Az AMD RYZEN 3000-es processzorsorozata a napokban már elrajtolt, így végre kereskedelmi forgalomban is meg lehet vásárolni az újdonságokat. A friss processzorok mellé X570-es lapkakészlettel szerelt alaplapok is érkeztek, de ezzel együtt a régebbi alaplapokkal is használhatjuk őket, ha előtte frissítjük a BIOS-t. Azzal kapcsolatban, hogy az adott alaplaphoz jó-e a kiszemelt RYZEN 3000-es processzor, az adott alaplapgyártó hivatalos weboldala ad bővebb tájékoztatást.
Mivel egyre többen vannak azok, akik már szert tehettek valamelyik RYZEN 3000-es processzora, így a velük kapcsolatos tapasztalatok is gyűlnek a különböző fórumokon. Az már nem titok, hogy az újdonságokon nem igazán fut a Destiny 2, amire rövidesen érkezik megoldás, de ezzel együtt több egyéb észrevétel is napvilágot látott. Egyes felhasználók például arra panaszkodnak, hogy túl magas üresjárati feszültséget látnak a különböző diagnosztikai és rendszerinformációs szoftverekben, ami első ránézésre nem tűnik normális jelenségnek, pedig teljes mértékben az. Erről Robert Hallock, az AMD processzorok technikai marketingért felelős részlegének vezetője beszélt, aki igen részletesen leírta, mi is a probléma, valamint tanácsokat is adott annak érdekében, hogy a RYZEN 3000 alapú rendszerek minél jobb teljesítmény mellett dolgozhassanak.
A magas üresjárati feszültséget igazából pont azok az alkalmazások okozzák, amelyek a rendszer paramétereit monitorozzák. Hallock szerint ezek közül néhány azt csinálja, hogy 0,2 másodpercenként küld egy 20 ezredmásodperces terhelést a processzormagok felé, amit a processzor szoftvere valós terhelésként értelmez és felkészíti a processzormagokat, hogy magasabb órajelen működjenek, ehhez pedig magasabb feszültséget is állít be a rendszer, hiszen folyamatos terhelésre számít. Az ilyen szoftverek gyakorlatilag folyamatosan „éberen” tartják a processzormagokat és arra ösztönzik a rendszert, hogy készüljön, mert folyamatos terhelés vár rá. A magasabb órajelek miatt a feszültséget is emelni kell, így magasabb üresjárati feszültséget látunk, ha egy ilyen alkalmazással próbáljuk kideríteni, milyen állapotban van épp a CPU. A jelenség tehát csak a fenti módszert alkalmazó szoftverek miatt tapasztalható – pont a megfigyelés miatt láthatunk hibás üresjárati feszültséget, ami igazából nem is üresjárati, hanem már egy, a terhelést megelőző állapot.
Hallock szerint a CPU feszültség vizsgálatára a CPU-Z alkalmazás a legjobb, hiszen ez adja a legpontosabb képet, ráadásul nem generál fals képet sem, hiszen nem azt a módszert használja, amit fentebb említettünk. Hallock bizonyítékul mellékelt egy RYZEN 9 3900X processzorról készült képernyőmentést, amelyen látszik, hogy a központi egység üresjáratban 0,4 V alatti feszültséget kér. Ez a rendszer a Windows 10 legfrissebb, 1903-as kiadását futtatta, a processzor a legfrissebb BIOS-t használó ASUS Crosshair VII Hero alaplapban üzemelt, telepítették hozzá az AMD Chipset driver 1.07.07-es kiadását, valamint a „RYZEN Balanced” Windows energiagazdálkodási profil legfrissebb verziója is elérhető volt rajta.
A fentiek alapján tehát érdemes törekedni arra, hogy minden szoftverből a lehető legfrissebbet használjuk, valamint a „RYZEN Balanced” energiagazdálkodási profilt is érdemes használni, az ugyanis jobb reakciót biztosít a rendszer számára, hiszen nem 15 ezredmásodpercenként, hanem 1 ezredmásodpercenként kommunikál a rendszer a CPU-val, így a terhelésre is gyorsabban, rugalmasabban reagálhat a központi egység.
Az üresjárati feszültség mérésekor érdemes csak egyetlen alkalmazást használni, ellenkező esetben a fentebb említett jelenség fokozódhat, így a végeredmény hibás lesz. Érdemes a BIOS-ban Normal vagy Auto beállítást használni a különböző feszültségek esetében – kivétel a memóriafeszültség, amit az XMP profil alapján állít be a rendszer. Érdemes a legfrissebb Windows kiadást használni, valamint a lapkakészlet-driverből is érdemes telepíteni a legfrissebbet. Aki pedig nem lát 0,5 V alatti üresjárati feszültséget, ne essen kétségbe, hiszen Hallock szerint az 1 V alatti érték a mérvadó.
