„Lehetetlen” hajtómű-technológiát tesztelt sikeresen a NASA

A mikrohullámú meghajtórendszer jelenlegi formájában sérti a lendületmegmaradás törvényét, így elviekben nem lenne szabad működnie, mégis ezt teszi.

„Lehetetlen” hajtómű-technológiát tesztelt sikeresen a NASA

Az amerikai űrügynökség története során már sok képtelennek tűnő technológia kipróbálásába vágott bele, a legutóbbi tesztek eredményei azonban talán minden eddiginél izgalmasabbak. Pár nappal ezelőtt egy Clevelandben tartott konferencián a NASA égisze alatt működő Eagleworks Laboratórium munkatársai arról számoltak be, hogy kismértékű tolóerőt hoztak létre egy olyan tartály segítségével, amely nem tartalmazott hagyományos értelemben vett üzemanyagot, csak egymásnak ütköző, ide-oda pattogó mikrohullámokat.

Ha az eredmények megismételhetőnek bizonyulnak, és hatás nagyban is működőképes lesz, olyan ultrakönnyű, ultragyors hajtóműrendszerek jöhetnek, amelyek segítségével néhány hét alatt elérhető lehet a Mars. Ebben az esetben a legközelebbi csillagrendszer is elérhető távolságba kerülne, hiszen a Proxima Centauri nagyjából 30 év alatt megközelíthető lenne.

Ezek azonban egyelőre mind csak feltételezések, hiszen a különös hajtómű még csak nagyon pici méretekben működik. Az alapötlettel Roger Shawyer brit kutató állt elő az előző évtized közepén, első hallásra azonban a legtöbben egyszerűen kiröhögték az elképzelést. A szakértő azt állította, hogy az általa tervezett hajtómű mindenféle üzemanyag és bonyolult felszerelés nélkül képes az elektromos energiát tolóerővé alakítani. Ehhez mindössze egy megfelelően formált, a hátsó vége felé egyre szélesedő tartályt kell alkalmazni, mivel ebben a mikrohullámok sugárnyomása egyenlőtlenül alakul majd, és összességében előre mozdíthatja a konténert. A mikrohullámokat az elképzelések szerint a kész űrhajóban a napelemeken termelődő elektromos energiából hoznák létre.

Az első hallásra meglepőnek tűnő ötletet néhányan azonban azóta kipróbálták, köztük tavaly egy kínai-argentin kutatócsoport is. Az általuk megalkotott rendszer apró méretekben szintén működőképesnek bizonyult, nyugati tudományos körökben azonban meglehetősen kétkedve fogadták az eredményeket. A most létrehozott, és a NASA kutatói által 8 napig tesztelt Cannae Drive-ot Guido Fetta tervezte, és a rendszer a mérések alapján 30−50 mikronewton tolóerőt produkált. Ez önmagában nem túl acélos, a dolog igazi érdekessége azonban, hogy bármiféle mérhető eredményre vezetett a kísérlet. A rendszer ugyanis a szakértők elmondása szerint jelen formájában sérti a lendületmegmaradás törvényét, a modern fizika egyik sarokkövét.

A fejlesztők beszámolója szerint a létrejövő erő nem tulajdonítható a klasszikus elektromágneses jelenségeknek. Véleményük szerint működésének ehelyett a kvantumvákuumhoz, a lehető legalacsonyabb energiaszinthez lehet köze, további bizonyítékok hiányában azonban erről egyelőre nem lehet bővebbet mondani. Ha jó helyen keresgélnek a kutatók, akkor a rendszer valószínűleg a kvantumszinten folyamatosan felbukkanó és eltűnő részecskéknek és antirészecskéknek köszönhetően működhet.

Egy ténylegesen működő mikrohullámú meghajtórendszer jelentősen lecsökkentené a kilövési költségeket, hiszen a mostaninál sokkal kisebb tömegeket kellene az űrbe juttatni. Az elgondolás megnyújhatná az űreszközök élettartamát is, és ahogy már említettük, jelentős mértékben lerövidíthetné a hagyományos módszerekkel rendkívül hosszú utakat.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward