Lézeres módszerrel gyógyítanák a lyukas fogakat

A Harvard kutatói alacsony intenzitású lézernyalábokkal fokozott dentinképzésre serkentették a fogbélben található őssejteket, amelyek így lassacskán befoltozták a lyukakat.

Lézeres módszerrel gyógyítanák a lyukas fogakat

Ha a Harvard Wyss Intézetének kutatói sikerrel járnak, eljöhet az a nap, amikor lyukas fogunkat nem betömi vagy lecseréli az orvos, hanem egy lézeres megoldással helyreállítja annak épségét. A szakértők ugyanis alacsony intenzitású fénynyalábok használatával arra vették rá a fogak őssejtjeit, hogy fejlődésnek indulva regenerálják a károkat. David Mooney és társai által kidolgozott technika elviekben más szöveteken is alkalmazható lehet, így forradalmasíthatja a sebgyógyítást, a csontok regenerációját és számtalan egyéb területen is segítséget jelenthet is.

A kutatók ráadásul azt a molekuláris mechanizmust is leírták, amelynek következtében az őssejtekből a fog alanyagát adó, csontszerű dentin létrejön. Az őssejtek differenciálódását növekedési faktoroknak nevezett szabályozó fehérjék vezérlik. A világ különböző pontjain számos kutatócsoport igyekszik ezt a folyamatot mesterséges eszközökkel kiváltani, a legtöbb esetben azonban csak akkor működik a regeneráció, ha az őssejtet először kiemelik a szervezetből, majd laborkörülmények között más sejtekké alakítják, végül visszaültetik a páciensbe. Mooney megoldása abban különleges, hogy helyben, a szervezeten belül képes elérni ugyanezt.

A kutatócsoport egyik tagja, Praveen Arany patkányokon tesztelte a metódust. Lyukakat fúrt az állatok őrlőfogaiba, majd a fogbelet és az abban található őssejteket lézerrel világította meg. 12 hét elteltével fokozott dentinképződés volt megfigyelhető az így kezelt fogakban. „Ez volt az első alkalom, hogy patkányokon fogászkodtam” – mondja a kutató, akinek a kísérletek során a legnagyobb problémát az okozta, hogyan férjen hozzá az emberi szájhoz mértezett eszközökkel a rágcsálók apró fogaihoz. Ez azon ritka esetek egyike, amikor az emberi alkalmazás jóval egyszerűbb lesz, mint az állati tesztek végrehajtása, teszi hozzá Mooney.

És hogy mi történt pontosan a lézernyaláb beérkezésekor? A sugárzás hatására oxigén eredetű szabadgyökök keletkeztek, amelyek aktiválták a TGF−β1 nevű növekedési faktort, ez pedig beindította az őssejtek dentinné alakulását. A molekuláris útvonal felderítésére ebben az esetben azért volt különösen nagy szükség, mert anekdotikus szinten évtizedek óta hallani az alacsony intenzitású lézerfény pozitív, fiatalító hatásairól, tudományos bizonyítékokkal ugyanakkor eddig nem sokan tudták alátámasztani mindezt.

Mivel a lézereket más célokra rutinszerű alkalmazzák a fogászatban és az egészségügy más területein, az új eljárás bevezetéséhez nincs szükség nagyobb változtatásokra vagy befektetésekre, mondja Mooney. A projekt következő szakaszában már az emberi teszteket terveznek végrehajtani a szakértők, illetve más szöveteken is szeretnék tesztelni a regeneratív eljárást.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward