Nagyjából 540 millió évvel ezelőtt a fosszilis maradványok tanúsága szerint földtörténeti viszonylatban nagyon hirtelen rendkívül sokféle új állat bukkant fel a Földön. Az úgynevezett kambriumi robbanás története különösen érdekes azt figyelembe véve, hogy mennyivel egyszerűbb élőlények jellemezték előtte a bolygót. Egy új kutatás ugyanakkor arról a meglepő felfedezésről számol be, hogy már 1,5 milliárd évvel ezelőtt is léteztek a Földön makroszkopikus organizmusok.
A kambriumi robbanást kiváltó változások egyik legkorábbi állomásának a sejtmaggal és más összetett belső rendszerekkel rendelkező eukarióták megjelenése tekinthető, amelyre nagyjából 1,5 milliárd évvel a kambrium kezdete előtt került sor. A többsejtű eukarióták korai történetét nagyon nehéz felderíteni, mivel az ezek testét felépítő lágy szövetek csak nagyon ritkán konzerválódtak. A legkorábbi egyértelmű leleteket mostanáig néhány 60 millió évvel a kambrium előttről származó fosszília jelentette. Ennél korábbról csak pár többsejtű, apró, esetlegesen eukariótának tekinthető organizmus nyoma maradt fenn.
Egy friss felfedezés azonban minden átírhat, mivel egy kínai kutatócsoport 30 centiméter hosszúságig és 8 centiméter szélességig terjedő lények nyomait azonosította egy 1,56 milliárd éves kőzetrétegben. A kérdéses rétegben, amely egy ősi óceán partmenti iszapjának megkövesedett maradványa, összesen 53 organizmus fosszíliáit találták meg a szakértők. Ezek alakjuk alapján négy jól elkülöníthető csoportba sorolhatók.
A hasonló maradványok esetén gyakran kérdéses, hogy azok valóban egykori élőlények lenyomatai vagy csak furcsán megkövesedett minták az iszapban, ebben az esetben azonban a leletek nagy száma, és az egymásra hasonlító formák miatt biztosnak tekinthető, hogy élő organizmusok hagyták hátra a nyomokat.
A kutatók a leletek egy részét kémiai úton is elemezték, lapokba rendeződött sejtszerű egységekből álló csoportokat tárva fel azokban, amelyekben szerves szén volt jelen. Specializációnak nem volt nyoma a sejtek között, bár a fosszíliák egy részében látható vonalak kötötték össze ezeket egymással. Az organizmusok némelyike továbbá a jelek szerint olyan „testrésszel” is rendelkezett, amely alkalmas lehetett a telep vagy többsejtű szervezet tengerfenéki kihorgonyzásra.
A moszatokhoz való hasonlatosságuk miatt a szakértők úgy sejtik, hogy ezek az organizmusok fotoszintetizáló életmódot folytathattak. Ez a teória elviekben beleillik a zöld- és vörösmoszatok evolúciójába is, egyelőre azonban meggyőző bizonyítékok nem támasztják alá. Lehetséges, hogy a leletek a moszatok családfájához tartoznak, de az is elképzelhető, hogy egy egészen más, mára rég eltűnt élőlénycsoport képviselői. Bármik is legyenek azonban, kétségkívül nagyméretű eukariótáknak tűnnek, amelyek ezek szerint már jóval korábban is léteztek makroszkopikus formában, mint ezt eddig bárki feltételezte.
