A NASA InSight űreszköze elsőként végzett méréseket a belső bolygók egyikének magjával kapcsolatban a Földön kívül. A Mars felszínén vizsgálódó rendszer a bolygó mélyén zajló szeizmikus tevékenység mérése nyomán segített a mag méretének meghatározásában. A mérések szerint a Mars magja 1810–1860 km átmérőjű lehet, ami nagyjából fele a földi mag átmérőjének. Ez a Mars esetében a vártnál nagyobb méretet jelent, ami azt sugallja, hogy a mag valószínűleg kevésbé sűrű, mint eddig gondolták.

Ez egyúttal az összetételével kapcsolatos modelleket is megváltoztathatja. Az új eredmények tükrében a marsi magban vélhetően több a könnyebb elem, például az oxigén, és kevesebb a vas és a kén, azonban továbbra is ezek tehetik ki a mag javát. Az InSight méréseit elemző kutatók egy konferencián számoltak be eredményeikről.

A kőzetbolygók, így a Föld és a Mars anyaga viszonylag jól elkülöníthető rétegekbe rendeződik. A kéreg, a köpeny és a mag kiterjedésének ismerete kulcsfontosságú annak feltárásához, hogyan formálódott az adott égitest. Az InSight révén nyert új ismeretek így fontos információkkal járulhatnak hozzá a Mars múltjának megismeréséhez.

És mivel a szilárd kérgű égitestek közül mostanáig csak a Föld és a Hold magjával kapcsolatban születtek hasonló mérések, a Mars révén annak feltárása is megkezdődhet, hogy milyen eltérések lehettek a Föld és a Mars formálódása során, amelyeknek köze lehet jelenlegi különbözőségükhöz. A rendelkezésre álló információk szerint egykor a Mars is a földihez hasonló mágneses mezővel rendelkezett, azonban ennek erőssége az idők során drámaian lecsökkent. Ennek nyomán a légkör java elszökött, a felszín pedig szinte élhetetlenné vált.

Az InSight 2018-ban érkezett a Marsra, és az első olyan eszköz, amelyet kifejezetten a bolygó belsejének vizsgálatára fejlesztettek ki. A NASA űreszköze mostanáig már 500 körüli marsrengést észlelt, ami azt jelenti, hogy a Mars szeizmológiailag aktívabb a Holdnál, de kevésbé aktív, mint a Föld. A rengések többsége nagyon enyhe, de detektáltak nagyjából ötven 2–4 magnitúdósat is, amelyek a bolygó belsejének feltérképezésére is alkalmasnak bizonyultak.

Az InSight szeizmográfja a hasonló földi vizsgálatoknak megfelelően úgy tanulmányozza a Mars magját és mély rétegeit, hogy rögzíti a rengéshullámok visszaverődését a réteghatárokról. Így sikerült azonosítani a mag és a köpeny határának mélységét, és ebből meghatározni a mag méretét. A szeizmikus adatokból az is kiderült, hogy a köpeny felső rétege 700–800 kilométer mélyre nyúlik a felszíntől. Ennek anyaga sűrű és szilárd, így a hullámok lassabban terjednek benne.

Az InSight küldetése eddig sem volt zökkenőmentes, és úgy tűnik, hogy a folytatásban is lehetnek gondok. Az űreszközt irányító kutatók nemrég adták fel végleg a fúrási projektet, miután az önmagát a felszínbe kalapáló, és több méter mélyre szánt szondával hosszú próbálkozás után sem sikerült előrejutni. Az InSight így mostantól teljes erővel a szeizmikus mérésekre és az időjárási adatgyűjtésre fordíthatja energiáit, amelyek azonban fogytán vannak.

A napelemeken ugyanis tetemes mennyiségű por gyűlt össze, ami korlátozza a felvehető energia mennyiségét, ráadásul a Mars jelenleg egyre inkább naptávolba kerül. A következő hónapokban így várhatóan csak korlátozott mértékű munkát fog tudni végezni az InSight. Az irányítók azt remélik, hogy a por egy részétől közben a szelek révén sikerül megszabadulni, és ha így lesz, rövidesen újult erővel folytatódhat a munka.

A vizsgálatok következő fázisához fontos lépést jelenthet a felszínre kihelyezett szeizmográf és az InSight közötti kábel betemetése, ugyanis némileg zavarja a méréseket, hogy az éjszakai lehűlések jelentős zajt eredményeznek a kábelben. Az űreszköz így megpróbálja beásni a kábelt, hogy valamennyire szigetelje azt.