A világ öregszik, és vele együtt mi is egyre idősebbek leszünk. A teljes emberiséget tekintve még sosem volt olyan magas a 60 (vagy 80, vagy 100) év fölöttiek aránya, mint napjainkban. A várható élettartam növekedésének pedig a pozitívumok mellett megvannak az árnyoldalai is. Súlyosbítja a problémát, hogy bár mindannyian tudjuk, hogy mitől lehetnénk egészségesebbek, mégsem feltétlenül tesszük meg ezeket a dolgokat, nem étkezünk megfelelően, nem alszunk és nem mozgunk eleget.

A szakértők többsége egyetért abban, hogy ebből rövidesen komoly gondok lehetnek: a tökéletes vihar készülődik a globális egészségügy horizontján, és itt az ideje, hogy lépéseket tegyünk kitörésének elodázására. Az egyik potenciális út a gyógyászat digitalizálása lehet: egy olyan rendszer kialakítása, amelyben a jelenlegi orvosközpontú, betegségre fókuszáló ellátásról egy páciensközpontú, megelőző jellegű, személyre szabott szisztémára váltanánk át.

Ehhez persze adatokra és ezeket begyűjtő szenzorokra lesz szükség, a rengeteg hordozható elektronikus berendezésnek köszönhetően azonban ezt talán nem is lesz olyan nehéz megvalósítani. Ahogy Arna Ionescu, a Proteus Digital Health egyik igazgatóhelyettese elmondta, a gyógyászat jelenleg úgy néz ki, hogy ha rosszul érezzük magunkat, elmegyünk az orvoshoz, aki igyekszik megoldani a problémát. Ez a rendszer akut gondok esetén jól működik, hiszen az orvos csak felírja az antibiotikumot vagy sínbe teszi karunkat, és már mehetünk is utunkra. A krónikus betegségek esetében azonban a hatékony kezeléshez folyamatos, napi szintű állapotfelmérésre lenne szükség, hogy a kezelőorvos az aktuális helyzetnek megfelelő legjobb döntéseket tudja meghozni.

A kezelés hatékonyságát pedig nagyon gyakran maga a beteg sem segíti elő. Egy elhúzódó probléma mentálisan is megterhelő lehet, valami mindig történik az életben, és a korábbi szokásokon is nehéz felülemelkedni. Mindezen tényezők együttes eredményeként a krónikus betegek 60 százaléka nem megfelelően szedi felírt gyógyszereket. A Proteus, a Fatigue Science, a Recon Instrument, a Misfit Wearables, a Medeo és társaik pedig pontosan ezen szeretnének változtatni, megtéve az első lépéseket az orvoslás digitális forradalma felé.

„Ahelyett, hogy tízmilliárd dollárt költenénk egy új hatóanyag kikísérletezésére, miért ne áldozhatnánk félmilliárdot annak biztosítására, hogy a már létező kezelési módszerek megfelelő alkalmazását biztosítsuk?” – teszi fel a kérdést Don Cowling, a Proteus másik igazgatóhelyettese. A londoni székhelyű cég tablettákba rejtett szenzorok és bőrre ragasztható érzékelőtapaszok révén javítaná a létező kezelési metódusok hatékonyságát. A cég többek közt egy olyan rendszer fejlesztésén dolgozik, amely tablettákba rejtett érzékelők révén rögzíti az egészségügyi személyzet és a páciens gondozói számára, hogy a gyógyszerek mikor kerültek bevételre.

A mindössze 1 milliméter élhosszúságú, négyzet alakú chipek, és általuk a beteg gyógyszerbevitele bármilyen Bluetooth-kapcsolatra alkalmas eszközzel követhető lehet, így rögtön kiderül, ha valamilyen okból rendszertelenné válik a gyógyszerszedés. Egy ilyen információ pedig nagyon hasznos lehet, hiszen egyrészt megmagyarázhatja, hogy miért rosszabbodnak a páciens tünetei, másrészt a gyógyszerek nem megfelelő szedése önmagában is tünet lehet, és a beteg állapotának romlását jelezheti, különösen idősebbek és/vagy mentális problémákkal küzdők esetében.

A tervek szerin már 2014-ben piacra kerülő okostabletták azonban csak a kezdetet jelentik. A szintén fejlesztés alatt álló tapaszszenzorok rengeteg információt gyűjtenek majd be a páciens állapotával kapcsolatban a szívműködéstől kezdve, a légzésszámon és az alvási szokásokon át, a testhőmérséklet változásáig. Ekkora adatmennyiséggel pedig a fejlesztők szerint vélhetően rövidesen egy sor egészségügyi probléma számszerűsíthetővé válhat, ami nagyban elősegítheti hatékonyabb kezelésüket.