Lézeres „sebvarrással” kísérletezik egy amerikai kutatócsoport

Kaushal Rege és kollégái fejlesztése molekuláris szinten ragasztja össze a sebszéleket, és a korai tesztek alapján sokkal biztosabb és gyorsabb megoldást jelent, mint a hagyományos varratok vagy ragasztók.

Lézeres „sebvarrással” kísérletezik egy amerikai kutatócsoport

A sebek általában annál gyorsabban gyógyulnak, minél precízebben sikerül összeilleszteni a széleket. A hagyományos módszerek, például a sebek varrása során viszont előfordulhat, hogy az öltések közötti szakaszok nem fekszenek fel egymás mellé, így a réseken kórokozók juthatnak a sebbe, ami megnehezíti a gyógyulást. Arról nem is beszélve, hogy a precíz sebvarrás sok időt vesz igénybe, ami szintén növeli a fertőzések kockázatát.

Erre a problémára ötlöttek ki egy lehetséges, Star Trek-ihlettemegoldást az Arizonai Állami Egyetem kutatói, akik állati szöveteken már tesztelték is fejlesztésüket. A kutatók arany nanorudakat ültetettek be egy selyemfehérje-hálózatba, amelyet selyemhernyók gubóiból hoztak létre tisztítással. A mátrixot alkotót fibroin fehérjék képesek összekapcsolódni a bőr szerkezeti integritását biztosító kollagénnel.

Ezen a ponton lép be a képbe a lézer: a selyemfehérjék ugyanis hőre aktiválódnak, ami úgy képződik, hogy az arany nanorudakat megfelelő hullámhosszú fénnyel világítják meg. Ennek nyomán a selyemfehérjék a bőr kollagénjéhez kapcsolódnak, molekuláris szinten tapasztva be a sebet. Az aktiváláshoz szükséges lézerfény 800 nanométer hullámhosszú, ami elég az arany felhevítéséhez, de a bőrt nem károsítja.

Galéria megnyitása

A kutatók kétféle „ragasztót” hoztak létre a módszerrel: az egyiket nedves környezetbe szánják, így ez vízben nem oldódik, míg a másikat szárazba, így ez vízoldékony. Az elsővel a kísérletek során sertésbeleken ejtett vágásokat ragasztottak össze, majd színes folyadékkal töltötték fel a beleket, hogy kiderüljön, mennyire tartanak az újfajta „varratok”. A vizsgálatok alapján a molekuláris ragasztó hétszer jobban zárja be a sebeket, mint a hagyományos varratok vagy sebészeti ragasztók. Sőt: a lézerrel aktivált fejlesztéssel a belek gyakorlatilag rögtön a beavatkozás után ugyanolyan jól tartották meg a folyadékot, mint sértetlen állapotukban.

A vízoldékony ragasztót egérbőrön tesztelték a fejlesztők. Az anyagot krémként kenték a bőrön ejtett vágásra, amit aztán négy percen keresztül világítottak meg lézerrel. Az így kezelt sebeken a bőr már két nap elteltével sokkal erősebb volt, mint a hagyományos módszerekkel kezelt sebekre jellemző.

Mivel a kezelés során használt infravöröshöz közeli hullámhossz mélyen behatol a lágy szövetekbe, a fejlesztők azt remélik, hogy a technológia mélyebben fekvő erek és idegek sérüléseinek ellátására is alkalmas lesz, jelentősen leegyszerűsítve és felgyorsítva ezek kezelését.

A kutatócsoport szerint, ha a módszer embereken is alkalmazhatónak bizonyul, az alapanyag előállítását is meg lehet majd úgy oldani, hogy az ne legyen túlságosan drága. A szakértők jelenleg élő patkányokon tesztelik a fejlesztést, és ha ezen kísérletek során minden rendben megy, továbblépnek az élő sertéseken való kísérletekre, majd az emberi kipróbálásra is.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward