Lopakodóra emlékeztető utasszállító gépek jöhetnek

A NASA szakértői a lopakodó gépeknél alkalmazott csupaszárny szerkezetet igyekeznek utasszállító gépekre alkalmazható méretekben megvalósítani.

Lopakodóra emlékeztető utasszállító gépek jöhetnek

A NASA szakértői bemutatták legújabb repülőgép-projektjük eredményeit: az eddig 300 millió dollárt felemésztő tervezet során egy olyan újfajta formájú, és korszerűbb anyagokból álló utasszállítót fognak létrehozni, amely feleannyi üzemanyagot fogyaszt, mint a mai gépek. Az új repülő megtervezése során a fejlesztők szakítottak a megszokott dizájnnal, a szárnyakkal ellátott csőszerű testtel, és inkább a lopakodó gépek kialakítását igyekeztek utánozni.

A 6 méteres prototípus úgynevezett csupaszárny szerkezetű, vagyis rájaszerű, lapos formájú, ahol a gép törzse gyakorlatilag beleolvad a szárnyakba, aerodinamikailag nagyon kedvező alakot felvéve. (A legismertebb ilyen kialakítású gép talán a Northrop Grumman B–2 Spirit nevű lopakodó nehézbombázó.) Az ilyen gépek jóval alaposabban képesek kihasználni a felhajtóerő nyújtotta előnyöket, és mivel kevés kiálló, súrlódó szerkezeti elemet tartalmaznak, légellenállásuk is kedvezőbb, könnyebben irányíthatóak, és jóval fordulékonyabbak hagyományos társaiknál. A miniatűr gép ezen kívül a legújabb technológiájú szénszálas kompozitból készült, így jóval könnyebb, mint bármely korábbi konstrukció.

Az új dizájn hátránya, hogy ez a kialakítás kevésbé stabil, és problémásabb megoldani a gép belsejében a nyomás fenntartását. Mindeddig lehetetlen feladatnak tűnt, hogy az utasszállítók mérettartományában megvalósítsák a csupaszárny formát, a NASA azonban kifejlesztett egy gyártási módot, amellyel megoldható lehet a feladat. A módszer titka a szénszálas alapanyag alaposan megtervezett rétegelésében rejlik: a kompozitrudakból kialakított vázra egy szénszálból készült, szövetszerű borítás kerül, majd egy habréteg után újabb szövetréteg következik. A végső fázisban az egész szerkezetet epoxi gyantával itatják át, ami megkötve nagyon kemény, a rétegeknek köszönhetően minden irányban megerősített struktúrát eredményez, amely ráadásul 25 százalékkal könnyebb, mint a korábbi technológiákkal készült, hasonló erősségű elemek.

A kezdeti tesztek során az új szerkezet jól vizsgázott, a következő fázisban egy 9,1 méteres változatot hoznak létre a szakértők, és ezt vizsgálják tovább. A NASA mérnökeinek elmondása szerint a technológia 10-20 év múlva lehet alkalmas arra, hogy utasszállítók megépítésekor is alkalmazzák. A csupaszárny kialakításhoz persze újfajta meghajtás is szükséges. A fejlesztés alatt álló Ultra-high Bypass Engine jóval hatékonyabb lesz a mai repülőgépmotoroknál, és a szárnyak helyett a farokrész tetején kap majd helyet, ami jelentősen csökkenteni fogja az utastér zajterhelését is.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward