Ahogy arról mi is beszámoltunk több alkalommal, egyelőre a legtöbb multiplatform címben jobban teljesít a PlayStation 5, mint az Xbox Series X. Az eddigi tesztek alapján persze alapvetően viszonylag kis különbségekről beszélhetünk, de a Sony konzolja akkor is rendszeresen vagy nagyobb felbontást tud tartani (amennyiben dinamikus 4K-t használ a játék), vagy nagyobb framerate-et, esetleg a kettőt egyszerre.
Az Assassin's Creed Valhalla esetében különösen kellemetlen az Xbox Series X-en tapasztalható rendszeres screen tearing, az un. képtörés. Erre azóta a Ubisoft már kiadott egy patch-et, ami azt a megoldást hozta, hogy a Microsoft konzolja esetében a dinamikus felbontás lemehet akár 1080p-ig is (!), hogy stabilabban tudja tartani a 60 fps-t, így megelőzve a screen tearinget. Összehasonlításképpen a PS5-nél a legalacsonyabb felbontás 1440p, ez alá sosem esik be a konzol.
Azt egyelőre nem tudjuk, hogy mi van a háttérben, de érthető, ha sokan csalódtak, hiszen a Microsoft nagyon reklámozta a konzol hardveres specifikációit, főleg a 12 tflops maximális teljesítményre képes GPU-t. Papíron az Xbox Series X valóban erősebbnek tűnik a PS5-nél, azonban számos fejlesztő beszél már hónapok óta arról, hogy itt nem PC-kről van szó, hogy egyszerűen össze lehessen hasonlítani az egyik specifikációt a másikkal. Úgy tudni, hogy a PS5 vezető tervezője, Mark Cerny rengeteg egyedi módosítást eszközölt az RDNA 2-es architektúrában (állítólag ezek egy része bekerül majd a jövőre érkező RDNA 3-ba), és a rendszer számos pontján sikerült kiiktatnia a bottleneckeket, az összteljesítményt legjobban visszafogó elemet, ezzel jóval hatékonyabb és gyorsabb működést elérve, mint azt a mezei specifikációk sugallják.
Ezen kívül több fejlesztő számolt be arról név nélkül, hogy a Sony fejlesztőeszközei jelenleg sokkal jobb állapotban vannak, mint a Microsofté.
Ez furcsa lehet, hiszen a Microsoft elsődlegesen egy szoftvercég, így tőlük várnánk azt, hogy a fejlesztéshez használt környezet rendben legyen. Ebben a Sony korábban valójában gyengébb volt, azonban a PS4-től kezdve már nagyon odafigyeltek erre, és egy olyan kiváló, egyszerűen használható fejlesztői környezetet készítettek, amit mindenki dicsér. A helyzet pedig az, hogy a PS5 fejlesztői környezete ennek az egyenesen ágon továbbcsiszolt, kibővített változata, így tehát a programozók egy abszolút ismerős környezetben folytathatták a munkát, ezzel pedig nagyon leegyszerűsödött a dolguk.
A Microsoftnál viszont történt egy váltás: az XDK (Xbox Developers Kit) névre hallgató, korábban mindenki által kedvelt és remek fejlesztői környezetet felváltotta a GDK (Game Developers Kit), aminek az a célja, hogy a mérnökök egyetlen környezetből tudják leszállítani a játékaikat Xbox Series X-re, Series S-re, Xbox One-ra és PC-re.
Ezzel önmagában nem lenne baj, sőt, ha már a Microsoft ennyi platform támogatását várja el a fejlesztőktől, akkor dicséretes, hogy egy olyan univerzális környezetet készít, ami ezt a munkát a lehető leginkább leegyszerűsíti. A probléma abban keresendő, hogy különböző okok miatt (gyaníthatóan a koronavírus is ezek között van) egész egyszerűen későn készült el a GDK használható verziója. A beszámolók szerint idén júniusban kapták meg azt a környezetet a fejlesztők, amivel már hitelesítésre tudták küldeni a játékaikat az új Xbox-konzolokon.
Ráadásul a Sony szoftveres háttere nem csak előbb állt rendelkezésre, és jobban használható volt, de maguk a fejlesztői konzolok is hamarabb érkeztek meg a stúdiókhoz, mint a Microsoft esetében. Tehát a Sony ügyesebben, felkészültebben szervezte meg ezt az egész folyamatot.
A Microsoft közleményben elismerte a problémák egy részét, és megoldást ígért: "Tisztában vagyunk a teljesítménybeli problémákkal bizonyos Xbox Series X-es és Series S-es játékok esetében, és folyamatosan együtt dolgozunk a partnereinkkel, hogy feltárjuk és megoldjuk a problémákat. Az új generáció kezdetekor a partnereink még csak a felszínt kapargatják azzal kapcsolatban, ami lehetséges az új konzolokon, így a tanulási folyamat része, hogy kisebb-nagyobb hibák előfordulhatnak".
