A robotok számos dologban jeleskedhetnek: erősek, jók az ismétlődő feladatok ellátásában, gyorsak (vagy éppen lassúak), és végre van egy olyan robot is, amely mintaszerűen dohányzik. Utóbbi rendszert a Harvard Wyss Intézetének kutatói építették, hogy a segítségével derítsék fel a krónikus obstruktív tüdőbetegségnek nevezett, erős köhögéssel és tüdőgyulladással járó kór hátterét, amely a legtöbb esetben az erős dohányosokat érinti.
A láncdohányos robotba egyszerre akár 12 cigaretta is betölthető, amelyeket aztán a szakértők által beállított gyorsasággal és gyakorisággal szív el a rendszer. A füst emberi légutakat modellező chipeken áramlik keresztül, amelyek váladékot termelő, élő csillószőrös hámsejteket is tartalmaznak. A kísérletek során a robotba egy tüdőbeteg és egy egészséges személy sejtjeit tartalmazó chipet töltenek be, majd megvizsgálják, hogyan reagálnak az apró műszervek a füst jelenlétére.
A vizsgálatok első eredményeit néhány napja publikálta a kutatócsoport, és ezek alapján úgy tűnik, hogy a kísérleti elrendezés nagyon hasznos lehet a jövőben is. Azt máris sikerült igazolni, hogy a tüdőbetegek sejtjei sokkal erősebb gyulladási reakcióval válaszolnak a füst jelenlétére, mint az egészséges tüdősejtek, ami összecseng az ilyen páciensek kapcsán rendelkezésre álló egészségügyi adatokkal, mondja Donald Ingber, a láncdohányos robot egyik létrehozója.
Mivel a chipek átlátszók, a szakértők abba is betekintést nyerhettek, hogy a sejtek viselkedése látványosan megváltozik, ha füsttel érintkeznek. A nyákot mozgató csillók szabályos mozgása megbomlik, és azok össze-vissza kezdenek verni. Normális körülmények között a csillók ütemes, hullámzó mozgása a garat felé hajtja a nyákot, így gondoskodva az abban megtapadt kisebb szennyeződések kiürüléséről. A cigarettafüst ezt a folyamatot zavarja meg, és valószínűleg ez áll a köhögés és a nyák felhalmozódásának hátterében a dohányosoknál, mondja Ingber. A krónikus obstruktív tüdőbetegség kezelésére így az egyik lehetőséget a csillók szabályos mozgásának helyreállítása jelentheti.
A folyamatot állatkísérletekkel csaknem lehetetlen lenne vizsgálni, hiszen hiába raknánk rágcsálókat egy füsttel teli dobozba, egyrészt nem látnánk, mit történik légutaikban, másrészt ezek nem úgy lélegeznek és eltérő immunrendszerrel is rendelkeznek, mint az ember. A robot és a légúti chipek tehát minden eddiginél pontosabb betekintést engednek abba, hogy mi történik a dohányosok légzőrendszerében.