A Logitech a gaming perifériák veterán gyártójaként a népszerű egerei mellett számos további, minőségi perifériával ágyazta be magát a felhasználók szívébe. Ehhez a megfontoltan építkező struktúrához viszont nagyban hozzájárultak a versenyjátékok, azon belül is az autósportok szerelmeseit támogató termékeik, melyek minőségi kormányokban, hozzá tartozó pedálokban, illetve manuális sebességváltókban is testet öltöttek. Ma már ez a viszonylag rétegpiacnak nevezhető terület is jóval kiterjedtebb, mint akár nyolc éve, a G29 bevezetésekor volt, de az egyértelmű, hogy a vállalat nem csak a szimulátoros közösség, de a szerényebb igényű játékosok számára is fontos szereplő maradt. Mindezt annak ellenére, hogy az utóbbi években piacra dobott kormányaik nem vettek éles fordulatot a korábbi modellektől és lényegében csak egy gyors olajcserének tekinthetők.

Nem véletlen, hogy a G29-es kormányuk már 2015 óta töretlen népszerűségnek örvend, annak ellenére, hogy a maximalista játékosok számára elérhetők már ennél professzionálisabb megoldások is. A nyolcadig éve töretlenük forgalmazott modell azért is érdekes, mert a 2010-es G27 óta először bővítették a szériát újabb verzióval. A G29-es modell a PC-hez, illetve a PlayStation konzolokhoz készült verzió és PS5-től egészen a PS3-ig visszamenőleg kompatibilis. Az Xbox-os közönség ugyanezt, illetve az egyel frissebb kiadást G920 és G923 néven érheti el, ahol a megszokott gombkiosztás fogadja majd őket. 

Aktuális ajánlatuk ráadásul azért is érdekes, mert egy bundle-ről van szó, a termék dobozában ugyanis nem csak a kormány és a pedálok, de ezúttal egy ajándék Astro A10, vezetékes fejhallgató is megtalálható, így az új vásárlók elméletileg letudhatják a megfelelő sztereó hangzást is. Lássuk hát, hogy milyen élmény volt a Logitech veteránnak számító szimulátorkészlete, illetve milyen volt versenyezni fejemen a gaming füleseiről jól ismert – immár a Logitech kötelékében dolgozó – márka belépőszintű fejhallgatójával. 

Specifikációk, dizájn és felszereltség 

A termék doboza – azon túl, hogy a bontatlan csomag súlya előre jelzi a cuccokhoz felhasznált fém mennyiségét –, kellően masszívnak tűnik ahhoz, hogy megóvja a hardvereket a külső sérülésektől. Bélelést vagy szivacságyat azonban nem találni odabent, a kormány és a pedálkészlet egy szimpla kartonlappal különülnek el egymástól. Bár a nekik szánt helyet majdnem tökéletesen kitöltik, ez még akkor is kissé fura hozzáállás, ha érzésre egészen masszív darabokról van szó. Az már csak hab a tortán, hogy az ajándék Astro A10 fejhallgatót kis túlzással csak úgy "ráhajították" a többi cucc tetejére, még egy extra védőtasakot sem kapott, nemhogy saját dobozt. Képzelem, mit kaphat szegény A10, ha szállításkor a dobozt olykor véletlenül fejjel lefelé teszik le.

Az előlapon a kormányé és a pedáloké a főszerep, a manuális sebességváltó pedig látványosan hiányzik a képről. Ezt az űrt valószínűleg a többség számára az Astro fülest reklámozó matrica jelenléte nem fog kitölteni, sajnos ez a hasznos és persze költséges tartozék a G27 megjelenése óta lekerült a menüről. Így első körben a kormányon található váltófülekkel kell beérnünk, illetve a marokváltót igény szerint külön kell megvásárolnunk. Esetünkben a dizájn nem a megszokott, kék és fekete által dominált PC-s Logitech dobozokét követi, helyette a PlayStation kék-fehér stílusa uralkodik. Természetesen egy sor kábelt és magát a külső tápegységet is megtaláljuk az extra papírtálcán, együtt az A10 vezetékeivel. 

Anyaghasználat és dizájn 

A kormány alapvetően jól mutat, köszönhetően a fém alaplemeznek és a varrott bőr borításnak, mely a 28 cm-es átmérűjú keretet fedi. A professzionalitást sugalló, letisztultabb megjelenés helyett azonban egy kormány és egy PlayStation kontroller közötti átmenetet látunk. Ez igazából érthető is, hiszen a kormányba kapaszkodva nem túl praktikus a kontroller vagy a billentyűzet után nyúlkálni, a teljeskörű támogatásnak és a bőség zavarát okozó gombsornak köszönhetően pedig erre nem is lesz szükség.

Akkor már érdemes megemlíteni a bal- és jobb ujjaink ügyébe helyezett váltófüleket, avagy pillangóváltókat. Ezeket a kis szálcsiszolt fém karocskákat némileg optimalizálták az elődhöz képest, nem úgy a pedálokat, melyek az újabb kiadás ellenére szinte megegyeznek a korábbi változattal. Ami szomorú, hiszen néhány értékes módosítást szívesen láttunk volna ezen a sokéves szérián. A tömör fémpedálok egy masszív műanyag talapzatra támaszkodnak, de szerintem lehetnének távolabb is egymástól, néha bénáztam vele és megszokást igényelt.

Itt jön a pedálokkal kapcsolatos másik probléma, méghozzá a talpazat stabilitása. Alapvetően kemény talajon kisebb gumitámasztékok hivatottak gondoskodni a műanyag felület stabilitásról, sajnos csekély eredménnyel. Heves versenyzés és úgy általában bármilyen fékezés esetén számíthatunk rá, hogy az egész elem megindul előre, ami nem kicsit volt bosszantó élmény. Szőnyeg esetén a beépített, kitolható tüskesor próbál megkapaszkodni a szövetrétegben. Ez már jobban működik, főleg, ha mi is a szőnyegen vagyunk, illetve van, ami kellő súllyal nehezedik rá, elősegítve az elvárt stabilitását. Természetesen, mivel szimulátoros kiegészítőkről van szó, speciális szimulátorülésekre is felkészítették, ahol mindennek megvan a pontos helye és ahol esélytelen, hogy bármi létfontosságú elmozduljon a helyéről.

Fontos a belső 

Általános problémát jelenthet a kormányok hangja, melyet az erőhatásokat demonstráló motorok és a velük együtt dolgozó mechanikus elemek hallatnak. Sajnos ezen a téren a G29 sem a legfinomabb, szóval, ha a gyerek ezt kapná karácsonyra, készüljünk fel rá, hogy reggel elektromos motorzúgásra és hangos kattogásra ébredünk majd. A kormánykerék eltekerése önmagában egészen barátságos zajjal jár, ha csak erről lenne szó, akkor nem lenne ok a panaszra. A jelenséget a fogaskerekes motorhajtás okozza, melynél egyel népszerűbb és "jövőbiztosabb" a kefe nélküli, illetve a szíjas megoldás, ám a széria ezen a fontos területen nem lépett másik útra. A G923 állítólag fejlettebb Force Feedback funkcióval bír, de alapvetően a gyártó sajnos maradt a kaptafánál és nem szolgált valódi fejlesztéssel. A kerék amúgy mindkét irányba 450 fokot, tehát összesen 900-at képes fordulni. 

Tapossunk bele!

Az én viszonylag kis kezeim számára a kormány egész kényelmes és jól kezelhető volt, a vékonynak érződő bőr borítás nem gyűrődött fel különösebben és az sem rémlik, hogy a tenyerem nagyon ráizzadt volna a heves versenyzésben. A pillangóváltók használata nem okozott kényelmetlenséget, bár egy leheletnyivel talán lehetne egyértelműbb a visszacsatolás, mert fejhallgató vagy üvöltő hangfalak esetén a kattanó hangját elnyomja a káosz. A fizikai gombok vegyes képet mutattak, a sima O és X gombok pl. hibátlanok, a többi viszont valahol a stabil és minőségi, illetve az olcsó és gyengén rögzített megoldás között szerepelt. Egy ilyen veterán perifériagyárostól többet várnék, de azért pánikra nincs ok, csak szimplán azért, mert ez nem a legdrágább kormány, néhány alapdolog kidolgozását illetően lehetnének következetesek.

Bónusz: Astro A10

Az Astro meglepően fontos szereplője a digitális szórakoztatásnak, hiszen annak idején részt vállaltak az Xbox 360 megtervezésében, hogy aztán elsősorban konzolosok számára készítsenek közkedvelt fejhallgatókat. Évekig dolgoztak a Skullcandy felügyelete alatt is, ami arra engedhet minket következtetni, hogy elsősorban a dizájnra figyelnek és csak utána következik a hangminőség. Erről azért szerencsére nincs szó, 2017 óta pedig a Logitech szárnyai alatt tevékenykedhetnek, akik alapvetően igényesek a fejhallgatóikra.

Az A10 a sorozat belépőmodellje, annak viszont a második generációs kiadása, továbbra is cserélhető jack kábellel, rajta egy klasszikus kerékkel a hangerő módosításához. Egy elosztó is jár hpzzű, így a dupla és a kombinált ki- és bemenet is működik. Ez azt jelenti, hogy  a revízió miatt kevesebb gyermekbetegség és a kategóriája miatt nagyjából zéró prémiumfunkció jön vele, de ez nem feltétlenül nagy baj. Mivel egy analóg, 2.0-s fülesről van szó, a már említett szoftveres ügyeskedés nem opció, bár hangszínszabályzással bármikor kísérletezhetünk. Igaz, hogy ez itt csak egy kis bónusz, mindenképp kiemelném a szerintem legjobb tulajdonságát, az pedig a kényelem.

Az A10 könnyed, de igényes műanyag elemekből építkezik, melyek a dizájnmunka miatt egészen igényes összképet mutatnak és attól sem féltem, hogy elkerülhetetlen sorsa, hogy eltörjön. A 250 grammot el sem érő füles mindehhez kellően rugalmas is, cserébe hevesebb fejmozgatás esetén akár le is táncolhat a fülünkről. Először nagyon zavart, de aztán a komfort meggyőzött róla, hogy ez nem akkora baj. A kényelmet a piha, memóriahabos fülpárnák teszik teljessé, mely sima szövetborítást kapott. Fura, hogy annak ellenére sem vált zavaróvá, hogy a párnák pereme nem hagy teret a füleinknek, azokat nem öleli körbe, hanem rájuk fekszik.

A fejpánt hasonlóan puha memóriaszivaccsal támaszkodik a fejünkre, a könnyedsége miatt pedig órákon át lehetett a fejemen anélkül, hogy komolyan zavaróvá vált volna. Az "over the ear" párnáknak jobban örülnék, de összességében dizájn és kényelem szempontjából is rendben volt. A mikrofonja nem leválasztható, helyette felhajtható, ami kissé oldschool megoldás, de még mindig sokan alkalmazzák és ha korrektül szól, akkor miért ne. És korrektül szól. Énekfelvételekhez nem ezt fogjuk választani, de a Discordon nem fogunk rémületet kelteni vele, ami ebben a kategóriában több, mint rendben van.

A hangzás tipikusan az a kategória, amire nem mondhatjuk, hogy a legrészletesebb, ahogy azt sem, hogy akár csak próbálna kiegyensúlyozott lenni, de összességében mégis meglepően pozitív csalódás volt. Igen, a mélyek hangsúlyosabbak, a magasak hiányosabbak, de összességében olyan képet színeztek nekünk, mely egyetlen gamert sem fog leborítani a székéről. Audiofilek nyilván nem tesznek ilyesmit a fejükre, de aki meglepetésként találja egy G29 dobozában, annak kellemes ajándék lehet. De első gamer perifériának sem feltétlenül rossz választás, ha tehát a gyerek ezért nyúzza a szülőket, akkor ne aggódjanak, a nagyjából 20 ezer forintért egy teljesen vállalható perifériát kapnak majd. 

Kell ez nekem? 

Profi sofőrök és versenyőrültek valószínűleg ennél komolyabbra vágynak, ebben a kategóriában pedig meglehetősen felduzzadtak a konkurencia ajánlatai. Kicsit úgy érzem, hogy a gyártó ezzel a termékvonallal biztonsági játékot játszik és egyelőre nem mer komolyabb fejlesztéssel előrukkolni, míg pl. A Thrustmaster ezen az árszinten is tud izgalmas dolgokat ajánlani.

Ettől függetlenül a Logitech egy jól bevált megoldást csiszolgat már évek óta, mely szépen teljesít és szoftveresen sem okoz fejtörést, legalábbis a teszt alatt nem tapasztaltam semmiféle gikszert. A változtatásra szoruló részletek – igen, többek között a fékre gondolok –, vagy az úttörő hozzáállás és a valódi fejlesztések hiánya miatt csak egy Cool plecsnit tudott elérni. Azt viszont a magabiztos teljesítményével és az időtálló formulájával simán megszolgálta. Én biztosan nem feszegetném le az asztalomról.

Az Astro A10-ből valószínűleg bőven lehetett raktáron, ha külön bundle-t raktak össze vele. Az a helyzet, hogy így egyben a kettő egészen jó ajánlat, de még önmagában is megérdemelt egy Tetszett plecsnit, mellyel ezen a túltelített piacon is egy egészen kényelmes, oké hangzást nyújtó darabnak mutatkozott. Apróság, hogy a fülpárna nem fogja körül a fülcimpánkat, esetleg az eltávolítható mikrofon és némi hangszínszabályzás feldobná az összképet.