LGA-1155-ös Biostar alaplapok bemutatója

Vonzó árcédulájukkal próbálják magukra felhívni a figyelmet a gyártó alaplapjai. Vajon tényleg megérik az árukat?

LGA-1155-ös Biostar alaplapok bemutatója

Bevezető

Az ASRock, ASUS, Gigabyte és MSI alaplapok után ezúttal három Biostar alaplapot láttunk vendégül, amelyeket a következő oldalakon keresztül igyekszünk részletesen bemutatni az érdeklődőknek.

A Biostar termékei tuningos körökben az elmúlt évek során sok elismerést vívtak ki maguknak, ugyanis a gyártó alaplapjaival több világrekordot is sikerült beállítani. A hazai vásárlók számára azonban a vállalat neve valószínűleg nem cseng túl ismerősen mostanában, mert viszonylag kevés terméke jut el hozzánk.

A cég kifejezetten költséghatékony, ugyanakkor stabil és jól megtervezett alaplapokat kínál. A költséghatékonyság miatt általában az adott lapkakészlet dönti el, hogy mit kapunk az alaplaptól, extrákra nem nagyon számíthatunk, legalábbis nem ebben az árszegmensben.

Mielőtt belevágnánk az egyes alaplapok részletes bemutatásába, mindenképpen érdemes néhány pillantást vetni az alábbi táblázatra, amelyben a három termék főbb tulajdonságait összesítettük. Íme:

A következő néhány oldalon keresztül pontosan ezt foguk tenni, de azt már most érdemes leszögezni, hogy egyik modell sem kínál Virtu MVP támogatást, így akinek ez fontos szempont, annak másfelé kell nézelődnie.

Az alaplapok

A nálunk járt Biostar alaplapok között egy H77-es és két Z77-es példány van jelen, amelyek kedvező áron kerülnek az üzletek polcaira. Ahogy az sejthető, a termékek minden különösebb sallang nélkül érkeznek.

A három friss alaplap tetszetős, megfelelően informatív dobozban érkezik, amelyben katonás rendben várják a kellékek és maga az alaplap, hogy boldog tulajdonosuk kicsomagolja őket. A dobozokban mindhárom esetben találunk egy-egy felhasználói kézikönyvet, valamint egy telepítő lemezt is – utóbbin a driverek mellett néhány szoftver is jelen van, amelyekről később ejtünk pár szót.

A kellékek sorát a hátlapi takarólemez folytatja, és mindegyik alaplaphoz kapunk SATA adatkábeleket is. A H77-es alaplaphoz kettőt, a Z77-esekhez négyet-négyet. Utóbbiaknál a kábeleket egy tépőzáras, „Biostar” feliratú kötegelő fogja össze, amely szükség esetén akár a számítógépházon belül is bevethető kábelrendezési céllal. A felsoroltakon kívül egyéb nem jár az alaplapokhoz, de ez nem is baj, hisz megkapunk mindent, ami csak kellhet.

Mivel az alaplapok legfőbb tulajdonságaival a bevezetőben szereplő táblázat segítségével már megismerkedhetett minden érdeklődő, így ezeket nem vesszük át ismét, inkább a tapasztalatainkat osztjuk meg, amelyeket az alaplapokkal kapcsolatban szereztünk.

Általánosságban elmondható, hogy hiányoltuk a három alaplap esetében a 90 fokkal elforgatott SATA portokat, amelyeket több gyártó is használ, és a Z szériás példányoknál egy kicsit értetlenül állunk azelőtt, hogy nincs rendes multi-GPU támogatás, a második x16-os slot csak x4-es sávszélességgel üzemel, azt is a chipsettől kapja a processzor helyett. Ez persze nem a Biostar alaplapok sajátossága, más gyártók termékeire is jellemző.

Az alaplapok extrákkal nem rendelkeznek, gyakorlatilag csak azt kínálják, amit az adott lapkakészlet PCH-ja képes felmutatni. A videó kimenetek között minden esetben találunk D-Sub, DVI és HDMI portot, csak DisplayPort nincs, de ez miatt valószínűleg kevesen fognak bánkódni.

Fájóbb pont, hogy sem optikai, sem pedig koaxiális audió kimenet nincs a termékeken – aki ilyesmire vágyik, az nézze meg a gyártó által nemrégiben bemutatott HiFi sorozatú alaplapot, vagy keresgéljen más gyártónál. A Z77-es modellek nyolccsatornás audió támogatással érkeznek, H77-es társuk azonban csak hatcsatornás audió támogatást kínál. Gigabites Ethernet portból mindegyik alaplapon találunk egyet, ám az egér PS/2-es csatlakozójának helyét a mai trendeknek megfelelően ezúttal is USB 2.0-s portok vették át.

A puritán szolgáltatáslistában azért van egy-két érdekesség. Mindhárom alaplapon találunk COM tüskesort, így megfelelő kivezetés segítségével COM porthoz juthatunk. További jó hír, hogy mindhárom alaplap ellátható infra támogatással, hála a CIR kivezetésnek. A TZ77-es modellek esetében még S/PDIF tüskesor is rendelkezésre áll, így koaxiális audió támogatással vértezhetjük fel az alaplapokat, amelyek egyébként beépített koaxiális audió kimenetet nem kínálnak.

Utóbbi alaplapoknál említésre méltó extra, hogy a Realtek ALC 892-es audió vezérlő esetében a gyártó mérnökei a Clean Tone 2-es technológiát alkalmazták. A technológia lényege, hogy a rendszerben keletkező nagyfrekvenciás zajt audió csatornánként egy kondenzátorral próbálják hatékonyan kiszűrni, így a jel/zaj arány 98 dB fölé emelkedik.

A TZ77-es alaplapoknál említésre méltó még, hogy van rajtuk bekapcsoló- és reset gomb, sőt, a kínálatból a kétszer hétszegmenses, vagy ha úgy tetszik, hexadecimális debug LED sem hiányzik. Utóbbival a rendszer indulásakor fellépő problémák okainak megállapítására van mód. A két karakterből álló hibakódra a felhasználói kézikönyv ad magyarázatot, így pillanatok alatt kideríthető, hogy éppen miért nem indul a rendszer.

Szoftver és BIOS

A Biostar alaplapjaihoz csak minimális mennyiségű szoftver jár, viszont azok legalább mind hasznosak. Az alábbiakban ezeket vesszük szemügyre, majd a szoftverek tulajdonságainak kitárgyalása után a három alaplap BIOS-át is megmutatjuk.

[bold]Szoftverek

[/bold]

BIOS Update

Mindhárom alaplaphoz megkapjuk a Bios Update nevű BIOS frissítő alkalmazást, ám a szoftver teljes funkcionalitása csak a TZ77-es alaplapoknál érhető el. Ez annyit jelent, hogy a H77MU3 esetében csak az előre letöltött BIOS fájl kitallózására, illetve frisítére van mód, a TZ77-es alaplapoknál azonban a szoftver képes saját maga is beszerezni az adott alaplaphoz tartozó legfrissebb BIOS-t, egyenesen a gyártó szerveréről.

Ez manapság azért elvárható, igazából extrát csak az ASRock kínál a piacon, ami BIOS-ból is képes erre a trükkre.

BIOScreen

A következő extra alkalmazás egy egyszerű szolgáltatást kínál: a TZ77-es alaplapokhoz elérhető BioScreen szoftver a rendszer indulásakor megjelenő gyártói logó lecserélésére ad lehetőséget. A kép cseréjéhez csak egy 800 x 600 pixeles felbontású képet kell keresnünk vagy készítenünk, így máris egyedivé varázsolhatjuk a boot folyamat előtt megjelenő képet.

Temp Monitor

A processzor és a rendszer hőmérsékletének figyelésére kapunk egy apró kis alkalmazást, amely mindhárom alaplapnál használható. A találóan csak Temp Monitor névre keresztelt szoftver megmutatja az aktuális hőmérséklet értékeket, de emellett a minimális és maximális hőmérsékletről is tájékoztatja a felhasználót.

T-Overclocker alkalmazás

A T-Overclocker sorozatú alaplapokhoz - jelen esetben a TZ77A és TZ77B modellekhez - jár egy T-Overclocker nevű alkalmazás, amely a rendszer monitorozására, tuningolására és egyedi tuning profilok készítésére, tárolására, illetve betöltésére is lehetőséget ad.

Az alkalmazással a BIOS-ból elérhető CPU Smart Fan szolgáltatás kalibrálására, illetve beüzemelésére is van mód. Ez a funkció a processzorhűtő ventilátorának intelligens vezérlését biztosítja.

Green Power Utility (GPU)

A TZ77-es alaplapokhoz egy Green Power Utility névre keresztelt szoftver is jár, ami a rendszer energiatakarékos működéséről gondoskodik. A szoftverben négy energiagazdálkodási szint áll rendelkezésre, ahogy az a fenti képen is látszik.

BIOS

Az új alaplapok közül a TZ77-es család tagjai UEFI alapú, grafikus kezelőfelülettel is ellátott BIOS-t alkalmaznak, amelyet rendkívül egyszerű kezelni. Apró hiba viszont, hogy az egér néha-néha önálló életre kel és elkezd a kijelző egyik, illetve másik sarka felé mozogni. Előrdorulhat, hogy csak a mi egerünket nem szerette, láttunk már hasonló problémát anno más gyártónál. A lenti videókon láthatunk is példát a jelenségre. A TZ77-esek BIOS-a ettől eltekintve jól testre szabható és tuning opciókból sincs hiány.

A H77-es modell esetében grafikus kezelőfelület már nem áll rendelkezésre - billentyűzettel kell navigálnunk a beállítások között. A H77-es lapkakészlet sajátosságai miatt a tuning opciók is szerényebbek, mint a Z77-es modelleknél, így komolyabb tuning alkalmával egyértelműen Z77-es alaplap után kell nézni - ez nem csak a Biostar alaplapjaira igaz, hanem általánosságban is, a H77 nem támogatja a komoly tuningot. Az egyszerű kezelőfelülettel ellátott BIOS-ra viszont egy rossz szavunk sem lehet.

No, de lássuk inkább, milyen BIOS-szal érkeznek az egyes modellek. [bold][italic]

[/italic][/bold] 

 

 

 

Hőmérséklet, fogyasztás, vezérlők

A három Biostar alaplap esetében is elvégeztük mindazokat a vizsgálatokat, amelyeket már a korábban tesztelt alaplapoknál is: megmértük, hogyan alakul a fogyasztás üresjáratban és terhelés alkalmával, valamint a PCH hőmérsékletét és a SATA/USB3.0-s vezérlők teljesítményét is megvizsgáltuk.

Tesztkonfiguráció:

[list type="unordered"]

[*]Processzor: Intel Pentium G840

[*]Memória: 2 x 2 GB DDR3-1333 MHz CL-9-9-9-24

[*]HDD: 500 GB Seagate 3 Gbps

[*]ODD: NEC DVD-ROM

[*]Tápegység: Corsair TX650

[*]Számítógépház: Cooler Master Test bench V1.0

[/list]

Hőmérséklet

Üresjáratban és terhelés alkalmával egyaránt műszeres mérést végeztünk, így kiderült, pontosan hány Celsius fokos hőmérsékleten üzemelt a PCH. A mért eredményeket az alábbi diagram összegzi.

A H77MU3-as és a TZ77A modellek esetében nagyjából hasonló értékek mutatkoztak, akár az üresjárati, akár a terhelés alatt született eredményeket vizsgáljuk. A TZ77B modell kilógott a sorból, hiszen az már üresjáratban is jobban melegedett, mint a HM77UM3-as modell terhelés alatt. A méréseket többször is elvégeztük és átlagoltuk az eredményeket. Igazábóle egyik alaplap esetében sem kell attól tartanunk, hogy akár a nagy nyári melegben is gond lenne velük.

Fogyasztás

A fogyasztás mérésekor minden alkalommal a fentebb leírt konfigurációt használtuk, csak az alaplapok változtak. Az alábbi eredmények a teljes rendszer fogyasztását ábrázolják, monitor nélkül.

Az eredmények nagyjából azonos szinten helyezkednek el egymással, szinte csak hibahatáron belüli különbségeket mértünk az egyes alaplapokkal ellátott konfigurációk között.

Vezérlők

Mivel a bemutatóban szereplő Biostar alaplapokon csak a Z77-es, illetve H77-es PCH-k által kínált SATA és USB 3.0-s portok vannak jelen, így nem túl meglepő, hogy ezek a hibahatáron belüli különbségektől eltekintve ugyanazt nyújtják, mint a többi alaplap Z77-es és H77-es PCH-i. 1-2%-on belüli különbségek voltak csak, ezek mind mérési hibának tekinthetőek.

Végszó

A három Biostar alaplap közül a TZ77A modell a leginkább tuningbarát megoldás, ugyanis nyolcfázisú tápellátással érkezik, amely komolyabb tuning alkalmával is képes stabil tápellátást szolgáltatni az adott processzor számára.

Szolgáltatások tekintetében rendben van a deszka, igaz, portok tekintetében csak azt kínálja, amit a Z77-es PCH nyújtani tud, így plusz USB 3.0-s és SATA portokra ne számítsunk. A TZ77A persze átlagos, sallangmentes, kedvező árú alaplapként remekül helyt tud állni, az egyetlen gondja, hogy ha az olcsóbb gyártókat nézzük, akkor  3-4 ezer forinttal drágábban már megkaphatjuk az ASRock Extreme4-es alaplapját, amely 8+4 fázisú tápellátással érkezik és tökéletesen alkalmas teljes értékű, kértkártyás SLI, illetve CrossfireX konfiguráció építésére, ami a TZ77A-ról nem mondható el. Az ASRock alaplapja emellett minőségibb audió vezérlőt, Virtu MVP támogatást és több SATA, illetve USB 3.0-s portot is kínál, így túl komoly vetélytársa a TZ77A-nak. Utóbbin így csak akkor érdemes gondolkozni, ha ezen extrákra nincs szükségünk. A TZ77A személyében egy letisztult, egyszerű, megbízható deszkát kapunk a pénzünkért.

A TZ77B már szerényebb, hatfázisú tápellátást kínál a processzor számára, ám legfőbb tulajdonságait tekintve megegyezik TZ77A-s társával. Ez a modell az általunk tesztelt termékek közül az ASRock Z75 Pro3 alaplappal van egy szinten, már ami az árát illeti: a két modell között mindössze 1000 forint kölönbség van. A Biostar alaplapja mellett szól a Z77-es lapkakészlet és az Intel SRT támogatás jelenléte, valamint az is, hogy a termék hatfázisú tápellátást kínál a CPU számára, plusz a D-Sub, illetve HDMI videó kimenetek mellett DVI videó kimenetet is kínál. Ezzel szemben a Biostar alaplapja nem rendelkezik Virtu támogatással, az ASRock Z75 Pro3 pedig igen.

A H77MU3-as modell ár tekintetében szintén egy ASRock alaplappal, a H77M-mel van nagyjából egy szinten - az ASRock alaplapja 2500-3000 forinttal olcsóbb. Felszereltség tekintetében több különbség is van az alaplapok között: a H77M négy helyett csak két DDR3-as memóriafoglalatot kínál, viszont nyolccsatornás HD audió vezérlő kapott helyet rajta, szemben a H77MU3 esetében rendelkezésre álló hatcsatornással. Itt vásárlás előtt azt kell eldöntenünk, mi fontosabb egy alaplap esetében, majd ennek megfelelően könnyedén ki is választhatjuk az említett termékek közül a megfelelőt. A Virtu támogatás mindkét modellnél hiányzik, így ebben a tekintetben egy hajóban eveznek. 

A Biostar alaplapjai a fentiek alapján tehát rendkívül szoros árversenyben vannak az ASRock megoldásaival, amelyek kifejezetten kedvező ajánlott végfelhasználói árukról, megbízható működésükről és jó szoftveres szolgáltatásaikról váltak híresé a piacon.

A bemutatóban szereplő Biostar alaplapokat a Cédrus Kft.-től kaptuk kölcsön tesztelésre, a Cooler Master Test Bench V1.0-s tesztpad pedig a Cooler Master hazai képviseletétől érkezett. Ezúton is köszönet értük!

Hasznos hivatkozások:

 

[list type="unordered"]

[*]Biostar TZ77A: A gyártó hivatalos weboldala | iPon Webshop

[*]Biostar TZ77B: A gyártó hivatalos weboldala | iPon Webshop

[*]Biostar H77MU3: A gyártó hivatalos weboldala | iPon Webshop

[/list]

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward