A transzplantáció céljából kiemelt szervek a jelenleg alkalmazott tárolási és hűtési eljárásokkal nagyjából fél napig maradnak használhatóak, vagyis ennyi idő áll rendelkezésre az orvosoknak ahhoz, hogy egy élő szervezetbe ültessék be az adott szervet. Egy patkányokon végzett kísérletsorozat eredményei szerint azonban ez az időkeret akár több nappal is megnyújtható lehet, amennyiben fagyálló oldatokkal pumpálják tele a szervet, majd nulla fok alá hűtik azt.
A sikeres transzplantációhoz nem elég, ha megvan a megfelelő donor, az időzítésnek is tökéletesnek kell lennie, vagyis semmit sem ér az egész, ha a szerv nem ér időben a pácienshez. Már a rendelkezésre álló idő egyetlen nappal való megnyújtása is óriási változásokat eredményezne, hiszen így bőven lenne idő a szerv átszállítására, és a szerv, illetve a páciens műtétre való előkészítésére, mondja Bote Bruinsma, a Harvard kutatója.Bruinsma és kollégái kidolgoztak egy hűtési eljárást, amely lehetővé teheti mindezt. A módszert egyelőre csak patkánymájakon próbálták ki, de az eddigi tesztek alapján tökéletesen működik. A fagyasztás előtt két anyagot pumpálnak a kiemelt szervbe: az első kitölti a sejtek közti teret, és megóvja a sérülékeny sejtmembránokat, a második pedig a sejtekbe beáramolva csökkenti az azokban található víz fagyáspontját. A kezelés eredményeként a nulla Celsius fok alá hűtött szervek folyadéktartalma nem fagy meg, hanem cseppfolyós marad, így nem alakulnak ki a sejtek épségét veszélyeztető jégkristályok.
A módszert 18 patkánymájon próbálták ki, majd az újra felmelegített szerveket be is ültették néhány kísérleti állatba. Azok az állatok, amelyekbe három napon át fagyasztott májat transzplantáltak, egy hónappal az átültetés után is kiváló egészségnek örvendtek. A négy napig fagyasztásban tartott szervek recipiensei közül 54 százalék volt életben egy hónappal a műtét után.
Az elképzelések szerint az emberi szervek esetében a donor vérének kiöblítésével egy időben mosnák bele a vegyszeres oldatokat a szövetekbe. Amint kellően átitatták a sejteket, mínusz 6 °C-ra hűtenék azt, amikor pedig eljön a műtét ideje, felengednék a szervet, és kiöblítenék belőle a fagyálló anyagokat.
A kutatócsoport jelenleg nagyobb testű állatokon teszteli az eljárást, hogy megtudják, nagy tömegű szervek esetében is alkalmazható-e a technika. Minél méretesebb ugyanis egy szerv, annál nehezebb minden sejthez eljutni az oldatokkal, és egyenletes hűtést biztosítani a szöveteknek. Folyamatban vannak az emberi szervekkel kapcsolatos tesztek is, hiszen Bruinsma és kollégái olyan donor májakkal is kísérleteznek, amelyeket transzplantációra végül nem találtak alkalmasaknak az orvosok.
Az új módszerrel vélhetően azon esetek száma is csökkenthető lehet, amelyek során a transzplantálásra váró máj az említett fél napos időszakon belül, a hagyományos hűtési eljárások következtében válik használhatatlanná. Bruinsma szerint, ha minden jól alakul, már három-négy éven belül megkezdődhetnek a klinikai tesztek.