A randomizált, kettős vak, kontrollált 3. fázisú vizsgálatban a gyógyszert kapók közel felénél ráadásul egyáltalán nem tapasztaltak állapotromlást egy évvel a kezelés megkezdése után. Az eredmények láttán az amerikai FDA valószínűleg engedélyezni fogja a szert, bár annak alkalmazása a jelek szerint ritka, de potenciálisan életveszélyes mellékhatások kockázatával jár.
A donanemab az Alzheimer-kór, a demencia leggyakoribb formája egyik feltételezett kulcselemét célozza. Egy olyan antitestet tartalmaz, amely a béta-amiloidot támadja, egy természetesen előforduló fehérjét, amely a betegség során rosszul hajtogatódik, és plakkoknak nevezett kemény csomókat képez. A szakértők teóriája, hogy ezek a plakkok vezetnek az agy fokozatos pusztulásához, egy másik rosszul hajtogatódott fehérje, a tau felhalmozódásával együtt. Így az az elképzelés, hogy a plakkok kialakulásának megakadályozásával és/vagy lebontásával megállítható vagy lassítható az Alzheimer-kór progressziója.
Az Eli Lilly TRAILBLAZER-ALZ 2 vizsgálatában több mint 1100, korai fázisú Alzheimer-kórral diagnosztizált személy vett részt. A résztvevőket véletlenszerűen két csoportba sorolták, az egyikben donanemabot, a másikban hatóanyag nélküli placebót kaptak a rendszeres infúziós kezelések során, majd 18 hónapon keresztül követték nyomon őket.
A vállalat szerint a gyógyszer a vizsgálat valamennyi elsődleges és másodlagos célja kapcsán jól szerepelt. A placebóhoz képest a donanemab összességében 35%-kal lassította a betegek kognitív hanyatlásának ütemét. Ezeknél a betegeknél a mindennapi tevékenységek elvégzésére való képességek is 40%-kal kevésbé romlottak. Ráadásul a gyógyszerrel kezelt betegek 47%-ánál nem volt jelentős kognitív hanyatlás egy évvel a vizsgálat megkezdése után, míg a placebót kapó betegeknél csak 29% volt ez az arány. És a vizsgálatok alapján betegek 71%-ánál a 18 hónapos vizsgálat során eltűntek a plakkok.
„Ezek az Alzheimer-kór kezelésére vonatkozó eddigi legmeggyőzőbb 3. fázisú adatok. Ez még inkább megerősíti, hogy az Alzheimer-kór kapcsán fordulóponthoz értünk” - mondta el Maria Carrillo, az Alzheimer Társaság tudományos vezetője az eredmények közzétételét követő nyilatkozatában.
Összehasonlításképpen: a Biogen és az Eisai lekanemabja, az FDA által legutóbb jóváhagyott Alzheimer-gyógyszer 27%-kal lassította a kognitív hanyatlást a legnagyobb vizsgálatban. Korábban engedélyezett, Aduhelm nevű gyógyszerük pedig még gyengébb eredményeket ért el, olyannyira, hogy számos külső szakértő tiltakozott az FDA azon döntése ellen, hogy az Aduhelmnek gyorsított engedélyt adtak.
Az Aduhelm jóváhagyását övező felháborodás végül oda vezetett, hogy a Medicare állami egészségbiztosítási programban szigorú szabályokat vezettek be az ilyen antitest-alapú gyógyszerek fedezésére vonatkozóan, amelyek a mai napig érvényben van. A szabályok szerint a Medicare csak akkor ad támogatást az Aduhelmre és más, gyorsított eljárásban engedélyezett hasonló gyógyszerekre, ha azt kapók egy klinikai vizsgálatban vagy más típusú, engedélyezett vizsgálatban kapják azokat. A hétköznapi ellátásban tehát nem támogatott az Aduhelm. Az Eli Lilly még januárban kérelmezte a donanemab gyorsított engedélyezést, de ezt FDA elutasította. A vállalat most azt tervezi, hogy a mostani negyedév végéig benyújtja a hagyományos engédelyezés iránti kérelmet.
Bár a közzétett eredmények kétségkívül bíztatóak, független szakértők még nem vizsgálták meg azokat. A donanemab valódi hatása az életminőségre egyelőre szintén bizonytalan. Sok szakértő a lekanemab kapcsán már elmondta, hogy a hasonló szereknél egyelőre arra lehet számítani, hogy ezek csak néhány hónappal késleltetik az Alzheimer-kór kibontakozását, vagyis gyógymódról továbbra sincs szó.
További aggodalomra adnak okot a gyógyszer mellékhatásai. Mint a többi hasonló készítményről, a donanemabról is kiderült menet közben, hogy növeli a betegeknél az agyvérzés kockázatát. A vizsgálat során jelentett mellékhatások többsége enyhe vagy közepes súlyosságú volt, de legalább ketten nagy valószínűséggel a gyógyszer okozta agyvérzésben haltak meg, és volt egy harmadik hasonló haláleset is, amelynél egyelőre nem tudtak egyértelmű összefüggést megállapítani, de lehetséges, hogy szintén a gyógyszer állt a háttérben. A szakértők mérlegelése szerint ugyanakkor összességében a klinikai előnyök még így is ellensúlyozzák a megfigyelt mellékhatások kockázatát.
A legfontosabb szempont talán az a lassú, de folyamatos fejlődés lehet, amelyet az utóbbi időszakban láthattunk az Alzheimer-kór elleni kísérleti gyógyszerekkel kapcsolatban. A jelenlegi és a következő generációs plakkgyógyszerek önmagukban valószínűleg nem fogják tudni meggyógyítani az Alzheimer-kórt. De ezeknek a hatóanyagoknak más kezelésekkel való kombinálása a jövőben jelentősen javíthatja és meghosszabbíthatja a betegségben szenvedők életét.
