A Tesla és a SpaceX alapító tulajdonosa kedden egy sajtótájékoztatón vázolta, hol tart a fejlesztés a Neuralinknél, amelyről mostanáig a megalakuláson és a nagyszabású terveken kívül nem sok konkrétumot lehetett tudni. A projekt lényege, hogy Musk cégének kutatói olyan implantátumokat akarnak létrehozni, amelyek képesek az agy elektromos aktivitásának olvasására és dekódolására, illetve mesterséges jeleket is létre tudnak hozni. Ezáltal lehetővé tehetik például azt, hogy a mind a négy végtagjukon bénult betegek a gondolataikkal gépeket irányítsanak, az amputált páciensek minden eddiginél precízebben irányítsák művégtagjaikat, a vakok videós megoldások révén lássanak, de akár azt is, hogy közvetlenül tölthessünk le információkat az agyunkból a számítógépre vagy akár fordított irányba is.
Musk saját szavaival élve, a cél „egyfajta szimbiózis megvalósítása a mesterséges intelligenciával”, ahhoz ugyanis, hogy lépést tartsunk a számítógépekkel, össze kell kötnünk agyunkat ezekkel a rendszerekkel, mondja cégalapító. Ugyanis ha nem így teszünk, még akkor is menthetetlenül le fogunk maradni, ha a lehető legjóindulatúbb mesterséges intelligenciákat hozzuk létre. Ez a jövő ráadásul nincs is olyan messze, így a Neuralink már jövőre megkezdené az implantátumok emberi tesztelését, amennyiben a cég eddigre megkapja az FDA-től a klinikai kutatáshoz szükséges engedélyeket.
Bár a San Francisco-i sajtókonferencia jelentős részben arra irányult, hogy újabb kutatókat, fejlesztőket és támogatókat toborozzon a projekthez, Musk és kollégái egy prototípus chipet is bemutattak a beültetéshez szükséges felszerelésekkel együtt. És ugyan a rendszer még messze van attól szimbiotikus interfésztől, amit a tervekben vázoltak, a független szakértők szerint az eddigi fejlesztések nagyon meggyőzőek. A chipek, amelyeket egy sebészrobot ültet be, nagy számú, akár 3072 darab rugalmas elektródával hatolnak be az agykéregbe. Az implantátum egyelőre egy, a koponyán keresztül kivezetett USB-porton keresztül csatlakoztatható a külső rendszerekre, de a tervek szerint a jövőben teljesen vezeték nélküli lesz a kommunikáció.
Az implantátumot korábban patkányokon tesztelték, jelenleg pedig már majmokon folyik a kipróbálás. A kísérletek előzetes eredményeit nyilvánosságra is hozták, és Musk elmondása szerint ezek igen ígéretesek, bár még egyik kutatás sem esett át lektoráláson. Ken Shepard, a Columbia Egyetem szintén agyi implantátumokkal foglalkozó kutatója szerint a Neuralink három területre összpontosít, amelyek fontosak lehetnek a jövő agy–gép-interfészeinek megvalósítása során. Az első a kellően flexibilis anyagú elektródák létrehozása, a második az integrált áramkörök miniatürizálása, a harmadik pedig a teljesen vezeték nélküli kapcsolat megvalósítása az agy és a külső gépek között.
Ezek közül az első két területen máris jelentős eredményeket értek el, ugyanakkor még itt is sok kihívás vár rájuk, mondja Shepard. Ezek közül az egyik legnagyobb az integrált áramkör és az elektródák közti összeköttetések lekicsinyítése, és annak megoldása lesz, hogy a beültetendő készülék méreteinek jelentős növekedése nélkül növeljék az elektródák számát. A másik nagy feladat a hatósági engedélyek megszerzése lesz, egy ennyire invazív beavatkozással járó technikánál ugyanis az FDA jelentős ellenállására lehet számítani.
A létező elektródarendszerek egyik nagy problémája, hogy károsíthatják az ereket, amikor az agy mozog, ami minden lélegzetnél és szívverésnél megtörténik. A Neuralink rendszere ezt úgy kerülné el, hogy rendkívül vékony, az emberi hajszál tizedét kitevő vastagságú, rugalmas elektródákkal dolgozik, amelyeket egy piciny, merev tű „varr bele” az agykéregbe.
A Neuralink által beígért 1500–3000 elektróda rengeteg a jelenleg létező rendszerekhez képest. A napjainkban használt legelterjedtebb idegi jelek olvasására kifejlesztett agyi implantátum 128 elektródával működik, és állandó problémája, hogy sérüléseket és hegesedést okoz az agyban, ami egyrészt a kísérleti alanynak sem jó, másrészt a jelolvasás minőségét is rontja. A Musk cége által fejlesztett rendszer tehát már pusztán az idegi jelek monitorozását is forradalmasíthatja.
A Neuralink kapcsán bemutatott első konkrét eredmények tehát mindenképp biztatóak, bár hogy a nagyszabású tervekből mikorra lesz valóság, az egyelőre nagy kérdés. Az emberi kipróbálás jövő évre ütemezése mindenesetre nagyon ambiciózus ígéretnek tűnik, igen valószínűtlen ugyanis, hogy ennyi idő alatt sikerül keresztülnyomni a projektet az FDA engedélyeztetési procedúráján.
