Bevezető

A Logitech márkanév bizonyára senkinek sem hangzik ismeretlenül, tekintve hogy a cég hosszú évek óta készít különféle perifériákat és játékvezérlőket a felhasználók számára. Nem is olyan régen górcső alá vehettük prémium kategóriás kormányukat, a Logitech G27-et, mely bár kiválóan szerepelt, az árától a hajunk is égnek meredt. Botkormányok terén is meglehetősen jól áll a cég, hiszen számos alsó és középkategóriás darabot készített az évek során, ugyanakkor a felsőkategóriás vezérlők piacát a Saitek és a Thrustmaster uralja. Ebbe a szegmensbe próbál mostanában betörni a Logitech.

A Logitech Flight System G940 egy méretes dobozban érkezett meg hozzánk, ami már sugallta, hogy egy igencsak testes konfigurációt vehetünk hamarosan a kezünk közé. Nemcsak egy egyszerű botkormányról van szó, hiszen a G940 egy HOTAS rendszer (Hands On Throttle And Stick), ami annyit jelent, hogy a joystick mellé egy gázkar is jár. Ami érdekes, hogy egyrészt más hasonló vezérlőkkel szemben a G940 tartalmazza a pedált is, másrészt ez az első HOTAS rendszer, ami erő visszacsatolást (FFB) alkalmaz (érződik is a súlyán).

A dobozban az említett botkormány-gázkar-pedál trión kívül találunk még egy áramátalakító adaptert is, melyet a joystickba kell bedugnunk, ehhez jár két villanykábel, egyiket a magyar típusú konnektorokhoz, másikat az angol-amerikai konnektorokhoz lehet használni. A csomagolásban lapul a telepítő CD, az eszköz dokumentációja illetve egy furcsa lap is, melyen kis négyzetek szerepeltek, rajtuk különféle repüléssel kapcsolatos felirattal. Később visszatérünk rá, hogy ez mire is használható.

A vezérlő összeszerelése nem igényel nagy erőfeszítést. A három részegységet nem külön-külön kell bedugni a számítógépbe, ezt csak a joystick-kal kell megtenni, egy USB csatlakozó segítségével. A pedál és a gázkar kábelei DE-9 csatlakozóra végződnek (tulajdonképpen egy soros port), melyeket a botkormány talpazatába kell bedugnunk. Ezzel legfeljebb annyi probléma van, hogy így nem tudjuk az egyes részegységeket önmagukban használni (például egy másik HOTAS vezérlővel). Ne felejtsük el bedugni az adaptert se, mivel e nélkül nem működnek az FFB motorok!

Első dolgunk az eszközhöz adott illesztő- és vezérlőprogram feltelepítése legyen. Ezt megtehetjük a mellékelt CD-ről, de a gyártó hivatalos oldaláról is letölthetjük a Logitech Gaming Software-nek nevezett programot (érdemes is megnézni van-e friss). Ez egyébként univerzálisan használható a cég minden játékvezérlőjéhez. Telepítése után át kell esnünk egy gyors kalibrációs procedúrán, de ezt követően már indíthatjuk is a szoftvert, mellyel minden játékhoz külön profilt készíthetünk. Futtatásakor a program mindig az aktuálisan kiválasztott eszközt mutatja, de ezek között bármikor válthatunk a Select a Device menüben. Mindegyiknél látni fogjuk, hogy milyen gombok, tengelyek találhatók az eszközön, ezekre bármilyen billentyűparancsot be tudunk programozni, sőt, akár billentyű nyomások sorozatát is beállíthatjuk. A program menüjében kutakodva láthatjuk, hogy be lehet állítani az erő-visszacsatolás erősségét is, de akár teljesen ki is kapcsolhatjuk azt, ha nem szeretnénk küzdeni a motorokkal. Azok ilyenkor is középen tartják a botot, de nem rángatnak a játékokban. Lehetőségünk van a gázkaron lévő LED-ek világításának kikapcsolására, ha ne adj Isten zavarnának minket.

Botkormány

A markolat fogása kifejezetten kellemes, és bár műanyagból készült, nem tükörsima a felülete, így nem csúszkál rajta a kezünk. Kialakításánál a Logitech érezhetően a valódi F-16-os vadászgép joystick-ját próbálta utánozni, bár nem teljesen egyezik meg a kettő. Ami a gombkiosztást illeti, találunk rajta egy fémből készült ravaszt (trigger), öt műanyag gombot, egy nyolc irányban mozgatható D-padot, egy mini-joystick-ot és egy Shift gombot. Utóbbit használva minden gombhoz beállíthatunk egy második funkciót is. A D-pad használata gondolom magától értetődő, sokkal érdekesebb az említett mini-joystick. Ez fémből van, nem mellesleg nagyon jól néz ki, és ugyanúgy használható, mint bármilyen botkormány. Komolyabb gond nem volt vele, könnyen mozgatható kis karról van szó, melynek mozgását pontosan követték a programok. Apróbb hiba, hogy néhány játék nem mindig érzékelte pontosan a középső helyzetbe történő visszatérést.

A markolatnak FFB vezérlőjének van egy igencsak méretes holtjátéka, ám ez nem a rossz minőséget tükrözi, éppen ellenkezőleg. Mivel ezen a részen könnyen, minden ellenállás nélkül mozgatható a „bot”, így a repülőgépet finom mozdulatokkal tudjuk irányítani. A holtjáték terén kívül már meg kell küzdenünk a FFB-s motorokkal, amik meglehetősen erősek lettek, kalibrálás közben alaposan rángatják az ember kezét, és a játékokban is jól működnek. Amit még mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy sok más joystick-kal ellentétben a G940 úgynevezett Hall-szenzorokat használ a mozgatás érzékeléséhez. Ez annyit tesz, hogy egy mágneses tér változásán keresztül történik az érzékelés, így egyrészt nagyon pontossá válik a joy, másrészt nem romlik el olyan könnyen. Nagy kár, hogy a gázkarnál és a pedálnál már nem ilyen szenzorokat használtak.

 

Gázkar

Gombok terén alaposan el van eresztve az egység. Már messziről látható a talpazaton lévő nyolc, zölden világító kapcsoló (P1-től P8-ig). Ezeknek az az érdekessége, hogy a tetejüket le lehet venni, így az eredeti feliratokat kicserélhetjük más szövegekre. A bevezetőben említett, repülőgépes kifejezésekkel teli lapokat pont itt lehet felhasználni. A karon találhatunk még négy gombot (kettőt oldalt és kettőt elöl), kettő görgőt (szintén elöl és oldalt), és kettő D-pad-ot is. Utóbbiból az egyik olyan kialakítású, mint a joystickon lévő mini-joy, de sajnos csak kinézetre hasonlítanak, sajnos itt nem egy analóg karról van szó. A kar oldalsó részén láthatunk egy háromállású kapcsolót, ennek segítségével megháromszorozhatjuk a G940-re felprogramozható funkciók számát (tehát ez nem csak a gázkarra vonatkozik).

Pedál/játékok

A G940-et három komolyabb szimulátorral (Lock On: Flaming Cliffs 2, Microsoft Flight Simulator X, IL2: 1946) és egy arcade játékal (Tom Clancy’s: HAWX) próbáltuk ki. Előbbiek esetében mondhatjuk azt, hogy ha maximálisan szeretnénk élvezni a játékot, akkor nem árt beszerezni egy HOTAS vezérlőt, nem csoda, hogy a Logitech eszköze jól szerepelt ezekben a programokban. Bár eltart egy darabig beprogramozni a repülőgépek több tucat funkcióját, utána hatalmas élmény a G940-et használni. A repülőgépek precízen követték a joy mozgatását, az erő visszacsatolás jól működött, bár ez elsőre elég szokatlan annak, akinek még nem volt ilyen eszköze. A HAWX esetében (illetve más arcade játékoknál) már kicsit más a helyzet. Tény, hogy ezeket a játékokat is élvezetes egy ilyen eszközzel irányítani, de szerintünk felesleges ennyi pénzt költeni, ha csak ilyen programokkal játszunk, hiszen ezek abszolút nem használják ki a HOTAS vezérlők előnyeit. A HAWX-nak ráadásul az is problémát jelentett, hogy a három egységet egyszerre kezelje. A gázkart és a pedált ki kellett húznunk a joystickból, így csak a botkormányt használva tudtunk játszani, de ez inkább a program hibája, mint a vezérlőé (mint ahogy az is, hogy nem támogatta az erő-visszacsatolást).

 

Értékelés

A nagy kérdés, hogy megéri-e a Logitech G940 a pénzét, elvégre körülbelül 80.000 forintot kell érte a boltban hagynunk. Az kétségtelen, hogy a joystick, a gázkar és a pedál is jól vizsgázott a teszt során, megfelelően működött az erő-visszacsatolás, és a botkormány mozgása is precíz volt. Bár el tudtunk volna viselni kicsivel több fém alkatrészt, de a műanyag felépítés is kellően strapabírónak tűnt, a gázkaron lévő kapcsolónak köszönhetően pedig rengeteg billentyűkombinációt programozhatunk fel a gombokra. Ugyanakkor, ha valakinek nem létszükséglet a force feedback, és nincs szüksége a pedálra sem (mert például már van neki otthon, vagy egyáltalán nem használná), akkor számos olcsóbb alternatíva közül választhat. Húsz-harmincezer forint környékén már beszerezhető a Saitek X52 és X52Pro típusú HOTAS vezérlők, mindkettő Hall szenzoros, jól bevált és relatíve olcsó eszközök. Aki kicsit többet szán a dologra, az picivel 70 ezer forint felett már beszerezheti a Saitek csúcs vezérlőjét, az X65F-et, rengeteg fém alkatrésszel, nyomásérzékelős joystickkal, osztott gázkarral és más finomságokkal megspékelve. Persze ne feledkezzünk meg a Thrustmaster Cougar és a CH Fighterstick darabokról sem, amik szintén kiváló darabok. A fentiek fényében csak akkor tudjuk tiszta szívvel ajánlani a Logitech vezérlőjét, ha a választásnál fontos szempont a Force Feedback és a pedál.