Az Nvidia még a GTC 2025 alkalmával jelentette be legújabb videokártyáját, az RTX Pro 6000-es modellt, ami ugyanúgy GB202-es grafikus processzor köré épül, mint a gamereknek szánt GeForce RTX 5090, viszont itt már több erőforrást használhat az adott kártya, hiszen több SM tömböt aktiváltak: 192-ből 188-at, míg a GeForce RTX 5090 esetében csak 176 aktív SM tömböt lehet munkára fogni. Fontos kiemelni, hogy az RTX Pro 6000-es széria tagjai nem a gamereket, hanem a munkaállomás-felhasználókat veszik célba, ahol a különböző tervezőprogramok, AI gyorsítással működő szoftverek, illetve számos üzleti szoftver is futhat rajtuk.
Annak köszönhetően, hogy a GB202-es GPU ebben az esetben immár 188 ktív SM tömböt foghat munkára, már a teljes felszereltség 98%-a elérhető, azaz a 24576 CUDA magból összesen 24064 érhető el. A GeForce RTX 5090-nél megszokott felhozatalhoz képest 10,6%-kal több SM tömb, CZDA mag, Tensor mag, illetve RT mag érhető el, valamint az L2 Cache kapacitása is teljessé vált, azaz 96 MB helyett itt már a teljes 128 MB aktív. További fontos változás, hogy a GB202-es GPU itt már nem három-három darab NVENC és NVDEC motort állíthat csatasorba, hanem a lapkán található összeset, azaz négy-négy darabot, ami a különböző videós tartalmak hardveres kódolásánál és dekódolásánál jól jöhet.
Számítási teljesítmény terén az szerepel az Nvidia hivatalos weboldalán, hogy az RTX Pro 6000 maximum 125 TFLOP/s-os maximális egyszeres pontosságú (FP32-es) számítási teljesítmény elérésére képes, a Tensor magok pedig maximum 4000 TOPs AI teljesítményt nyújthatnak. Összehasonlításképpen a GeForce RTX 5090 „csak” 104,8 TFLOP/s-os egyszeres pontosságú számítási teljesítmény elérésre képes, míg Tensor teljesítmény terén 3352 TOPs szint érhető el, vagyis a professzionális vizualizációs piacra szánt RTX Pro 6000 jókora előrelépést hoz mindkét területen. Órajelekről nem esett szó, de úgy tűnik, a boost órajel valahol 2,6 GHz környékén helyezkedhet el, ám ezen a téren lesznek különbségek az egyes modellek között.
Az Nvidia bejelentése szerint az új nevezéktant használó professzionális videokártyák között helyet foglaló RTX Pro 6000 fedélzetén 96 GB-nyi GDDR7-es fedélzeti memória található, ami 512-bites memória-adatsínre kapcsolódik. A 24 Gb-es GDDR7-es memóriachipek mellé természetesen ECC támogatás is jár, ami ebben a szegmensben alapvető elvárás.
Az új professzionális videokártyából lényegében háromféle változat készül, ahogy az a mellékelt képeken is látható. A Blackwell Workstation Edition kiadás majdnem úgy néz ki, mint a GeForce RTX 5090, viszont a fényes fekete felület helyét itt már a sokkal praktikusabb matt fekete felület vette át. A 188 SM tömbbel ellátott GPU természetesen „éhesebb”, mint a GeForce RTX 5090-nél látott verzió, ennek köszönhetően itt már kihasználják a +12V-2x6 tápcsatlakozóban rejlő lehetőségeket, a TGP keretet 600 W-ra emelik, ami 25 W-os növekedést jelent a gamer modell 575 W-os értékéhez képest. A professzionális piacra szánt verzión nincs HDMI 2.1b videó kimenet, négy darab DisplayPort 2.1b csatlakozóval szerelték fel.
A második verzió, vagyis a Max-Q Workstation Edition már szerényebb TGP kerettel érkezik, mindössze 300 W-ot kér majd, ami azt is jelenti, hogy alacsonyabb teljesítményre lesz képes az esetek többségében, mint normál társa. Ez a verzió is teljes hosszúságban és teljes magasságban érkezik, méghozzá kétslotos kivitelben, „blower” típusú hűtéssel, amelynél a ventilátor a videokártya hűtőjének hátsó traktusában foglal helyet, és a lamellák között a ház hátulja felé irányítva fújja át a levegőt. Ez a verzió is négy darab DisplayPort 2.1b portot kap majd, tápellátásáról pedig 12V-2x6 tápcsatlakozón keresztül lehet gondoskodni.
Érkezik még egy harmadik kiadás is, ami a Blackwell Server Edition nevet viseli, hasonló formátummal rendelkezik, mint a fentebb említett Max-Q Workstation Edition, viszont ezen a kiadáson már nem lesz ventilátor, a megfelelő légáramlásról ugyanis az adott szerver beépített hűtése gondoskodik majd. A szerver verziónál a TGP keret konfigurálható lesz egészen 600 W-ig bezárólag, vagyis az adott lehetőségekhez és igényekhez lehet majd szabni az egyes modelleket. Ez a verzió is 12V-2x6 tápellátást kap majd.
Arról sajnos nem esett szó, hogy az egyes modellek pontosan mennyibe kerülnek majd, az viszont biztos, hogy a konzumerpiaci csúcskártyához képest jelentősen, akár 4-szer vagy 5-ször is drágábbak lehetnek, azaz 10 000 dollár körüli ár sem zárható ki.
