Az Euclid-küldetés útnak indítása több mint 11 évbe telt, de az új rendszer nemrégiben végre elkészítette első képeit a kozmoszról. Az űrtávcső július 1-jén startolt Floridából, és a sötét anyag és a sötét energia természetét fogja vizsgálni, amelyek együttesen az univerzum 95%-át teszik ki. Az Euclid két tudományos műszerrel van felszerelve: egy látható fényű kamerával (VIS) és egy közeli infravörös kamerával és spektrométerrel (NISP). Az ESA közleménye szerint az Euclid képminősége legalább négyszer élesebb lesz, mint a földi égboltfelmérések során készült képeké.

Az Euclid VIS műszere galaxisok milliárdjairól készít majd képeket. Már a műszer által rögzített üzembe helyezési tesztképen is megszámlálhatatlanul sok fényforrás látható az égbolt egy negyed teliholdnyi területén. Mark Cropper, a University College London csillagásza, a VIS fejlesztési vezetője szerint már az első felvételek is lenyűgözőek. A műszer képei egyébként mindenki számára hozzáférhetőek lesznek, akár tudományos, akár más célokra.

A tesztelés nem kezdődött problémamentesen, amikor ugyanis a műszert először bekapcsolták, az Euclid csapata egy feltűnően zavaró fénymintát látott a képeken. Aztán rájöttek, hogy a napfény okozza a problémát, amely azonban különböző szögekből történő képalkotással jelentősen enyhíthető. A VIS képein kozmikus sugarak is láthatók, a képeken végighúzódó vonalak formájában. A tudományos képek ugyanakkor az erőfeszítéseknek hála már műtárgymentesek lesznek.

A NISP tesztképei demonstrálják, hogy az Euclid hogyan fog segíteni a galaxisok távolságának és időbeli eloszlásának meghatározásában. Ezek az adatok később felhasználhatók lesznek az univerzum három dimenziós térképének elkészítésében, amely megmutatja, hogyan fejlődött a világegyetem. „Láttunk már hasonló szimulált képeket és láttunk laboratóriumi tesztképeket is, de még mindig nehéz felfognom, hogy ezek a képek immár a valódi univerzumot ábrázolják” – mondja Knud Jahnke, a NISP műszer egyik kutatója.

A fent szereplő NISP-felvétel a műszer teljes látómezejének mindössze 4%-át mutatja. A képet 100 másodperces expozícióval rögzítették. A rendszeres működés során az Euclid körülbelül ötször ennyi ideig gyűjti majd a fényt egy-egy területről, vagyis a mostani tesztképek csak ízelítőt kínálnak abból, hogy mire lesz képes az obszervatórium. Az Euclid első tudományos felvételeire ugyanakkor még legalább néhány hónapig várni kell, jelenleg ugyanis azon dolgozik az irányító csapat, hogy optimálisra hangolják a rendszerek működését.