Bár az éjszakai égbolt emberi szemmel nyugodtnak tűnik, korántsem az. Folyamatosan nagy energiájú események zajlanak a távolban, csillagok fénylenek fel vagy halványulnak el egyebek mellett. A csillagrobbanások vagy csillagütközések okozta változásokat azonban a legtöbbször a távolságok miatt csak erős távcsövekkel lehet észlelni, amelyek folyamatosan figyelik az éjszakai égboltot az ilyen átmeneti jelenségek után kutatva.

Az ilyen átmeneti kozmikus események között a legritkábbak közé tartoznak a Luminous Fast Blue Optical Transients (LFBOT) nevű kis osztály tagjai. Ezek intenzív kék fényben ragyognak, és gyorsan, napok alatt elérik fényességük csúcspontját, majd ismét elhalványulnak, ellentétben a szupernóvákkal, amelyeknél hetekig vagy hónapokig tart a halványodás. Az első LFBOT-ot 2018-ban azonosították, és jelenleg évente nagyjából egyszer észlelnek ilyet, így egyelőre csak egy maroknyi ismert. Több elmélet is létezik arról, hogy mi okozza ezeket az erőteljes robbanásokat. És a Hubble legutóbbi észlelési adatai még rejtélyesebbé teszik a jelenséget.

2023-ban ugyanis olyan helyen bukkant fel egy LFBOT, ahol senki sem számított rá: két galaxis között. Pedig az egyik vezető teória az volt, hogy rendkívül erős szupernóva-robbanások állhatnak az LFBOT-ok mögött, akkor azonban azoknak a galaxisok spirálkarjaiban kellene lenniük, ahol a csillagok születnek. A szupernóvaként végző hatalmas csillagok pedig egyszerűen nem élnek elég sokáig ahhoz, hogy a galaxisuk határain túlra vándoroljanak.

A csillagászok egyetértenek abban, hogy több LFBOT-ot kell felfedezni, hogy az elméleti szakemberek jobban jellemezhessék e megfoghatatlan átmeneti események populációját. De a Hubble eredményei azt sugallják, hogy még kevesebbet tudunk ezekről az eseményekről, mint eddig tudni véltük.

A legújabb LFBOT-ot az első észlelés óta több teleszkóp is megfigyelte az elektromágneses spektrumban, a röntgensugárzástól a rádióhullámok tartományáig. Az AT2023fhn jelű, „Pinty” becenévvel ellátott átmeneti esemény az LFBOT minden árulkodó jellemzőjét mutatta. Intenzíven ragyogott kék fényben, és gyorsan felfénylett, majd napok alatt ismét elhalványult. A korábban látott LFBOT-októl eltérően azonban a Hubble megállapította, hogy a Pinty két szomszédos galaxis között helyezkedik el, mintegy 50 ezer fényévre egy közeli spirálgalaxistól és mintegy 15 ezer fényévre egy kisebb galaxistól.

Bár eddig úgy vélték, hogy ezek a nagy erejű robbanások a szupernóvák egy ritka típusába tartozhatnak, az új esemény helye kizárja ezt a lehetőséget. Ugyanakkor minden korábbi LFBOT-ot galaxisok spirálkarjaiban találtak, ahol csillagszületés van folyamatban, a Pinty tehát alaposan kilóg a sorból.

Mivel a csillagászati átmeneti események bárhol és bármikor felbukkanhatnak, és csillagászati szempontból viszonylag múlékonyak, nem könnyű tanulmányozni őket. A kutatók így olyan átfogó felmérésekre támaszkodnak, amelyek során folyamatosan képesek az égbolt nagy területeit megfigyelni, hogy észleljék ezeket, és „kapás” esetén más obszervatóriumokat, például a Hubble-t az eseményre irányíthassák. Az biztos, hogy az LFBOT-ok jobb megértéséhez nagyobb mintára van szükség. Ebben segíthetnek a közeljövőben az egész égboltot vizsgáló teleszkópok, mint például a földi Vera C. Rubin Obszervatórium.