Könnyebb lehet az egészség megőrzéséhez elegendő lépést beiktatni a napjainkba, mint gondoltuk – legalábbis ez derül ki a bizonyítékok legújabb áttekintéséből. Egy friss tanulmány szerint már napi 4000 lépésnyi gyaloglás csökkenti a korai halálozás kockázatát, és már napi 2500 lépés is csökkenti a szív- és érrendszeri betegségben bekövetkező halálozás kockázatát. Úgy tűnik ugyanakkor, hogy ezek az előnyök egyre növekednek, ha naponta több lépést teszünk rendszeresen.
Az új kutatás európai és egyesült államokbeli kutatók együttműködésével zajlott. Rengeteg korábbi vizsgálat mutatott ki összefüggést a testmozgás és a hosszabb, egészségesebb élet között – és fordítva: a mozgásszegény életmód és a rosszabb egészségi állapot között. A kutatócsoport azonban pontosan számszerűsíteni szerette volna a megfelelő fizikai aktivitáshoz szükséges lépések számát.
Bár a napi tízezer lépést gyakran használják alapértékként a jó fizikai egészség eléréséhez, ez az ajánlás mögött nincs valós kutatási eredmény: a szám egy lépésszámlálókat árusító japán cég 1960-as évekbeli marketingkampányából származik, nem pedig célzott tudományos kutatásból. Az azóta eltelt évtizedekben pedig több kutatás is kétségbe vonta, hogy a tízezer lépés olyan fontos határpont lenne, amelynek elérése valóban jelentős hatással van az egészségi állapotra.
A kutatócsoport a pontosabb számok megállapítása érdekében 17 különböző, világszerte végzett kutatás metaanalízisét végezte el, amelyek együttesen több mint 200 ezer embert vizsgáltak. Ezek a kutatások általában egészséges és a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából veszélyeztetett személyeket vizsgáltak, és a fizikai aktivitás mérésére a lépéseket használták (a lépés hossza egyéni sajátosság, de 2000 lépés átlagosan egy mérföldnek, azaz 1,6 kilométernek feleltethető meg). A vizsgálatok során az egészségi állapotot, beleértve a halálozást is, átlagosan hét évig követték nyomon.
A kutatók már napi 3867 lépés megtétele esetén jelentős összefüggést találtak a fizikai aktivitás és a bármilyen okból bekövetkező korai halálozás kockázatának csökkenése között. A szív- és érrendszeri halálozás esetében pedig már napi 2337 lépésnél kimutatható volt a potenciális előny. A kutatócsoport ugyanakkor azt is megállapította, hogy az ennél több lépés megtételéből származó előnyöknek látszólag nincs határa – ezt egészen a napi 20 ezer lépésig vizsgálták.
Az eredményeknek vannak bizonyos korlátai. Egyrészt a szakértők által elemzett vizsgálatok során nem mindig ugyanazt a módszert használták a lépések számolására, ami esetleg befolyásolhatja az eredmények értelmezését. És ami talán a legfontosabb, egy ilyen vizsgálat csak korrelációt képes kimutatni a megtett lépések és a halálozás csökkent kockázata között, közvetlen ok-okozati összefüggést nem.
Ugyanakkor a szerzők szerint az övék az első olyan vizsgálat, amely figyelembe veszi az olyan változókat, mint a regionális éghajlati különbségek, valamint az életkor és a nem. (A kutatócsoport például a 60 év felettiek esetében a fiatalabbakhoz képest némileg mérsékeltebb halálozásikockázat-csökkenést mutatott ki a gyaloglás hatására.) A vizsgálat ugyanakkor messze nem az első olyan munka, amely megmutatja, hogy már egy kis napi testmozgás is nagyon fontos az egészség megőrzésében, a több mozgás pedig még jobb.
„Vizsgálatunk megerősíti, hogy minél többet sétálunk, annál jobb” – mondja a tanulmány egyik szerzője, Maciej Banach, a Lodzi Orvostudományi Egyetem kardiológus professzora. „Úgy találtuk, hogy ez férfiakra és nőkre egyaránt érvényes, kortól és attól is függetlenül, hogy a Föld mérsékelt övi, szubtrópusi vagy sarkvidékhez közeli régiójában élnek-e.”
