Évtizedek óta hallani arról, hogy egy-egy kutatócsoport a mamut feltámasztásán dolgozik, és bár attól még mindig messze vagyunk, hogy a kihalt faj példányai Szibériában barangoljanak – ha ez egyáltalán valaha is összejön –, egy új kutatás most valóban fontos lépéssel járult hozzá a cél megvalósításához.
Egy japán tudóscsoport ugyanis arról számol be most megjelent tanulmányában, hogy tagjai mamut sejtmagokat ültettek be egér petesejtekbe, és a sejtmagok ezt követően biológiai aktivitást mutattak. A kutatók a kísérlethez először is csontvelő- és izommintákat vettek egy 28 ezer éve fagyott, szibériai mamuttetemből. A vizsgálatok során kiderült, hogy a sejtmagok szerkezete relatíve sértetlen maradt ennyi idő után is, így ezeket kiemelték, és egerek éretlen petesejtjeibe ültették át.
Ezt követően egér fehérjékkel sikerült kimutatni, hogy a sejtmagok részlegesen működni kezdtek, sőt: öt sejt esetében olyan aktivitások kezdődtek meg, amelyek közvetlenül a sejtosztódás előtt szoktak bekövetkezni. A tanulmány szerzői ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy azt nem sikerült megerősíteni, hogy ezek a sejtek valóban képesek az osztódásra.
A szerzők szerint a vizsgálat mindenesetre „fontos lépést jelent a mamutok felélesztése felé”, bármit is jelentsen ez. A kihalt fajok és konkrétan a mamut feltámasztása kapcsán ugyanis eleve kérdéses, hogy mit tekintünk sikernek. Elvégre az nem valószínű, hogy sikerülni fog egy teljes szaporodóképes populációt létrehozni az állatokból klónozással vagy más módon, vagyis valószínűleg be kell vonni más fajokat is a projektbe.
Az például már többször felmerült, hogy először elefánt-mamut hibrideket hoznának létre a kutatók, hogy aztán később esetleg szelektív tenyésztéssel egyre tisztább mamutokat hozzanak létre. De ezek még mindig nem lesznek igazi mamutok, arról nem is beszélve, hogy a faj kihalása óta eltelt idő alatt jelentősen megváltozott, és jelenleg is változó élőhelyek hogyan befolyásolnák az újfajta mamutok evolúcióját.
A „mamutklónozás” ennek ellenére halad, az utóbbi években szekvenálták az állatok genomját, és ebből már sikerült géneket beültetni elefántgenomokba is. Ami a mostani eredményeket felmutató japán kutatócsoportot illeti, ennek tagjai a következő lépésben sejtosztódást szeretnének megvalósítani egér-mamut sejtjeikkel.
A mamutok 10–14 ezer éve haltak ki az utolsó eljegesedési időszak végén, bár egy izolált populációjuk egészen 4000 évvel ezelőttig fennmaradt a jeges-tengeri Vrangel-szigeten. A mostani kutatáshoz a mintákat a szakértők egy 2010-ben megtalált fiatal állat teteméből gyűjtötték be, amely hihetetlenül jó állapotban őrződött meg a Jakutföldön.
