1. Lenovo Thinkpad T410 - Specifikáció és hardver

Nemrég frissítette felsőkategóriás üzleti notebookjait a Lenovo, így a legendás T széria is megkapta az Intel legújabb Arrandale magos Core processzorait. Bár sok helyen nem nyúltak hozzá a bevált koncepcióhoz, mi feltétlenül meg akartuk ismerni közelebbről mind a két változatot. Kezdjük a kisebbikkel, a T410-zel.

A Thinkpadek tipikusan olyan gépek, amelyeket egy újságíró imád és utál is egyben. Imádja, mert árad belőle a minőség, jó érzés használni, ráadásul a remek anyagok miatt nem is kell hetekig takarítani, mielőtt az ember visszaadná. Nagyjából pont ezek miatt utálja, hiszen írni viszont kell róla, de nem lehet századszorra is elsütni a „remek a zsanér”, „jó a rollcage váz”, „szuper a billentyűzet” gondolatokat. Azért szerencsére van pár apróság, amin lehet csámcsogni, úgyhogy ismerkedjünk is meg a T410-zel.

Az igencsak borsos, közel 400 ezer forintos árcédula valójában elég sok mindent tartalmaz, úgyhogy mielőtt a fejünkhöz kapnánk, lássuk, melyek a tesztben szereplő gép legfőbb erényei. Egyrészt itt van nekünk a leggyorsabb kétmagos, de négy szálon dolgozó Core i7-es processzor, továbbá a 3 év garancia is széria tartozék. Van mobil internethez szükséges beépített HSDPA modem, amely GPS képességekkel is bír, ráadásul az utóbbi használatához most már nem kell SIM kártya se. Kapunk Bluetooth-t, eSATA-t, FireWire-t, Express Card-ot, kikapcsolt állapotban is áramot biztosító USB foglalatot, valamint végre alapfelszereltségnek számít a memóriakártya-olvasó is. A Lenovo-nál a HP-hoz hasonló trend folyik, ugyanis HDMI helyett DisplayPortot találunk a gépen. Mosolyt csalhat viszont az arcunkra a 9 cellás akkumulátor, melynek közel 100 Wh-s kapacitása vélhetőleg nagyon sokáig kitart majd, annak ellenére, hogy a processzorban található Intel HD Graphics videokártyát nem használhatjuk, csak az NVIDIA Quadro-ja fogható munkára (a T410s-ben lehet váltani). Amit nem néztünk jó szemmel, az a mindössze 2 GB memória, igaz egyetlen modulként található meg a gépben, így bővítése gyerekjáték. A 32 bites Windows 7-ért meglehetősen haragudtunk, egy ilyen kaliberű készüléknél nem kellene, hogy a párezer forintos felár gátat szabjon a 64 bites kód terjedésének.

A notebook mellé a szükséges leírásokat, a tápegységet és a tápkábelt kapjuk, ezúttal a pót TrackPoint (pöcökegér) kimaradt a csomagból.

Egy Thinkpadtől az ember (függetlenül attól, mennyibe kerül) elvárja, hogy csendben és lehetőleg hűvösen tegye a dolgát. A T410 ennek hellyel-közzel meg tudott felelni, ami azt jelenti, hogy üresjáratban csendesen üzemelt, maximális terhelésnél viszont már volt hangja, még ha nem is zavaró. A burkolat sehol nem volt langyosnál melegebb, az alkatrészek pedig szintén elfogadható hőmérséklet tartományban mozogtak. Üresjáratban a processzor 36, a videokártya 41 fokos volt, míg terhelésnél ezek az értékek 76-ra és 72-re módosultak. Bár egy Thinkpadtől ezek nem túl bizalomgerjesztő számok, azért nem szabad elfelejteni, hogy a Turbo Boostnak köszönhetően a 2,66 GHz-es processzor nagyjából 3 GHz-en működik négy szálon futó kód mellett (35W TDP). Akkumulátorról üzemeltetve a gépet valamivel alacsonyabb zajszint a jutalmunk, a BIOS-ban pedig elég sok mindent testre szabhatunk annak érdekében, hogy ne bántsa a fülünket a ventilátor működése. Meghatározhatjuk például a processzor maximális órajelét, illetve azt is, hogy használjon-e energiamenedzsmentet vagy sem, megmondhatjuk a DVD-írónak, hogy milyen sebességgel pörgesse a lemezeket, stb.

A Windows 7 szép kövér pontszámokkal díjazta a T410 belsejét, igaz, a processzorra illett volna többet adnia, hiszen az i5-520M-mel szerelt Sony VAIO jobb eredményt tudhat magáénak. A videokártya egy alsó-középkategóriás példány, és tekintettel arra, hogy az NVIDIA Quadro NVS3100 valószínűleg senkinek nem mond semmit, érdemes vele közelebbről is megismerkedni.

Ha eltekintünk a névtől és kizárólag a számokat nézzük, akkor látható, hogy valójában egy GeForce G210M-mel (vagy újabb nevén G310M-mel) van dolgunk. Ilyen chip dolgozott az Optimus-os Asus U30Jc-ben is, ráadásul a processzor szerepét abban a gépben is a Core i7-620M töltötte be, így remek lesz összehasonlítani a két masinát egymással. A 256 MB video memória manapság már elég kevés, de talán a játékok többségéhez elegendő lehet alacsonyabb részletesség mellett, többre pedig úgyse képes ez a GPU.

A percenként 7200-at pörgő Seagate merevlemez meglepően hűvös volt, kategóriájában a 36 fok az kifejezetten jó eredménynek számít. Az olvasási grafikonok alapján viszont kijelenthető, hogy alig volt gyorsabb, mint az Acer Aspire 5740DG-ben szolgálatot teljesítő 500 GB-os, 5400-at pörgő Hitachi. Két partíciót találunk a lemezen, az egyik majdnem 10 GB-os és a rendszer visszaállításáért felel, a másik pedig a maradék közel 290 GB.

A hangszórók nem szóltak valami szépen, igaz ebben a kategóriában ez gyakorlatilag annyira elhanyagolható, mint egy játékra szánt notebooknál az ujjlenyomat-olvasó. A magas hangok picit tompák voltak és magas hangerőn némi torzítást is fel lehetett fedezni. Hiába, üzletemberek az autóban hallgatnak zenét.

2. Lenovo Thinkpad T410 - Ergonómia

A Thinkpadek kialakítása már évek óta alig változik, összecsukva gyakorlatilag nagyon nehéz megmondani, melyik géppel is áll szemben az ember. Természetesen a T szériát hamar fel lehet ismerni, hiszen az LCD-t tartó zsanér fémből készült (szemben az SL szériánál található műanyaggal), érzésre elpusztíthatatlannak tűnik. A viszonylag vastag felső burkolatnak fontos szerepe van, hiszen a magnézium örtvözetből készülő rollcage váz egy része e mögött bújik meg, védve a kijelzőt az esetleges sérülésektől. Átalakították a gép alját, ezentúl a memória cseréje és bővítése pillanatok alatt megoldható. Az akkumulátor is jóval beljebb került, ennek egyenes következménye, hogy a hatcellás telep már nem lóg ki a notebookból, a teszt példányhoz mellékelt kilenccellás viszont már igen. A Multibay kioldó szerkezete is alulra került, valamint a gumitalpak is kevesebb helyet foglalnak el. Megváltozott a dokkoló csatlakozója, így az elődökhöz használt termékek nem kompatibilisek a T410-zel és a T510-zel sem.

A (megvilágított) billentyűzet és a körülötte lévő rész gyakorlatilag egy az egyben ugyanaz, mint a T400s-nél, a hosszú Esc és Del billentyű mellett a nagy kör alakú, a gép színével megegyező hangerőszabályzó gombok is árulkodnak a hasonlóságról. A klaviatúra kiváló, ez gyakorlatilag majdnem mindegyik Thinkpad-ről elmondható. Talán ideje lenne egy picit szélesebbre szabni a gombok felső részét, de ettől eltekintve egy nagyon jó nyomásponttal és rendkívül stabil alátámasztással rendelkező billentyűzetet kapunk. Természetesen a Trackpoint sem maradhat el, ami furcsa, hogy az Edge-nél lévő átalakításnak (pöcökegér körül lévő gombok lekerekítése) itt nyoma sincs.

A touchpad és a hozzá tartozó gombok is pontosan ugyanazok, mint a T400s-nél, illetve az SL410-nél. Viszonylag nagy felülete könnyedén kezelhető, multitouch műveleteket támogatja. Az alsó gombok talán picit túl lent is vannak, ezt már megjegyeztük a T400s-nél is annak idején, úgy látszik a Lenovo embereit ez nem zavarja.

Alaposan átszabták a T410 oldalait, legalábbis, ha a csatlakozók elhelyezkedése felől közelítjük meg a dolgot. Eltűnt a mikrofon bemenet, a felsőből az alsó burkolatba került a mechanikus zárszerkezet, az 54 mm-es helyett 34 mm-es Express Card foglalatot kapunk, illetve van végre digitális video kimenet (igaz a ritkábban használt DisplayPort) és eSATA is. Utóbbinál fájó pont, hogy USB-ként nem funkcionál, így áramot se tud biztosítani a rá aggatott eszköznek. A töltő csatlakozó mellett ezúttal a modem is hátul kapott helyet. A kártyaolvasó előre költözött, és a takarás hiánya miatt rendesen koszolódik egy idő után, ha nem használjuk. Extra viszont, hogy a négy USB portból az egyik aktív kikapcsolt állapotban is, használhatjuk töltésre.

A kijelző meglepő módon továbbra is 1280x800-as felbontással, tehát 16:10-es képaránnyal rendelkezik. Sajnos itthon nem lehet a gyártó oldalán konfigurálni a gépeket, de külföldön nagyjából 14-15 ezer forintnak megfelelő felárért kérhetünk 1440x900-as panelt is. Mind ez, mind az alap már LED-es háttérvilágítással rendelkezik, ez szintén széria felszereltség lett az új családnál. Közös vonás a matt réteg is, amelyet nagyon sokan hiányolnak a mai kommersz gépekből. A képminőséggel ettől függetlenül nem voltunk maradéktalanul elégedettek, ugyanis bár a képélesség jó volt, a színvilág hidegnek és mosottnak (erőltetett kontraszt) bizonyult. A maximális fényerő kellően nagy, a minimális pedig annyira kicsi, hogy gyakorlatilag csak koromsötét szobában használható valamennyire. Az LCD felett lévő webkamera valószínűleg semmit nem fejlődött a T400 óta, hiszen a képük kísértetiesen hasonlított – amely nem jelent semmi rosszat, meg voltunk vele elégedve. Újdonság, hogy a billentyűzet megvilágításáért felelős ThinkLight LED nem külön, hanem a kamera optikája felett kapott helyet, így gyakorlatilag rejtve van a szem elől. Fényereje elég nagy és fehér színben világít, a Lenovo végleg leszámolt a sárga LED-del.

3. Lenovo Thinkpad T510 - Specifikáció és hardver

Természetesen nem csak a kisebbik, hanem a nagyobbik változatot is elhoztuk, hiszen nyílván lesz, akit a méretbeli különbség nem rettent majd vissza attól, hogy a T510 mellett tegye le a voksát. Előre bocsátjuk, hogy túl sok különbség nem lesz a két gép között, legalábbis, ami a kialakítást illeti, így gyorsan átfutunk a fontosabb dolgokon.

A nálunk járt T510 valamivel szerényebb kiszereléssel és kevésbé ijesztő árcédulával rendelkezik, mint kistestvére. A processzor hasonló felépítéssel, de alacsonyabb órajellel büszkélkedhet, nincs GPS-szel kombinált HSDPA modem, egyébként pedig majdnem ugyanazt kapjuk, mint a T410-nél. A különbség még, hogy memóriából 2 helyett pedig 3 GB van alapból a gépben és az akkumulátor ennél a típusnál csak hatcellás, a processzor és a modem után ez az a tényező, ami a jóval kedvezőbb árban szerepet játszott. A garancia természetesen itt is 3 év.

A kellékek megegyeznek a két gép esetében, a tápegység mellett a leírásokat és a tápkábelt találjuk.

Tekintettel arra, hogy a T510 szélesebb gép, mint a T410 és valamivel több hely jut benne a hűtésnek, azt vártuk, hogy picit jobban fog teljesíteni melegedés/zajszint témakörben, mint kisebb társa. A kapott eredmény viszont több szempontból is elgondolkodtató. Üresjáratban nem igazán volt mérhető különbség a T410 és a T510 alkatrészei között, terhelésre viszont már annál inkább. A lassabb processzor 6 fokkal hűvösebben dolgozott a T510-ben alacsonyabb zajszint mellett, a videokártya pedig 13 fokkal volt hidegebb (59 fok). Hiába, a nagyobb váz meghozta a gyümölcsét. Akkumulátorról üzemeltetve a notebookot, itt is számolhatunk némi zajszint csökkenéssel, igaz ennek a T510-nél kevésbé van jelentősége, mint a T410-nél.

A Windows 7 nagy meglepetésre ugyanazokat a pontokat adta a két gépnek, ami azért furcsa, mert amíg a 6.5-ös pontszám a T510-ben található Core i5-520M-nél reális, addig az i7-620M-nél kevés (mint már említettük korábban).

A videokártyák között első ránézésre semmi különbség nincs, viszont a GPU-Z képeket megnézve látszik, hogy a T510-ben lévő Quadro mezei DDR3 memóriákat tartalmaz minimálisan alacsonyabb órajelen, viszont kétszer akkora mennyiségben (512 MB). Ez játékoknál esetleg jelenthet némi előnyt, természetesen a teszteknél megpróbáltunk ennek utána járni.

A T510-ben is pontosan ugyanaz a 320 GB-os Hitachi merevlemezt találtuk, mint a T410-ben, sebesség és melegedés szempontjából is gyakorlatilag ugyanúgy teljesítettek. Zajszintben se volt különbség, valamint a partíciók száma, mérete és funkciója is azonos volt.

A hangszórók se viselkedtek másképp, a magas hangok itt is tompábbak voltak, mint kellene és a középtartomány dominanciája miatt nagy hangerő mellett enyhe torzítás is felfedezhető.

4. Lenovo Thinkpad T510 - Ergonómia

Külsejét tekintve a T510 nem sokban különbözik kistestvérétől, sőt, mondhatni semmiben (azon kívül, hogy nagyobb természetesen). Az egyetlen komolyabb eltérést a merevlemezhez való hozzáférés módja adja, ugyanis míg a T410-nél oldalról húzhattuk ki a HDD-t, addig a T510-nél a szokásos lecsavarható hátlap fogad minket.

A billentyűzet se nem lett szélesebb, se nem egészült ki numerikus résszel, ebben semmi meglepő nincs. Abban viszont már igen, hogy az egész kasztni még inkább egyben van, mint a T410-nél, még robosztusabbnak, még inkább elpusztíthatatlannak tűnik. Tekintettel arra, hogy csak széltében méretesebb a T510, nem igazán értjük a dolgot, de az biztos, hogy a két gép közül a nagyobbik az, amelyet előbb mernénk hozzávágni a falhoz.

A touchpad mérete és ezzel együtt viselkedése sem változott, hiszen a T510 nem mélyebb, mint a T410 (köszönhetően a különböző oldalaránnyal rendelkező kijelzőknek).

Nagyrészt ugyanazokat a csatlakozókat találjuk a T510-en is, csupán az elhelyezkedésük tér el. Hátulra került a kikapcsolt állapotban is áramot biztosító USB, valamint elölről oldalra költözött a kártyaolvasó, amely így talán egy fokkal jobban kézre áll. Lényeges különbség viszont, hogy az eSATA csatlakozó nem csak bal oldalra kerül, hanem ezúttal áramot is biztosít a rádugott eszközöknek, hiszen USB portként is funkcionál. Talán ez a legfontosabb különbség a két Thinkpad között.

A kijelző igazodik a trendhez, azaz 16:9-es képaránnyal és 1366x768-as felbontással bír. A panel melletti káva valamivel vékonyabb, mint a T410-nél, ez kölcsönöz egy fajta kellemes érzést az LCD-nek. A színvilág valamivel melegebb, mint a T410-nél, a tükröződő réteget ezúttal is mellőzte a Lenovo, a leendő felhasználók legnagyobb örömére. A fényerő tartomány itt is tág, de a minimális érték talán valamivel magasabb, mint a kis testvér esetében. A panel felett megbúvó webkamera megegyezik a két modellben, a ThinkLight pedig ezúttal is az optika fölé került.

5. Teszteredmények (CPU, VGA, akkumulátor)

Bár a Thinkpad felhasználókat ritkán szokta érdekelni a gépek teljesítménye, hiszen nem elsősorban emiatt veszik őket, de azok, akiket esetleg az eddig olvasottak nem győztek meg, az a grafikonok láttán lehet, hogy el fog gondolkodni élete első Thinkpad-jének beszerzésén. Lássuk először a processzor teszteket.

Hatalmas eltéréseket nem láthatunk, mondhatni a szokásos erőviszonyok szerint végeztek az Intel különböző Core processzorai. Érdemes tudnunk, hogy mind a T410-et, mind a T510-et megvásárolhatjuk i3-as, i5-ös és i7-es CPU-val egyaránt, utóbbiból viszont csak a fejlettebb kétmagos modell szerepel a listán, a régebbi négymagost nem támogatja a Lenovo – vélhetően magasabb fogyasztása miatt. Lássuk, hogyan teljesítettek a szokatlan nevű Quadro videokártyák.

Az NVIDIA Quadro NVS3100-as VGA-ja valójában egy GeForce G310M, így nem meglepő, hogy hellyel-közzel ugyanúgy teljesít a két modell. Régebben sok felhasználó panaszkodott arra, hogy a tervezéshez vásárolt Quadro videokártyája az eltérő driver miatt sokkal gyengébben szerepel játékok alatt, mint a hasonló felépítésű, de GeForce családba tartozó modellek. Ennek már egy ideje vége, ez a grafikonból remekül leolvasható. Az is látszik, hogy a 256 MB-tal nagyobb video memóriával nem nagyon tudott mit kezdeni a T510, legalábbis a tesztek alatt. Nyílván közepes vagy annál magasabb részletesség mellett jelentős akadozásoktól kímélhenéi meg leendő tulajdonosát, ha bírná a VGA.

Az akkumulátor tesztek igencsak érdekes eredményeket hoztak. A nagyobb kijelzővel szerelt T510 minden esetben elverte a kisebb panellel rendelkező T410-et, amelyre nem tudunk kézzelfogható magyarázatot adni. Elképzelhető, hogy az i7-620M processzor valamivel többet fogyaszt, mint a nála lassabb i5-520M, de ennyivel biztos, hogy nem. Tekintve, hogy mindkét kijelző LED-es háttérvilágítást kapott, tényleg nem tudunk épeszű magyarázatot adni a grafikonon látható eredményekre. Több mint valószínű egyébként, hogy a TFT környékén kell keresni a megoldást, ugyanis a két maximális fényerőn futó tesztben nem igazán volt különbség a két gép között. A készülékek egyébként nem teljesítettek rosszul és azt sem árt megjegyezni, hogy az optikai meghajtó helyére egy 24 Wh-s második telepet is tehetünk, tovább növelve ezzel az amúgy sem rossz üzemidőket.

6. Értékelés

A Lenovo tisztes iparos munkát végzett. Az új SL szériánál és a T400s-nél már látott touchpadet átültették az új T családba is, továbbá nyugdíjazták a Core 2 Duo processzorokat és helyükre az Intel új Arrandale magos egységei kerültek. A QM57-es lapkakészlet valamivel drágább, mint az általánosan használt HM55, viszont elengedhetetlen olyan funkciók támogatásához, mint például a vPro. Mindkét géppel meg voltunk elégedve, még akkor is, hogy a zajszint és hőmérsékleti értékek nem voltak olyan jók, mint azt vártuk. Anyagminőségre, strapabírásra és üzemidőre egyik készüléknél sem lehet panasz, a megcélzott réteg vélhetően elégedetten üdvözli majd a változásokat. Mi a két modell közül a nagyobbikat vennénk, nem csak a megmagyarázhatatlanul jobb üzemidő, de a minimálisan jobb összeszerelés miatt is. A Thinkpad legújabb T szériás modelljei egyelőre borsosabb árcédulával rendelkeznek, mint vártuk, aggodalomra viszont semmi ok, ha túl vagyunk a számla megpillantása utáni megrázkódtatáson, nem igazán találunk majd fogást a Lenovo legújabb üzleti szériáján.

A Lenovo Thinkpad T410 és T510 notebookokat a CHS Hungary Kft-től kaptuk tesztelésre, köszönjük!

Lenovo Thinkpad T410: Hivatalos honlap | Vásárlás

Lenovo Thinkpad T510: HIvatalos honlap | Vásárlás