Talán ennél is izgalmasabb azonban, hogy az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelete egy tájékoztató dokumentum formájában olyan adatokat is közzétett a vakcináról, amelyeket még nem publikáltak a fejlesztők. A dokumentumot az engedélyeztetésről döntő tanácsadó bizottság december 10-i ülése előtt közzétették, és ez már gyakorlatilag tartalmazza az FDA várható végső véleményét is az oltóanyagról.

A tájékoztató tartalmának több részlete megegyezik a Pfizer korábban közzétett adataival, vagyis hogy az oltóanyag 95 százalékban hatásosan gátolja a tünetes COVID-19 kialakulását a beoltottakban, és az oltással nem járnak súlyos mellékhatások. A vakcina mindenféle etnikai csoport és korosztály esetében egyforma hatásosságot mutat, amelyen tesztelték, bár 16 éven aluli gyerekekre vonatkozó adatokat eddig még nem tettek közzé a gyártók.

Az FDA-dokumentum szerint tehát a vakcina kitűnőnek tűnik. Míg az amerikai hatóság várhatóan csütörtökön hozza meg a végső döntést az engedélyezésről, az Egyesült Királyságban kedden már meg is kezdődött a lakosság tömeges beoltása ugyanezzel az oltóanyaggal. Az első klinikai vizsgálatokon kívül beoltott személy egy 90 éves, Coventryben élő hölgy, Margaret Keenan (képünkön) volt, a második pedig egy 81 éves, warwickshire-i úr, akit William Shakespeare-nek hívnak.

Az FDA elemzéséből ugyanakkor eddig nem ismert részletek is kiderülnek a Pfizer–BioNTech klinikai vizsgálatairól, amelyek részletes adatait vélhetően rövidesen maguk a gyártók is publikálják majd. Az egyik legérdekesebb részlet, hogy a beoltott csoport és az aktív oltóanyagot nem kapó placebocsoport között már az első adag oltást követő 10. napon látszódni kezdett a különbség a COVID-19-ben megbetegedők számában.

Ez persze nem jelenti azt, hogy egyetlen dózis elég lenne az oltóanyagból (ennek kiderítése nem is volt célja a vizsgálatnak), de úgy tűnik, hogy a védettség nagyon hamar, már az első oltás után kevesebb mint két héttel elkezdi éreztetni hatását. Az immunitás ugyanakkor a második dózissal valószínűleg erősebbé válik, mivel ekkor kezdenek el termelődni azok a memóriasejtek, amelyek hosszabb távon megőrzik a vírus fehérjéjével való találkozás emlékét. Vagyis míg az első adag csak rövid távú védettséget nyújthat, a második dózis kritikus a tartósabb immunitás kialakítása érdekében.

Hogy a két dózisban beadott oltás mennyi ideig biztosít védettséget, azt továbbra sem tudni. Egyelőre két hónapos utánkövetésről állnak rendelkezésre adatok, hogy ezen túl mennyi ideig nyújt védettséget az oltás, azt majd a következő hónapok fogják feltárni. Az is kérdéses egyelőre, hogy gyerekek és terhes nők esetében mennyire hatásos az oltóanyag, erről ugyanis még nincs hozzáférhető adat. Szintén bizonytalan, hogy a vakcina képes-e a vírust tünetmentesen hordozók esetében megakadályozni, hogy azok továbbadják a fertőzést.

Ha az FDA csütörtökön engedélyezi a Pfizer és a BioNTech oltóanyagát, a tömeges beoltás már december 15-én elkezdődhet az Egyesült Államokban, ahol első körben várhatóan az egészségügyi dolgozókat kapnak a vakcinából.