják modern félvezetőipari gyártókapacitásukat. Egyelőre egyikre sem került sor, de azt nehéz megjósolni, hogy a jelenlegi megállapodás meddig marad érvényben, annyira nagy a bizonytalanság.