A globális felmelegedés hatására a permafroszt korábban évezredeken át folyamatosan fagyott részei olvadnak fel, hatalmas területeken szabadítva fel olyan anyagokat, amelyek a régmúltban konzerválódtak. Ezek közé tartoznak a talajban található mikrobák és vírusok is, amelyek kapcsán újra és újra felmerül az az aggodalom is, hogy ezek olyan betegségeket szabadíthatnak az emberiségre, amelyekre nem vagyunk felkészülve.

Egy francia kutatócsoport nemrégiben megerősítette, hogy az aggodalmak egyáltalán nem alaptalanok: megfelelő körülmények között abszolút lehetséges, hogy egy több ezer éve fagyott vírus a jégből kikerülve visszanyerje fertőzőképességét. Ahogy Jean-Marie Alempic, társai az eredményekről beszámoló tanulmányban írják, az északi félteke egynegyedét az utóbbi időkig tartósan fagyott talaj, az úgynevezett permafroszt borította, amely jelenleg visszafordíthatatlanul olvad az éghajlat felmelegedése miatt. Ennek nyomán akár egymillió éve fagyott szerves anyagok szabadulhatnak fel, amelyek nagy része szén-dioxiddá és metánná bomlik, tovább fokozva az üvegházhatást.

Nem ez az azonban az egyetlen veszély, amely a permafroszt olvadása nyomán fenyeget. A szakértők 13 rég megfagyott vírust keltettek sikeresen életre a laborban, köztük egy 48 500 évesre datált amőbavírust is. A vírusok között összesen kilenc olyan volt, amelynek a korát több tízezer évesre becsülik, és mindegyikük jelentősen különbözik a jelenleg ismert vírusoktól. A mintákat többek közt egy tó alól, illetve mamut- és farkasmaradványokból nyerték ki, amelyek mindegyike a fagyos földbe volt temetve.

A mintákból kinyert vírusok kapcsán a laborban sikerült igazolni, hogy ezek kiolvadva ma is képesek az amőbákat megfertőzni és megbetegíteni. Ezek a vírusok pedig még fenyegetőbbnek tűnnek a permafrosztból esetlegesen előkerülő baktériumoknál, hiszen azok esetében legalább némi esély van, hogy a létező antibiotikumok működhetnek ellenük, mondják a szakértők.

A kutatócsoport évek óta vizsgálja a szibériai vírusokat, és egy korábbi kutatás során egy 30 ezer éve fagyott vírus felélesztéséréről számoltak be. Az új rekorderhez hasonlóan utóbbi is egy úgynevezett pandoravírus volt, egy olyan óriási vírus, amely fénymikroszkóppal is látható. Az új rekordtartónak a Pandoravirus yedoma nevet adták.

A kutatók meggyőződése, hogy a permafrosztban más típusú, emlősöket, növényeket és más élőlényeket megfertőzni képes vírusok is rejtőznek, bár az egyelőre bizonytalan, hogy ezek mennyire lesznek fertőzőképesek a kiolvadás után. Ahogy az sem világos, hogy ha természetes körülmények között olvad ki egy vírus, és ki van téve az elemeknek, mekkora tényleges veszélyt jelent a környezetére. Ezeket a kérdéseket a következő időszakban mind vizsgálni kellene a szakértők szerint.

Eric Delwart, a Kaliforniai Egyetem virológusa egyetért azzal, hogy ezek az óriásvírusok csak a kezdetet jelentik, és más veszélyek is rejtőzhetnek a permafroszt alatt. Bár Delwart a mostani kutatásban nem vett részt, az ősi növényi vírusok újjáélesztésében nagy tapasztalata van. Elmondása szerint, ha ilyen vírusokat sikerült izolálni a fagyott talajból, akkor abban a kisebb, egyszerűbb emlősvírusok is simán túlélhetik a több évezredes fagyasztást.